Negyven év után koalícióra kényszerül a bajor CSU

Több mint negyven éve, 1966-ban fordult elő utoljára, hogy a CSU nem szerezte meg a szavazatok abszolút többségét Bajorországban. A keresztényszociálisok koalícióra kényszerülnek, ami számukra történelmi vereség, ellenfeleik számára azonban rég nem látott siker, amiből egyesek máris országos érvényű következtetéseket vonnak le.

Elvesztette több évtizedes abszolút többségét a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) a vasárnapi tartományi parlamenti választáson. Az ARD és a ZDF közszolgálati televíziók előrejelzései szerint a kisebbik német konzervatív párt a szavazatok mindössze mintegy 43 százalékát szerezte meg. Utoljára 1966-ban fordult elő, hogy a CDU nem tudott abszolut többséget szerezni, és koalícióra kényszerül.

Öt évvel ezelőtt - akkor még a tavaly szeptemberben lemondott Edmund Stoiber vezetésével - a párt a voksok 60,7 százalékát szerezte meg, amivel a törvényhozásban kétharmados többséghez jutott. A mostani szereplés a CSU számára katasztrofális, az elemzések szerint történelmi vereségnek és a párt történetében mindenképp negatív rekordnak számít.

Visszaestek a szociáldemokraták (SPD) is: 2003-ban 19,6 százalékot kaptak, most pedig a voksok 18,7 százalékát szerezték meg. Javítottak korábbi eredményükön viszont a Zöldek, és 14 év után ismét képviselőt küldhetnek a törvényhozásba szabaddemokraták (FDP) is. Az FDP mellett a másik nyertes a Szabad Választók Szövetsége nevű tömörülés, amely a voksok mintegy 10 százalékát szerezte meg. Az előrejelzések szerint hajszállal maradt el a helyi parlamentbe való bejutástól a populista Baloldal. Az eddig három pártból álló bajor törvényhozás ötpárti lett.

A bajor keresztényszociálisok vezetői elismerték, hogy nem sikerült a választási célkitűzést megvalósítani, és a CSU nem tudta megőrizni több évtizedes abszolút többségét, illetve egyeduralmát. A bajor politikától visszavonult, a pártot és a tartományi kormányt egy személyben irányító Edmund Stoibert egy évvel ezelőtt felváltó Erwin Huber CSU-elnök és Günther Beckstein tartományi miniszterelnök egyaránt a CSU történetének egyik legnehezebb és legfájdalmasabb napjáról beszélt.

"A választók nem akarták, hogy egyedül kormányozzunk, ezért készen állunk a koalícióra" - hangoztatta mind Huber, mind Beckstein, közvetve utalva arra, hogy a párt szempontjából a voksok csaknem 8 százalékát megszerző FDP lenne az elfogadható koalíciós partner. Az FDP már korábban jelezte, hogy készen áll egy ilyen koalícióra. Ugyanakkor szóba jöhet a többnyire csalódott, korábbi keresztényszociálisokat tömörítő Szabad Választók Szövetsége is, amely a müncheni törvényhozás harmadik legerősebb csoportosulása lett.

A bajor tartományi parlamenti választások nemcsak a helyi politikai erőviszonyokat határozták meg, de országos hatásúak voltak. A CSU visszaesése közvetve jelentősen befolyásolhatja a jövő májusi német államfő-választást, a hivatalban lévő Horst Köhler elnök újraválasztási esélyeit. A kisebbik konzervatív párt gyengülése ugyanakkor egy évvel az országos parlamenti választások előtt semmiképp nem tesz jót a nagyobb testvérpártnak, a Kereszténydemokrata Uniónak. Frank-Walter Steinmeier, a Német Szociáldemokrata Párt kancellárjelöltje - a hivatalban lévő Angela Merkel fő riválisa - máris úgy értékelte, hogy Bajorországban politikai földrengés történt.

A szavazási részvétel 57 százalékos volt, és a CSU szerepléséhez hasonlóan ugyancsak történelmi mélypontot ért el. Értesülések szerint ebben valószínűleg szerepet játszott a Münchenben zajló világhírű sörfesztivál, az Oktoberfest, ahol az eredmények közzététele után a korábbinál jóval több sör fogyott.