Sétálni sem akarunk HIV-fertőzöttekkel

Naponta csaknem hétezren fertőződnek meg HIV-vel, egyes afrikai országokban minden ötödik ember hordozza a vírust: hiába a megelőzésre költött milliárdok, a járványt nem sikerül visszaszorítani - derül ki a Nemzetközi Vöröskereszt AIDS-jelentéséből. A HIV-fertőzöttek elszigeteltek és megbélyegzik őket, egy felmérés szerint az emberek fele még az utcán sem sétálna szívesen mellettük.

33 millió ember él a világon HIV-vírussal, és minden nap újabb 6800 ember megfertőződik - áll a Nemzetközi Vöröskereszt 2008-as Katasztrófa Világjelentésében. Az 1993 óta évenként megjelentetett kiadvány minden évben más témával foglalkozik: idén a HIV-vel és az AIDS-szel, azzal a gyógyíthatatlan betegséggel, amely 1981 óta 25 millió áldozatot szedett.

Az AIDS a harmadik legfőbb halálok a szegény országokban, Afrika Szaharától délre eső területein pedig ebben a betegségben hal meg a legtöbb ember. A 33 millió HIV-fertőzött közül 22,5 millióan élnek itt, egyes országokban a vírust hordozók aránya eléri a 20 százalékot.

A Nemzetközi Vöröskereszt az 1980-as évek óta küzd a járvány ellen. A szegény országokban 1996-ban 45 milliárd forintnak megfelelő összeget költöttek az AIDS elleni harcra, és a ráfordítás azóta egyre nő: 2001-ben már 240 milliárd, tavaly 1500 milliárd. 2010-ben 6000 milliárdra lenne szükség - állítja az UNAIDS nevű ENSZ-ügynökség. A járványt azonban érdemben nem sikerült visszaszorítani.

A Vöröskereszt jelentése szerint a pénz egy része néhány alapvető hiba miatt folyik el eredménytelenül. Bár arra lenne szükség, hogy a HIV-fertőzötteket és a legveszélyeztetettebb embereket kellene a középpontba állítani. További probléma, hogy a HIV elleni küzdelem központjává a kórházakat, klinikákat, laboratóriumokat, patikákat és szociális ügynökségeket kellene tenni, mert ezek úgyis egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtanak. Érdemes lenne építeni, a Vöröskereszt szerint az országok saját szakértőire és kutatóintézményeire is, szorosabb együttműködést kialakítani velük, hiszen az adott térség kulturális közegét, társadalmát ők jobban ismerik.

A prevenciós programok egyedül a HIV-megelőzésre koncentrálnak és nem elég hatékonyak, ha a problémát nem kezelik komplexen: összekapcsolva a nemi erőszakkal és a nők elnyomásával. Világszerte körülbelül ugyanannyi a HIV-fertőzött nő, mint férfi, de a legtöbb társadalomban a megelőzéshez, kezeléshez korlátozottabb a hozzáférésük jogi, politikai, szociális és gazdasági akadályok miatt. Különösen sebezhetőek az Afrika déli részén élő asszonyok - ebben a régióban a HIV-vírussal élők közt 61 százalék a nők aránya - a 15 és 24 év közöttiek korosztályában még ennél is magasabb, 75 százalék. Az erőszakos párkapcsolatban, gazdasági függésben élő asszonyok kevésbé férnek hozzá az oktatáshoz, és nem tudják kikényszeríteni az óvszerhasználatot partnerüktől.

A prevenció sem mindig éri el azokat, akiknek szükségük lenne az információra. 2007-ben a Vöröskereszt készített egy felmérést a HIV-vel és az AIDS-szel kapcsolatban a Dél-Afrikai Köztársaság súlyosan fertőzött KwaZulu Natal tartományában. Az itt élők válaszaiból kiderült, hogy a szexuális aktivitás kezdete a 10. és a 19. életév közé esik, a megelőző-felvilágosító kampány pedig csak ennek a korosztálynak a felső régióját célozta meg.

A jelentés foglalkozik a HIV-fertőzött emberek elszigeteltségével, megbélyegzésével is. Ismerteti egy tavalyi, 4510 ember megkérdezésével készült nemzetközi felmérés eredményét. A válaszadók fele ismerte el, hogy kényelmetlenül érezné magát, ha egy HIV-pozitív ember mellett kellene sétálnia az utcán, 52 százalék nem akarna ugyanabban a házban élni, és 79 százalék nem randevúzna olyannal, aki hordozza a vírust.