Bolívia nem hagyná a gazdag megye függetlenedését

A bolívia elnök nem fogadja el a Santa Cruz megye autonómiájáról döntő vasárnapi népszavazás eredményét. Az ország leggazdagabb területének lakói a függetlenedéssel azt akarták elérni, hogy saját törvényhozásuk legyen, mert nem értenek egyet a nemzeti vagyon újrafelosztásával a hátrányos helyzetű lakosság javára.

Evo Morales bolíviai elnök törvénytelennek és alkotmányellenesnek minősítette a vasárnapi népszavazást, amelyben Santa Cruz megye lakói a terület autonómiája mellett döntöttek. Az elnök szakadár kezdeményezésnek nevezte a referendumot a televízióban egyenes adásban közvetített beszédében. Felszólította viszont a megyei kormányzókat, hogy kezdjenek párbeszédet "az új alkotmány alapján egy valódi autonómiáról, amely az egész népnek, nemcsak egyes csoportoknak adja meg a lehetőséget, hogy döntsön sorsáról".

Az ország leggazdagabb és legnagyobb megyéjében találhatók Bolívia legnagyobb gázmezői, a területet az ország "gazdasági tüdejeként" is szokták emlegetni. A népszavazás részvételi arányairól egyelőre nincsenek hivatalos adatok. A PAT kereskedelmi tv értesülése szerint a választásra jogosultak 25 százaléka nem járult az urnákhoz. A szavazatukat leadók 86 százaléka viszont az autonómia mellett voksolt helyi televíziók felmérése szerint. Az elnök beszédével egy időben ezrek ünnepelték autódudakoncerttel és tűzijátékkal az autonómia győzelmét a megyeszékhely utcáin.

"A mai napon a demokrácia aratott diadalt" - mondta Rubén Costas, Santa Cruz kormányzója a főtéren, amelyet zsúfolásig megtöltött a megye zöld-fehér zászlait lengető tömeg. A szavazás napját - a korábbi félelmekkel szemben - csak kisebb összetűzések zavarták meg, de így is több mint harmincan megsérültek. Az urnákat és szavazócédulákat elégető rendbontók a Morales-táborból kerültek ki.

A szabadpiaci elveket valló konzervatív ellenzék zászlóvivőjének számító Santa Cruz megye nem ért egyet a szocialista Morales, Bolívia első indián elnöke által pártolt új alkotmánnyal, amely állást foglal a nemzeti vagyon újraelosztása mellett az Andokban élő, hátrányos helyzetű lakosság javára. A szavazásra bocsátott autonómiajavaslat egyebek közt saját törvényhozás és rendőrség létrehozásáról, valamint az állami földek felosztásának ellenőrzéséről és nemzetközi szerződések önálló megkötéséről rendelkezik.

Egyelőre nem világos, hogy a most megszavazott autonómia a gyakorlatban milyen mértékben fog változtatni az erősen központosított kormányzati rendszeren Bolíviában, ahol 2005-ig - Morales választási győzelméig - a mindenkori államfő rendszerint cimboráit állította a kilenc megye élére. A központi kormány már korábban kilátásba helyezte, hogy jogilag nem érvényesíti a népszavazás kimenetelét.

A politikai válság felszította az etnikai ellentéteket a hegyvidéki őslakosok és a termőterületeken élő, zömében európai származású és mesztic lakosság között. Ráadásul másik három szomszédos megye is azt tervezi, hogy júniusban hasonló népszavazást rendez. Santa Cruzzal együtt ez a térség rendelkezik a nemzeti vagyon több mint kétharmadával a legszegényebb dél-amerikai országban. A terjedő autonómiamozgalom az elnök programjának megbénításával és Bolívia szétesésével fenyeget.