Elutasították az írek a lisszaboni szerződést

Elbukott a nagy nehezen kiizzadt, az Európai Unió hatékonyabbá tételét célzó lisszaboni szerződés, miután az ír szavazók 53,4 százaléka nemmel szavazott. Uniós tisztviselők korábban közölték, nincs B tervük a népszavazási vereség esetére.

Az ír népszavazás végleges eredménye szerint a szavazók 53,4 százalék utasította el az Európai Unió lisszaboni szerződését - jelentették be pénteken a választási hatóságok. A szerződés nem lép hatályba 2009 januárjában - kommentálta Jean-Claude Juncker, az eurózóna luxemburgi elnöke. A szerződésre a választók 46,6 százaléka szavazott igennel. A választópolgárok 45 százaléka ment el szavazni, az igenek sikeréhez 110 000 szavazat hiányzott.

Korábban az ír igazságügyi miniszter, Dermot Ahern a kormánytagok közül elsőként jelentette be, hogy minden valószínűség szerint már nem változik az eredmény, és a nem szavazatok győztek. "Ez nyilvánvalóan kiábrándító" - közölte.

Az Irish Times című lap online kiadása közel járt a valódi eredményhez: péntek délutánig 19 választókörzetben számlálták össze a szavazatokat, és csak kettőben nyert egyértelműen a szerződéspárti tábor. A lap számításai szerint országosan 54,7 százalék foglalt állást a csütörtöki referendumon az EU-szerződés ellen, és csak 45,3 százalék támogatta az okmány ratifikálását.

Az EU sajnálja az írek döntését

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, a hírekre reagálva azt mondta, a jövő heti állam- és kormányfői EU-találkozón kell dönteni arról, hogyan oldják meg az írországi elutasítása utáni helyzetet. Szerinte még van esély a helyzet megmentésére, azért folytatni kell a ratifikálást a többi tagországban.

Az Európai Unió soros elnöke, Szlovénia sajnálatát fejezte ki, hogy Írországban a szavazók nemet mondta az EU reformszerződésére. A negatív eredmény ellenére a szlovén EU-elnökség tiszteletben tartja az ír választók demokratikus akaratát.

Az EU több tagállama, köztük Magyarország is, fejezte ki sajnálatát az ír nem miatt, amely új helyzet elé állította a szervezetet.

Hárman ratifikálnak

Hollandia, Svédország és Spanyolország vezető politikusai jelezték, hogy országaik az ír nem ellenére is ratifikálni kívánják a liszaboni szerződést. A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik politikusa abban bízik, hogy az írek, hasonlóan a nizzai szerződéshez, egy második nekifutás alkalmával igennel szavaznak.

Az EU nizzai szerződése 2001-ben szintén az íreken bukott. A szerződést egy 2002 októberében megtartott második népszavazáskor fogadták el.

Túlharsogták az igen-pártiakat

Az EU-szerződést ellenzők táborának ujjongó aktivistái túlharsogták az igen mellett kampányoló kormány pénzügyminiszterét, Brian Lenihant a legnagyobb dublini szavazatszámláló-központban, meghiúsítva, hogy nyilatkozzék újságíróknak. Az aktivisták "Nemet mondunk az idegen uralomra" feliratú transzparenst tartottak magasba a helyszínen.

A lisszaboni szerződést elvető nacionalista Sinn Féin párt egyik vezetője, Mary Lou MacDonald szerint "a kirajzolódó népszavazási elutasítás azt jelzi, hogy a szavazók megítélése szerint a kormány nem kezeli komolyan az ország semlegességének kérdését". Több szakszervezet "nem" szavazatra szólította fel tagjait. A villamosipari szakszervezet főtitkára, Eamon Devoy már az első részeredmények nyilvánosságra kerülése után üdvözölte "a szerződést elutasító tábor győzelmét".

Szinte kivétel nélkül minden vidéki körzetben és a munkásnegyedben szerződésellenes a hangulat, míg a nagyobb városok jómódúak lakta kerületeiben általában inkább szerződéspárti. Dublin egyik gazdag és magasan képzett rétegek lakta kertvárosában például 63 százalék szavazott igennel a lisszaboni szerződésre, míg a főváros egyik meglehetősen szegény körzetében 65 százalék adott le nemleges voksot.

Csak az írek szavaznak

A 2005-ben francia és holland népszavazáson elbukott uniós alkotmány pótlására megkötött lisszaboni szerződésről csak Írországban tartanak népszavazást, minden más tagállamban a parlament ratifikálja. Ha az írek valóban nemet mondanak rá, megint késni fog az EU szervezetének modernizációja. A népszavazáson gyakorlatilag alig több mint hárommillió ír szavazó döntött a 490 milliós EU-ra vonatkozó szerződés sorsáról.

A BBC tudósítója szerint a lisszaboni szerződés bukása válságba taszíthatja az EU-t. A szerződést, hogy életbe lépjen, minden államnak ratifikálnia kell. Eddig ezt 14-en tették meg, de ha az írek elutasítják, akkor hiába. Az EU vezetői ugyanakkor közölték: nincs B terv arra az esetre, ha elbukik a lisszaboni szerződés.

Sok szavazó azért mondott nemet, mert egyszerűn nem értette meg a szerződés lényegét - hiába volt profi az igen-kampány - írja a BBC. Az unió működésének hatékonyabbá tételét szolgáló lisszaboni szerződés értelmében megszűnt volna a hat hónapos rotálódó elnökség, az uniónak több évre választott, állandó elnöke lenne, és létrejönne a külpolitikai vezetői poszt is.

Jelentősen szűkül azonban a nemzeti szuverenitás: 50 területen megszűnik a tagállamok vétójoga, a bel- és igazságügypolitika közös, kötelező érvényű lesz. A nemzeti parlamentek ugyanakkor nagyobb beleszólást kapnak az EU döntéseibe, és megerősítik az Európai Parlament hatáskörét is. A reformszerződésnek hívott csomagra azért volt szükség, mert az unió 2004 óta 15-ről 27 tagúvá bővült, és ez megnehezítette a döntéshozatalt. A lisszaboni szerződéstől ennek a problémának a megoldását várták.

Nem először borzolja egy írországi népszavazás a brüsszeli EU-tisztviselők idegeit. 2001-ben egy hasonló referendumon elutasították az unió bővítését elősegítő nizzai szerződést. Ezzel veszélybe került a kelet-európai országok - köztük Magyarország - csatlakozása. Akkor végül úgy oldották meg a helyzetet, hogy megismételték a népszavazást, amelyen már a szerződés támogatói győztek. Kérdés, hogy ismét ehhez a már akkor is sokak által bírált eszközhöz folyamodnak-e, vagy pedig az uniós tagállamok valamilyen más úton próbálnak kiutat találni.