Közép-Európa elkötelezte magát a Lisszaboni Szerződés mellett

Szükség van arra, hogy a közép-európai országok hangját erősebben lehessen hallani az Európai Unióban - jelentette ki Premysl Sobotka, a cseh szenátus elnöke szombaton Prágában a közép-európai országok parlamenti vezetőinek tanácskozása utáni sajtóértekezleten.

A tanácskozás résztvevői közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben síkraszálltak a Lisszaboni Szerződés ratifikációja mellett és elítélték Oroszország Grúzia elleni agresszióját. A parlamenti vezetők hangsúlyozták a regionális együttműködés szükségességét is.

Magyarország a parlamentek együttműködését és tapasztalatcseréjét támogatja - jelentette ki Mandur László, az Országgyűlés alelnöke. Kifejtette: a Lisszaboni Szerződés elfogadása szervezettebbé teszi az Európai Uniót és növeli a nemzeti parlamentek szerepét is. "A találkozó megmutatta, hogy vannak közös dolgaink, amelyeket érdemes és szükséges megvitatni" - szögezte le az Országgyűlés alelnöke.

A parlamenti vezetők egybehangzóan Európa jövője szempontjából nagyon fontos dokumentumnak minősítették a Lisszaboni Szerződést.

Pavol Paska szlovák házelnök szerint azért van szükség a Lisszaboni Szerződésre, mert "rendet kell teremteni az EU intézményi rendszerében". Paska hangsúlyozta, hogy a globális világban "erős Európai Unióra" van szükség.

"Tisztában vagyunk vele, hogy vannak problémák az elfogadása körül, de nincs más út, mint a problémák megoldása" - hangsúlyozta Ene Ergmao, az észt parlament elnöke.

"Meggyőződésem, hogy Csehország is pozitívan fogja megoldani a problémát" - válaszolta újságírói kérdésre Premysl Sobotka. Csehország eddig még nem ratifikálta a szerződést, s a szenátus az alkotmánybíróság elé utalta a dokumentumot annak megvizsgálására, nincs-e ellentétben a cseh alkotmánnyal. Sobotka szerint a testület döntése az ősszel várható.

Az Európai Uniónak tiszteletben kell tartania az alapelveit, de a jövőben nyitottnak kell maradnia - fejtette ki Bogdan Olteanu román képviselőházi elnök.

A nemzeti parlamentek együttműködésének új formái az Európai Unióban című konferenciát Premysl Sobotka, a cseh szenátus elnöke kezdeményezte. Meghívására Ausztria, Bulgária, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia parlamenti vezetői vettek részt a tanácskozáson.