NY Times: Koszovó bátorítja a székelyeket

Koszovó függetlenedése felbátorítja a székelyeket, akik egyre hangosabban követelnek autonómiát - állítja a The New York Times sepsiszentgyörgyi riportja. A lap szerint a székelyek bosszúságot okoznak a románoknak, például amikor március 15-én csak félig vonják fel a román zászlót a városházán.

Székelyföldön kétszer ünneplik az újévet, egyszer éjfélkor, egyszer pedig egy órával később, amikor Budapesten van éjfél - írja a The New York Times a székely autonómiával foglalkozó riportjában. Amikor Koszovó februárban kinyilvánította függetlenségét, Sepsiszentgyörgyön, Székelyföld központjában több százan gyűltek össze szimpátiatüntetésre, amellyel saját autonómia iránti vágyukat is kifejezték - írja a lap, amely szerint a régióban többséget képező székely etnikum nagyobb autonómiát követel magának, többek között egy újonnan alapított radikális párt, a Magyar Polgári Párt segítségével.

A The New York Times szerint sokan tartanak attól, hogy Koszovó függetlenedése következtében újra előtérbe kerülhetnek az EU-n kívüli területeken fennálló, lappangó konfliktusok. Ilyen a grúziai Abházia és Dél-Oszétia, valamint a moldvai Transznyisztria. De még az Európai Unión belül is néhol önkényesek a határok - teszi hozzá a lap, példaként hozva a baszkokat és a romákat, akiknek nincs saját államuk, illetve a romániai, szerbiai és szlovákiai magyar közösségeket, akik Magyarországtól elvágva élnek.

A székely kisebbség hisz benne, hogy eljött a függetlenedés ideje, és küszöbön áll a félig autonóm Székelyföld megalakulása - olvasható a riportban. "Koszovó jó példa arra, hogy ha egy közösség saját magát akarja igazgatni, nagyon hangosan kell kinyilvánítania akaratát" - nyilatkozta a lapnak Ferencz Csaba, az autonómiáért küzdő Székely Nemzeti Tanács alelnöke. Az autonómiára a The New York Times szerint kevés az esély, de a székelyek így is bosszúságot okoznak a románoknak. Romániában ugyanis úgy gondolják, a székelyeknek helyi kisebbségként kevesebb joga van autonómiára, mint a nemzeti kisebbségként elismert magyarságnak.

Trianon-trauma

A Sepsiszentgyörgy központú összefüggő magyar terület, amely magában foglalja Maros megye egy részét, Hargita és Kovászna egészét, egykor a magyar királyság határvidéke volt. Az első világháború után viszont a székelyek egyszer csak Románia kellős közepén találták magukat - írja a The New York Times. A háború következményei Németország esetében jól ismertek, de az 1920-as trianoni béke még a német békénél is szigorúbb feltételeket tartalmazott: Magyarország területe durván kétharmadát elveszítette és magyarajkú lakosságának egyharmada került az új határok túloldalára. A veszteséget a mai napig Trianon-trauma néven emlegetik - írja a lap.

A The New York Times szerint Székelyföldön él a legnagyobb, és jogai követelésében leghangosabb magyar kisebbség - így nem meglepő, hogy Románia csatlakozott Szerbiához, Oroszországhoz és Szlovákiához Koszovó el nem ismerésében. Pedig a székelyek a koszovóiakkal ellenétben nem teljes függetlenséget követelnek, hanem csak részleges autonómiát. A védelmi- és külpolitikát a bukaresti kormányra hagynák.

Román zászló félárbocon

A Sepsiszentgyörgyön élő románok úgy érzik, Bukarest alárendelte érdekeiket a helyi magyar közösségének, mert ezzel a magyarok szavazatait akarta biztosítani magának. A The New York Times szerint azonban legtöbbször nem emiatt, hanem szimbolikus jelentőségű apróságok miatt panaszkodnak a román nemzetiségűek.

A románok szeretnék például, ha nem magyar nyelven tartanák a különböző önkormányzati üléseket, vagy nem csak magyar dalokat lehetne hallani karácsonykor. Többeket zavart az is, hogy március 15-én a sepsiszentgyörgyi városháza homlokzatán a román zászlót csak félig vonták fel.