Az 1992-96 közötti boszniai háború 56 éves vádlottjának 30 nap alatt kell válaszolnia erre a kérdésre, és első hágai meghallgatásán, hétfőn jelezte, hogy élni kíván a halasztás lehetőségével. Zupljanin csak azt bizonygatta, hogy többéves bujkálása alatt semmilyen segítséget nem kapott a szerb hatóságoktól.
Zupljanint, - aki Karadzic tanácsadója is volt - azzal vádolja a Nemzetközi Törvényszék ügyésze, hogy rendőrparancsnokként részt vett a boszniai háború idején létesített büntetőtáborok megszervezésében. E táborokban bosnyák és horvát polgári foglyok ezreit kínozták és gyilkolták meg - a törvényszék kiemeli közülük az északnyugat-boszniai Trnopolje táborát. Egy másik vádpont etnikai tisztogatással, nem szerb lakosok tízezreinek lakóhelyükről való elűzésével gyanúsítja a volt rendőrfőnököt. A vád főleg 1992-ben elkövetett bűnöket ró a terhére.
A volt boszniai szerb rendőrparancsnok az utolsó négy közé tartozik, akiket a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék kérésére köröznek. Rajta kívül már csak Radovan Karadzic egykori boszniai szerb elnök, Ratko Mladic volt boszniai szerb katonai vezető és Goran Hadzic, a horvátországi szerbek korábbi vezetője van szökésben.
Működésének tizenöt éve alatt a Nemzetközi Törvényszék 161 személyt fogott perbe. Közülük 113 vádlott esetében az eljárás már be is fejeződött.
A június 11-én elfogott - nyolc éve vád alatt álló - Zupljanin a múlt hét végén került az ENSZ-törvényszék hágai őrizetébe. Hasonló bűnökért ítélték el Hágában Radoslav Brdjanin egykori boszniai szerb miniszterelnök-helyettest, akit 30 év börtönnel sújtottak.