Hálátlan íreket és az EU-t is szidják a lapok

A lisszaboni reformszerződés írországi elutasítása volt a szombati európai napilapok kommentárjainak a fő témája. A német lapok bírálták Írországot és az Európai Unió válságáról írtak, a The Times és már európai lapok viszont arról írtak, hogy az elutasítást az unió magának köszönheti.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) már cikkének címben állítja: Európa ismét a túszejtők fogságába került. A lap közvetve bírálta az ír szavazókat, ugyanis emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban kevés tagállam profitált annyit a tagságból, mint Írország. Az okokat elemezve ugyanakkor kiemelte a Dublin és Brüsszel között növekvő távolságot, s ennek kapcsán az egész EU számára fájdalmas igazságnak nevezte: ha a szavazókat az egyes tagállamokban közvetlenül kérdezik meg, felettébb nagy a valószínűsége annak, hogy nem úgy szavaznak, ahogy azt a kormányon lévők várnák.

Az ugyancsak konzervatív Die Welt Európát törékeny épülethez hasonlította, amely minden eresztékében recseg-ropog, az európai ház alapja ugyanis túlterhelt. Az utolsó emeletet ugyanis az újság hasonlata szerint még azelőtt emelték, hogy a pince teljesen kiszáradt volna. Azaz - hangsúlyozta a Die Welt - tizenkét országot anélkül vettek fel, hogy ehhez megteremtették volna s szükséges feltételeket. Az a tény, hogy a szerződést egy a brüsszeli milliárdokon meggazdagodott ország népe utasította el, az újság szerint azt bizonyítja, hogy Európa nem működik.

A brit The Times megítélése szerint viszont az ír referendum kimenetele többet mond a szerződésről, mint magáról Írországról. A szerződés túl hosszú, az abszurdig bonyolult és szándékosan áttekinthetetlen. Az írek, amikor választaniuk kellett, végül úgy döntöttek - joggal -, hogy a hatékonyabb brüsszeli bürokráciáért, amivel a szerződés kecsegteti őket, túl nagy árat kellene fizetniük nemzeti szuverenitásban - vélekedik a londoni The Times.

A torinói La Stampa szerint az ír szavazás kimenetele még nem katasztrófa, az Európai Unió tovább működhet a nizzai szerződés alapján tovább működhet, mint ahogy az 2005-ben is történt, az uniós alkotmánytervezetének franciaországi és hollandiai kettős veresége után. Hozzáteszik, az ír népszavazás legfőbb tanulsága, hogy a papíron szilárdan EU-barátnak tűnő országban is kiütközhet az EU-ellenesség a szavazóurnáknál.

A brüsszeli La Libre Belgique szerint megbosszulta magát, hogy az unió nem tudott közelebb kerülni az egyszerű állampolgárokhoz, képtelen megmutatni, hogy az emberek napi gondjainak a megoldásán munkálkodik. A szintén belga De Morgen megállapítja, hogy az identitásféltés egész Európában politikai erővé nőtte ki magát, olyan érzelmeket gerjesztve, amelyek felülírják a gazdasági érdekek racionális mérlegelését. Ez ellen az erő ellen igencsak nehéz felvenni a küzdelmet egy olyan szerződéssel, amely annyira bonyolult és lélekölő, hogy még maga az ír EU-biztos is bevallotta, hogy nem olvasta el - írta a De Morgen.

A lengyel Gazeta Wyborcza szerint az írországi népszavazás fordulópont az európai integráció történetében. Az EU-intézmények újabb és újabb szerződésekkel való megreformálásának eddigi módszere kimerült. Kiderült, hogy a különböző országokban a lakosság jelentős része már nem érti az átalakítások értelmét és nem fogadja el azokat. A szófiai Ataka úgy fogalmaz: a kelta tigris megölte a reformszerződést és az Európai Uniót újabb válságába taszította.

Az ír népszavazás végleges eredménye szerint a szavazók 53,4 százalék utasította el az Európai Unió lisszaboni szerződését, így az nem lép hatályba 2009 januárjában. A szerződésre a választók 46,6 százaléka szavazott igennel. A választópolgárok 45 százaléka ment el szavazni, az igenek sikeréhez 110 000 szavazat hiányzott.