2050-re három-négyszer annyi nyolcvan évnél idősebb ember él majd az Európai Unióban, mint ma. A népesség 12 százalékát ez a korosztály teszi majd ki, alig lesznek kevesebben, mint a tizennégy év alatti gyerekek. Az Európai Bizottság szerint a várható demográfiai változás miatt egyre fontosabbá válik, milyen életet élnek az idősek, hogyan bánnak velük azok, akiknek a gondozására szorulnak.
"Az idősek méltóságának megóvása, a rossz bánásmód és elhanyagolás megelőzése" címmel konferenciát rendeztek Brüsszelben a múlt héten. Ahogy korábban a gyerekek védelme mellett vagy a nők elleni erőszak ellen is fellépett az EU, úgy most az öregek helyzetének jobbítására terveznek lépéseket.
Az idősekkel való durva bánásmódnak sok formája lehet, ide tartozik a lelki és a fizikai bántalmazás - ami megtörténhet például túlgyógyszerezéssel is -, az elhanyagolás, az anyagi károkozás, a szexuális erőszak. Az idős embereket sérelem érheti kórházakban, szociális intézményekben, a saját lakásukban. Bántalmazást szenvedhetnek el szomszédtól, családtagtól, fizetett vagy önkéntes gondozóktól is - írja a konferencia háttéranyagául készült dokumentum.
Különösen veszélyben vannak azok az idősek, akik fizikai vagy mentális betegségüknél fogva gyengék, elszigeteltségben élnek, függnek ápolóiktól. Az EU-s tanulmány szerint a velük való durva bánásmód általában nem szándékos, sokszor az ismeretek hiánya, a gondozókat érő stressz áll a háttérben.
Egyelőre nem készült átfogó uniós felmérés arról, hogy a jelenség mennyire elterjedt. Az Eurobarometer 2007-es vizsgálatából viszont kiderül, hogy az emberek közel fele, 47 százaléka azt gondolja: az idősek bántalmazása gyakori az országában. Azok között, akiknek volt személyes tapasztalatuk gondozásra szoruló öregekkel kapcsolatban, még magasabb volt ez az arány.
Az Egyesült Királyságban 2006-ban végzett reprezentatív felmérés során a 66 év feletti válaszadók 2,6 százaléka - 277 ezer ember - állította, hogy elszenvedett már bántalmazást vagy volt része elhanyagolásban. Tavaly egy német vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy az otthonukban hivatásos segítők által ápoltak 40 százalékánál nem figyeltek eléggé arra, hogy megelőzzék a felfekvések kialakulását, és 30 százalék nem kapott megfelelő ételt.
Az idősek emberi jogainak védelme elsősorban a tagállamok feladata lesz. Néhány országban, például Nagy-Britanniában, Hollandiában, Németországban és Írországban már elindultak efféle programok. Csehországban tizenöt éve működik egy segélyhívószám, ahol bántalmazott idős emberek hívását várják.
Az Európai Bizottság szerint minden országban szükség lenne arra, hogy adatokat gyűjtsenek a jelenlegi helyzetről, védő jogszabályokat hozzanak, támogatást nyújtsanak a bántalmazottaknak, képezzék a segítőket és felvilágosító kampányokat indítsanak. Az EU tervei között a társadalmi párbeszéd megindításán túl a gondozásra vonatkozó minőségi előírások kidolgozása is szerepel.