Jaruzelski ártatlannak vallotta magát

A szükségállapot 1981. december 13-i bevezetéséért bíróság elé állított Wojciech Jaruzelski volt lengyel elnök ártatlannak vallotta magát csütörtökön. Jaruzelski ellen kommunista bűncselekmény elkövetése címén emeltek vádat a rendkívüli állapot miatt, amelynek ideje alatt több tucat embert megöltek, és százakat bebörtönöztek. A volt elnök azzal védekezett, hogy kényszerhelyzetben volt, szerinte így lehetett csak elkerülni a szovjet beavatkozást.

Ártatlannak vallotta magát Wojciech Jaruzelski lengyel tábornok, egykori lengyel elnök csütörtökön Varsóban abban a perben, amelyben hét vádlott-társával együtt a rendkívüli állapot 1981. december 13-i bevezetéséért kell felelnie. Az 1983-ig érvényben maradó szükségállapot ideje alatt több tucat embert öltek meg, százakat börtönöztek be, a Szolidaritás szakszervezetet pedig betiltották.

A pert a nácizmus és kommunizmus bűntetteit vizsgáló, ügyészi jogosítványokkal is rendelkező lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) kezdeményezésére indították. Jaruzelski ellen hivatalosan 2007 áprilisában "kommunista bűncselekmény elkövetése" címén emeltek vádat. Ha a bíróság bűnösnek találja, akár 10 évig tartó szabadságvesztést is kiszabhat rá.

Jaruzelski ebben a perben tett először részletes, tartalmi kérdéseket érintő nyilatkozatot. A rá vonatkozó vádakat alaptalannak, elfogultnak nevezte, és elutasította őket. A 85 éves tábornok szerint a rendkívüli állapot bevezetése drámaian nehéz döntés volt, kényszerhelyzetben született, és lehetővé tette egy "kivédhetetlen katasztrófa" elkerülését. "Ez volt a kisebbik rossz" - mondta Jaruzelski, aki szerint a rendkívüli állapottal megmentették Lengyelországot egy szovjet beavatkozástól.

A volt elnök arról beszélt, hogy ennek ellenére nem akar a bíróság előtt az ártatlan áldozat szerepében tetszelegni, és magára vállalja a "teljes felelősséget mindenért, ami jó volt vagy rossz", de a korszak realitásai közé kell helyezni a történteket. Jaruzelski bocsánatot kért a rendkívüli állapot bevezetéséért, de hozzátette: ez nem jelenti, hogy elismerné a bűnösségét.

A Jaruzelski-per megosztja a lengyeleket. Sokan úgy vélik, hogy Jaruzelski a párt, az állam és a fegyveres erők vezetőjeként végeredményben megkönnyítette Lengyelország demokratikus átalakulását azzal, hogy 1989-ben megosztotta a hatalmat a Szolidaritás szakszervezettel, az antikommunista ellenzékkel.