Stratégiailag fontos Dél-Oszétia az oroszoknak

Dél-Oszétia elhelyezkedése miatt stratégiai fontosságú - mondják biztonságpolitikai elemzők a kaukázusi konfliktus hátteréről. A grúz elnökkel személyesen jó viszonyban lévő egykori magyar NATO-nagykövet, Gyarmati István azt mondta az [origo]-nak, hogy a déloszét szakadárokkal szemben nagy a grúz hadsereg fölénye, úgyhogy az a kérdés, mennyi erősítést küldenek az oroszok.

Minden országnak szuverén joga, hogy szakadár területét megpróbálja visszaszerezni - értékelte a dél-oszétiai fejleményeket az [origo]-nak Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója, aki több mint tíz éve foglalkozik a térséggel, havi rendszerességgel utazik Grúziába, és elmondása szerint személyes kapcsolatban áll Szaakasvilivel.

Dél-Oszétiában nyílt fegyveres konfliktussá alakult a régóta halmozódó feszültség a szakadár köztársaság oroszbarát, Moszkva által támogatott vezetése és Grúzia között. A grúz hadsereg péntekre virradó éjjel indított támadást a lázadók ellen, válaszul orosz tankok vonultak be Chinvaliba, a terület fővárosába, és állítólag orosz gépek bombáztak grúziai célpontokat.

A volt magyar NATO-nagykövet Gyarmati azt mondta, nonszensz a katonai segítség, amelyet a szerinte bűnözők által vezetett oroszbarát déloszét kormány kap Moszkvától, és amelynek híján nem maradhatott volna fenn a szakadár állam. Gyarmati szerint az is megkérdőjelezhető, hogy a Dél-Oszétiában hivatalosan békefenntartó státusban állomásozó orosz katonákat miért nem vonják ki, ha nem tudják fenntartani a békét. Légierővel bombázni másik ország területét - ha igazak ezek a hírek - szintén nem tartozik a békefenntartás körébe - mondta az igazgató.

Az erőviszonyokkal kapcsolatban azt mondta, csupán Dél-Oszétiával szemben Grúzia katonai fölényben van, a szakadár állam legfeljebb orosz beavatkozással tudja tartani magát. Az, hogy az oroszok esetleg küldenek-e további erősítést, egyelőre kérdéses, "ám Oroszországtól sok mindent láttunk már mostanában" - mondta Gyarmati, aki szerint, ha akar, Moszkva pár napon belül tud csapatokat küldeni.

Befolyás

A magát főként csempészetből fenntartó kis állam stratégiai jelentősége Gyarmati szerint többek között az, hogy csupán másfél órányi autóútra van a grúz fővárostól, Tbiliszitől, így a terület feletti ellenőrzés megtartása a Fekete-tenger partján fekvő Abházia mellett fontos eszköz Moszkva kezében Grúzia befolyásolásához. Itt van emellett két jelentős kaukázusi hágó - a télen nem járható oszétiai hadiút, és a grúz hadiút -, illetve a térség egyetlen alagútja.

A konfliktus Gyarmati szerint régóta érlelődik. Tbiliszi talán most látta elérkezettnek az időt arra, hogy megindítsa a csapatokat, miután a szakadár köztársaságban általuk kinevezett alternatív kormány bizonyos sikereket ért el. Megjegyezte ugyanakkor, egyelőre nem tisztázott, hogy a mostani katonai akciót melyik fél kezdeményezte.

Kedvező pillanat

Svante Cornell Grúzia-szakértő, a stockholmi Institute for Security and Development Policy munkatársa szerint a mostani fegyveres válság kirobbanását Koszovó függetlenné válásával, a NATO bukaresti csúcstalálkozójával és némileg az Oroszországban lezajlott belső hatalomváltással lehet összefüggésbe hozni. Februárban orosz diplomaták Koszovó státusához hasonlították az abház és a déloszét szeparatista területek jogállását.

Cornell szerint Oroszország felismerte: Európa jelenleg vonakodik attól, hogy magára haragítsa Moszkvát, az Egyesült Államok pedig éppen a közelgő elnökválasztással van elfoglalva, és kihasználta ezt a kedvező pillanatot a magabiztos fellépésre Dél-Oszétiában. Függetlenül attól, hogy közvetlenül melyik fél indította el a most zajló eseményeket, Oroszország álláspontja világos: nem is próbálja leplezni, hogy ellenőrzése alá akarja vonni a vitatott területeket.

Hosszú, véres háború

Pavel Felgenhauer biztonsági elemző szerint, ha Oroszország intenzív beavatkozást tervez, akkor a térségben hosszú, véres háborúra kell felkészülni, amelynek ebben a pillanatban lehetetlen megjósolni a kimenetelét. Mindössze egyetlen szárazföldi út köti össze Oroszországot Dél-Oszétiával, nincsenek a térségben a katonai repülőgépek bevetéséhez szükséges felszállóhelyek és a hó várhatóan októbertől májusig lezárja majd a hegyi átjárókat. A szakértő szerint, mivel Dél-Oszétia földrajzilag elszigetelt Oroszországtól, "logisztikai rémálom" lenne Moszkva számára ellenőrzés alá vonni és megtartani a szakadár térséget a grúz hadsereggel szemben.

Adam Hug, a Foreign Policy Centre munkatársa úgy vélekedett, hogy most még mindkét félnek lehetősége lenne arra, hogy visszalépjen. Bár fennáll a széles körű fegyveres válság kockázata, egyik oldalnak sem áll érdekében, hogy közelharcra kerüljön sor. A szakértő valószínűtlennek tartja, hogy a jelen körülmények között az Egyesült Államok Grúzia oldalán beavatkozna a válságba.

Christopher Langton, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) védelmi elemzője különösnek tartja, hogy eddig fajult a konfliktus, tekintettel arra, hogy Grúzia lépésével kockára teszi a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való közeledési törekvéseit.