"Ezt a háborút Amerika megnyerheti és meg is fogja nyerni" - ezt mondta George Bush amerikai elnök, az iraki háború kezdetének ötéves évfordulóján. Bush a 2001-es terrortámadás után hirdetett háborút országa ellenségei ellen, az 1991-ben már megvert iraki rezsim pedig Washington értékelése szerint nem tartotta be leszerelési ígéreteit. 2003 márciusában kezdődtek meg az iraki hadműveletek. Az amerikaiak gyorsan győztek - a háború márciusban kezdődött és májusig tartott.
Igaz, hogy a háború gyorsan befejeződött, de a megszállás évei, a koalíciós erők ellen elkövetett merényletek több halálos áldozatot követeltek, mint maguk a hadműveletek. Az öt év alatt közel négyezer amerikai és 175 angol katona esett el. A civil iraki áldozatokról nem vezetnek pontos nyilvántartást. Az iraki egészségügyi minisztérium 2006 novemberében úgy becsülte: százezer és százötvenezer közé tehető a halálos áldozatok száma. Egy iraki háztartások megkérdezésével végzett felmérés szerint ennél sokkal többen, 655 ezren vesztették életüket az iraki háborúban 2006 júliusáig. Becslések szerint közel 3000 milliárd dollárba kerülhetett eddig az iraki megszállás.
Bush az évfordulón tartott beszédében minderről annyit mondott: az emberéletben és vagyonban megfizetett magas ár ellenére helyes volt a döntés, hogy eltávolítjuk Szaddám Huszein akkori diktátort Irak éléről. Szaddámot 2003 decemberében, 9 hónap rejtőzködés után fogták el, és halálra ítélték emberiség elleni bűntettekért. 2006 decemberében kivégezték.
Az amerikaiak többsége ma úgy látja: nem érte meg az iraki háború az áldozatokat. A CBS News televízó felmérése szerint az ameraiak 64 százaléka így vélekedik. A pacifista civil szervezetek a vietnami háború kitörése óta nem voltak olyan aktívak, mint az iraki invázió kezdete után. Több százezres tiltakozó tüntetéseket tartottak világszerte, színészek, hírességek, sok országban vezető politikusok is csatlakoztak a megmozdulásokhoz. Jelenleg is több mint százötvenezer amerikai katona állomásozik az országban.
A BBC és az ABC megbízásából felmérés készült arról, az amerikai invázió hogyan változtatta meg az irakiak életét. A kétezer megkérdezettnek csak 26 százaléka támogatja a koalíciós erőket, 73 százalékuk szembehelyezkedik velük. A válaszadók fele szerint Irakban a legnagyobb probléma ma a közbiztonság, 26 százalékuk szerint a katonai-politikai helyzet. Arra a kérdésre, hogy az élet jobbá vált-e, az irakiak 45 százaléka nemmel válaszolt.