Bush - mint azt a Fehér Ház március végén közölte - a tibeti helyzet ellenére változatlanul arra készül, hogy elutazik a nyári olimpiára. A Fehér Ház álláspontja szerint az olimpia elsősorban nem politikai rendezvény, hanem sportesemény, az elnök Pekingbe "sportrajongóként" fog ellátogatni.
"Úgy vélem, Bush elnöknek nem kellene azt terveznie, hogy részt vesz a pekingi megnyitón, hacsak nem lesznek nagy változások a kínai kormány részéről" - foglalt állást Clinton egy közleményben.
A volt first lady szerint "a Bush-adminisztráció nem cselekszik helyesen, amikor Kína-politikájában háttérbe szorítja az emberi jogokat". A Fehér Háznak másként kellene fellépnie, tekintettel a tibeti erőszakos összecsapásokra, valamint arra, hogy a pekingi kormány nem volt képes minden befolyását latba vetni Szudánban a dárfúri népirtás megállítására.
A szenátor asszony egyúttal arra bátorította Kínát: éljen az olimpia nyújtotta lehetőséggel, és az emberi jogok tiszteletben tartásával feleljen meg a játékok által képviselt általános emberi törekvéseknek.
Clinton leszögezte: az amerikaiak kiállnak a vallási és politikai szabadság, az emberi jogok mellett. Ugyanakkor szurkolni fognak az amerikai sportolók sikereiért, akik kemény munkájukkal kiérdemelték a jogot, hogy részt vehessenek az olimpián.
Megfigyelők szerint a volt first lady határozott, a Bush-kormánnyal szemben bíráló hangú állásfoglalása részben azt a célt szolgálja, hogy elterelje a figyelmet a Clinton-kampány belső nehézségeiről. A hét végén mondott le posztjáról Mark Penn, a szenátor fő kampánystratégája.
Az amerikai közéletet erősen megosztja az a kérdés, hogy milyen mértékben lehet és kell felhasználni az olimpiát a kínai jogsértések elleni tiltakozásra. A The Washington Times korábban amellett érvelt, hogy Bushnak nem lenne szabad elutaznia Pekingbe: nevetség tárgyává tenné ugyanis azt a politikáját, amelynek keretében azzal a misszióval járja a világot, az Egyesült Államok mindenhol a szabadságjogok védelméért áll ki.