A volt diktátort és bűntársait az 1977-1978-as úgynevezett vörös terror idején elkövetett népirtásban találták bűnösnek. Mengisztu hatalmának 1991-ben történt megdöntése óta zimbabwei száműzetésben él. Robert Mugabe zimbabwei elnök azóta sem hajlandó kiadni a jelenleg 70 éves férfit.
A bírósági tárgyalás több mint tíz éven át tartott. 2006 december 12-én mondták ki bűnösnek Mengisztut és társait. A rákövetkező év január 11-én hozták meg az elsőfokú ítéletet, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtotta a vádlottakat.
A vád azonban nem elégedett meg ezzel az ítélettel, és követelte a véres rezsim egykori vezetőire a halálos ítélet kimondását. Desta Gebru bíró rámutatott az ítélet indoklásában: a vádlottak ártatlanok ezreit kínoztatták és gyilkoltatták meg. Mindez az etióp törvények értelmében népirtásnak minősül - fűzte hozzá.
A bíró közölte azt is: ha Girma Volde Giorgisz elnök elutasítja az elítéltek kegyelmi kérelmét, kitűzik a kivégzések időpontját.
Mengisztu 1977. február 3-án véres államcsíny révén került hatalomra, ami lehetővé tette számára, hogy átvegye az ideiglenes katonai kormányzat (Derg) fölötti ellenőrzést. Ez a testület irányította akkor Etiópiát, miután 1974-ben megdöntötték Hailé Szelasszié császár uralmát.
Miután Mengisztu átvette a Derg irányítását, elkezdődött a véres terror korszakának két éve. A vörös négusnak is nevezett ezredes diktatúrájában a számítások szerint mintegy 150 ezer embert végeztek ki. Rémuralma idején szövetséget kötött a Szovjetunióval, és Etióp Dolgozók Pártja néven marxista-leninistának mondott pártot is alapított.
Miután megvált a hadsereg főparancsnoki posztjától, Mengisztu 1987-ben az afrikai ország államfője lett. 1991-ben, amikor már nagyon megerősödött ellenzéke, az "ország egységének a megóvása érdekében" önként vált meg hatalmától.