A Mianmarnak küldött segélyek szoros felügyeletét javasolja az adományozó országoknak a Human Rights Watch. A jogvédők szerint a rezsim és a rosszul felszerelt hadsereg nem feltétlenül fog segíteni a Nargis trópusi ciklon áldozatainak. Egyes szállítmányokra már rá is tették a kezüket - állítják. A HRW-n kívül szerdán több más segélyszervezet vezetője is jelezte, hogy a katonaság lenyúlja a segélyeket.
Vitték a kekszet
A HRW csütörtökön például megerősítette azt az AP-jelentést, hogy a nemzetközi közösségtől érkező magas fehérjetartalmú kekszekre a hadsereg rátette a kezét, és helyettük helyi készítésű silányabb minőségű hasonló élelmet osztottak ki. A jogvédők szerint számos segélyszervezet korábban ehhez hasonló esetek miatt szüntette be helyi működését.
"A segélyszállítmányok kiszállítását nem szabad teljes egészében Mianmar goromba hadseregére bízni, mert a segély egyszerűen nem jut el azokhoz, akiknek szükségük lenne rá" - közölte Brad Adams, a HRW ázsiai területi igazgatója. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor arról számolt be, hogy az ő utánpótlás-szállítmányaik rendben megérkeznek.
Az Egyesült Államok nyolc szállítógéppel küldött segélyt eddig, és mind a nyolc rakományát mianmari katonai helikopterekre rakták, továbbszállításra. Azt az USA is elismerte, kétséges, hogy a segély eléri a rászorulókat, de kapcsolatban állnak a térségben dolgozó nemzetközi segélyszervezetek munkatársaival, akik visszajeleznek, hogy megérkeztek-e a szállítmányok. Ez azonban nehézségekbe ütközhet, mivel tengerentúli segélymunkások továbbra sem kaphatnak vízumot, Rangun csak 160 ázsiainak - kínainak, bangladesinek, thaiföldinek - ígért belépési engedélyt.
Az erő urai
A HRW ezen kívül arra is figyelmeztetett, hogy a segélyek továbbszállításában és szétosztásában közreműködik a Szakszervezeti Szolidaritási és Fejlesztési Egyesület (USDA), a rezsim egyik erőszakszervének Swan Arr Shin (az erő urai) nevű milíciája például a tavaly őszi tiltakozások idején számos békés tüntetőt vert és félemlített meg, illetve vett őrizetbe.
Mianmarban május 2-án és 3-án pusztított orkán erejű széllel és heves esőkkel a Nargis nevű trópusi ciklon. A legfrissebb hivatalos jelentések szerint összesen 38 491 ember vesztette életét, 27 838 embert eltűntként tartanak számon, és 1403-an sérültek meg. Az ENSZ becslései szerint a halálos áldozatok száma meghaladja a 60 ezret, a Nemzetközi Vöröskereszt pedig 68 ezer és 130 ezer közé teszi számukat. Az ENSZ szerint a 2,5 milliót is elérheti azoknak a száma, akiknek létszükség, hogy eljussanak hozzájuk a segélyek.
A mianmari rezsim által ellenőrzött sajtó szerint eddig 327 tonna segélyt szállítottak a vihar által leginkább érintett területekre. A The New York Times csütörtöki beszámolójában egy segélyszervezőre hivatkozva azt írta, hogy eddig a rászorulók 30 százalékát érték el.
Az USA hadseregének tájfun-előrejelzői szerint a térségben 24 órán belül újabb jelentős trópusi ciklon alakulhat ki.
A szavazást megtartották
A mianmariak jóváhagyták az új alkotmányt - jelentették be a délkelet-ázsiai országban csütörtökön, öt nappal azután, hogy a katonai junta a Nargis ciklon pusztítása ellenére megtartotta a korábban kiírt népszavazást. Az állami MRTV televíziós csatorna szerint a szavazásra jogosultak 92,4 százaléka mondott igent a hadsereg által támogatott új alaptörvényre, a részvételi arány pedig 99 százaléknál is magasabb volt a május 10-i referendumon.
A nemzetközi közösség és a hazai ellenzék élesen bírálta Rangunt azért, mert a humanitárius válság ellenére megtartotta a népszavazást. A junta szerint az új alkotmány megnyitja az utat a 2010-ben tartandó többpárti választások előtt. Az ellenzék szerint viszont inkább az 1962 óta hatalom lévő katonai rezsim uralmának meghosszabbítását szolgálja, egyebek közt azzal, hogy számára tartja fenn a parlamenti mandátumok negyedét, és megengedi az államfőnek, hogy rendkívüli állapot esetén átadja a hatalmat a hadseregnek.
A múlt szombati referendum az első szavazás volt Mianmarban az 1990-ben tartott parlamenti választások óta, amelyen Aung Szan Szú Kji pártja elsöprő győzelmet aratott. A 18 éve fogságban tartott Nobel-békedíjas ellenzéki vezetőt azonban az új alkotmány gyakorlatilag kizárja minden köztisztség viseléséből, arra hivatkozva, hogy néhai férje külföldi állampolgár volt. Az ellenzék arra szólította fel híveit, hogy voksoljanak nemmel a népszavazáson, de nem kapott megszólalási lehetőséget a médiában.