Szlovák büszkeségre és magyar rátartiságra játszik rá Slota

Megkomponált balhénak tartják a szlovák és a magyar kormány politikusai közötti odamondogatásokat az [origo] által megkérdezett diplomaták és kutatók. A harc mindenki szerint elsősorban a politikusok szintjén dúl, a két nép jól kijön egymással. Némi rátartiság azért mérgezi a kapcsolatokat: a szlovákoknak jól megy, nem tetszik nekik, ha valaki kioktatja őket, a szlovákiai magyarok viszont hajlamosak figyelmen kívül hagyni, hogy nem Magyarországon élnek.

"Ez a konfliktus el van túlozva" - értékelte az [origo]-nak a magyar és a szlovák kormány vezetői közötti egyre gyakoribb odamondogatásokat egy névtelenséget kérő magyar diplomata, aki évekig dolgozott Szlovákiában. Szerinte a forgatókönyv szinte mindig ugyanaz: Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke "böfög egy büdöset", amivel a magyar követelés ellenére Robert Fico kormányfő nem tud szembefordulni, mivel pártja, a Smer-SD (Irány-Szociáldemokrácia) nem tud más koalíciós partnert találni a Slota vezette SNS-n kívül. Aztán a média felfújja az egészet.

"Nem is láttak magyarokat"

Hasonlóan látja a helyzetet Öllös László, a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke is, aki szerint "ez egy megkomponált balhé, ami tudatos elképzelés szerint folyik". A politológus szerint egyértelmű a cél, a Smernek meg kell nyerni mindhárom jövő évi szlovákiai választást, a köztársasági elnökit, a megyeit és az európai parlamentit. Amennyiben ez sikerül a ma legnépszerűbb Smernek, annak olyan lélektani hatása lesz Öllös szerint, ami megkönnyíti a 2010-es parlamenti választások megnyerését.

"Valójában nem is Slota a fontos Ficónak, hanem az a 7-10 százaléknyi észak-szlovákiai szlovák, aki igényli a magyarellenességet. Ők nem is nagyon láttak még magyarokat, nincsenek velük kapcsolataik" - fogalmazott a nevének elhallgatását kérő diplomata. A két ország között nincs ok érdemi konfliktusra: a gazdasági és regionális kapcsolatok nagyon jók, a szlovákiai vegyes lakosságú településeken nincsenek viták.

Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója szerint azt is látni kell, hogy a mai Szlovákia egy sikeres ország, amelynek vezetését zavarja, ha a magyar vezetés bármit is számon kér rajtuk.

A magyarok nem tanulnak meg szlovákul

Szarka szerint négy szintre oszthatók a magyar-szlovák kapcsolatok. A mindennapokban békésen él egymás mellett a két nép, leginkább csak a médiából kapnak információt egymásról. A második szint a közel hatszázezres szlovákiai magyarság - amely 17-20 százalékban vegyes házasságban él - és a többségi szlovák társadalom között húzódik. Közöttük sem lehet beszélni "látens és verbális konfliktusról", nyugalom van. Viszont a legliberálisabb szlovákiai értelmiségiek is sérelmezik - állítja Szarka -, hogy a magyarok nagy része egyszerűen nem hajlandó megtanulni szlovákul, és ez akár egy lépcsőházon belül is okozhat apróbb összezördülést.

A szlovákiai magyar származású kutató a politkusok és az államok közötti kapcsolatot tartja a harmadik szintnek. Itt szerinte se 1989 előtt, se azóta nem képesek megtalálni a vezetők az együttműködés, a közös érdekek mentén folytatott közös politizálás vezérfonalát, "pedig sok tekintetben egymásra utalt a két ország". A kapcsolatok negyedik szintje pedig gyakorlatilag nem is létezik Szarka szerint. Itt kellene a két ország értelmiségi csoportjainak és civil szervezeteinek kapcsolati hálókat kiépíteni.

A falvakban nincs probléma

A 800 lelkes Nagytúr (Velké Turovce) vegyes házasságban született polgármestere, Hudec Péter is azt mondta az [origo]-nak, hogy semmiféle nemzetiségi probléma nincs az általa vezetett, 70 százalékban magyarajkúak lakta faluban. Szerinte nincs ez másként a környékbeli községekben, de a városokban sem. "Sok a közös projekt. Ipolyságnak (Sahy) Váccal van szerződése, mi a magyarországi Kemencével vagyunk jó kapcsolatban" - közölte Hudec.

A magyar diplomácia egyik kifogása volt az elmúlt hetekben a szlovák kormány ellen, hogy állítólag nem kapnak EU-támogatást a felvidéki magyar iskolák. Nagytúr polgármestere szerint a régióban mindössze egyetlen szlovák művészeti iskola kapott támogatást. "Az én szintemről nem tudom megítélni, hogy emögött van-e politikai szándék. Tény ugyanakkor, hogy tudok olyan besztercebányai szlovák iskoláról is, amely évek óta hiába pályázik." Hudec azt is elmondta, hogy amikor a Magyar Koalíció Pártja (MKP) kormányon volt "fifty-fifty arányban osztották a pénzeket".

Pedig kolbászt is töltöttek

A több magyar kormányfő alatt is szlovákiai szolgálatot teljesített diplomata szerint hullámokban mindig előjön a politika szintjén a konfliktus, ami szerinte most a legélesebb. A látszat ellenére még Vladimir Meciar kormányzásai alatt se volt rossz a viszony a két állam között, állítja, Horn Gyula ugyanis szót tudott érteni vele, meg is kötötték a két ország alapszerződését.

Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda pedig látványosan barátkoztak eleinte a diplomata szerint, sok volt a látványos gesztus a kapcsolatukban, még kolbászt is töltöttek együtt. "A státustörvény óta folyamatos balhé van, akkor volt egy törés. A státustörvény éles váltást hozott a kapcsolatokban. A jogszabályra szüksége volt Magyarországnak, csak nem így kellett volna bevezetni, tájékoztatni kellett volna őket" - közölte a diplomata.

Évekig normális volt a stílus

Az elmúlt 15 évben valóban nem találunk olyan éles, személyeskedő odamondogatást a két ország politkiusai között, mint mostanában. A háromszoros szlovák kormányfő, Vladimir Meciar sem engedett meg magának olyan hangot, mint Ján Slota, pedig kampányidőszakban időnként előállt cifraságokkal: a vezetése alatt például megszüntették a kétnyelvű bizonyítványokat 1997-ben. Viszont erre volt ellenreakció is Szlovákiában: Michal Kovác szlovák elnök - magánvéleményének hangot adva - úgy vélte, rossz és káros a kétnyelvű bizonyítványok szlovákiai megszüntetéséről szóló rendelet.

Horn és Meciar viszonylag gyakran találkozott, ha valami miatt konfliktus volt a két ország között, gyorsan megtalálták az alkalmat a személyes találkozóra. A történelemkönyvekbe is az kerül majd be ebből az időszakból, hogy az EU-ba, NATO-ba igyekvő két szomszéd ország vezetése aláírta az alapszerződést.

Eleinte Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda is megtalálta az évenkénti több alkalmat arra, hogy hivatalos találkozó, avagy valamely médiaesemény alkalmából együtt mutatkozzon. Ebbe a kapcsolatrendszerbe próbálta beleerőszakolni a státustörvényt a magyar kormány. Szarka emlékeztet rá, hogy emiatt igen rövidre és a nemzetközi diplomáciában furcsára sikerült kettejük utolsó közös találkozója 2002-ben. Dzurinda tömören közölte, hogy nem járulnak hozzá a státustörvény szlovákiai bevezetéséhez.

A következő években nem melegedett a viszony, ha a magyar vezetés szájára vette az autonómia kifejezést, egyből elutasítással találkozott. Mint 2005 januárjában, amikor Dzurinda elhibázottnak nevezte Gyurcsány Ferenc autonómia-felvetését. A szlovák miniszterelnök közölte: etnikai elven alapuló autonómiáról nem kíván tárgyalni. Dzurinda szerint a magyar miniszterelnök a bejelentéssel csak szavazatokat akart szerezni.

A két ország vezetőinek kommunikációjában és Szlovákián belül az MKP és a kormány kapcsolataiban a Smer és az SNS 2006. június 2-i koalíciókötése után állt be változás. Egy hónap sem telt el, az MKP jogászai már bírósági beadványt készítettek elő a kormánypárti vezető, Jan Slota ellen. A politikus azóta kócos asszonynak nevezte Göncz Kinga magyar külügyminisztert, ganénak Csáky Pál MKP-vezetőt és lovas bohócnak Szent Istvánt.

Rontotta a kapcsolatokat egy nyitrai magyar diáklány, Malina Hedvig megverésének ügye is, amit Fico szerint "kormánya lejáratására próbálták sokan felhsználni". Tovább mérgezte a viszonyt, hogy 2007 szeptemberében a pozsonyi parlament megerősítette a Benes-dekrétumokat, amit követően a Külügyminisztérium bekérette a szlovák nagykövetet. Sólyom László akkor így kommentált: "Magyarország elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja, egyben visszautasítja a Benes-dekrétumok megerősítéséről szóló szlovák parlamenti határozatot" - fogalmazott az államfő.

Igazat adnak Gyurcsánynak

Immár két éve él Fico meghívása, hivatalos látogatásra várja Gyurcsányt, aki viszont csak informálisan hajlandó egyeztetni vele. A magyar kormányfő magatartását Szlovákiában rendszeresen kritizálják. A volt szlovákiai diplomata - aki hangsúlyozta, hogy nem különösebben szereti Gyurcsányt - azt mondta, hogy a miniszterelnöknek ebben a kérdésben igaza van. Szerinte egy hivatalos találkozónak valóban csak akkor van értelme, ha az eredménnyel jár, márpedig erre most nincs esély. Ugyanakkor hozzátette: "Azon azért elgondolkodhatnának, hogy elmenjenek esetleg egy halászlét megenni Komáromba."

Szarka László emlékeztet rá, hogy a két kormányfő szeptember 1-jén megegyezett abban, hogy kellenek közöttük informális találkozók. Gyurcsány pedig attól teszi függővé a hivatalos találkozót, hogy ezek milyen sikerrel járnak. Csakhogy az igazgató szerint Fico ehelyett azt hangsúlyozza a sajtómegnyilvánulásai alkalmával, hogy a magyar kormányfő nem fogadja el a hivatalos találkozóra vonatkozó meghívását.

Fico elhatárolódott

A múlt héten több udvariatlan lépést tett mindkét állam vezetése. Pénteken bekérették a szlovák külügyminisztériumba Váradi Lajost, a pozsonyi magyar nagykövetség ügyvivőjét. Ez a szlovák fél válasza volt arra, hogy Göncz Kinga magyar külügyminiszter csütörtökön magához kérette Juraj Migast, Szlovákia budapesti nagykövetét. Ez a magyar lépés a pozsonyi nagykövet szerint sokkolta a szlovákokat. Robert Fico szerint a magyarok ultimátumot adtak Szlovákiának, amit visszautasított.

Hétfőn viszont Fico olyat tett, amire nem sokszor volt példa kormányfősége kezedetétől: elhatárolódott Slotától, aki Göncz Kingát Hitlerhez hasonlította és nyomorultnak nevezte.