Saját önkormányzattal rendelkező ruszin autonóm terület létrehozására szólította fel december 1-jei határidővel a Kárpátalja megyei tanácsot (közgyűlést) a Kárpátaljai Ruszinok II. Európai Kongresszusa. A hét végén Munkácson tartott kongresszus résztvevői jelezték, hogy amennyiben nem teljesül a követelésük, a ruszinok önálló köztársaságot kiáltanak ki Ukrajna nyugati csücskében.
A Kárpátaljai Ruszin Szojm (nemzetgyűlés) és a Kárpátaljai Ruszin Néptanács nevű szervezetek közös fórumának küldöttei határozatot fogadtak el az 1938. november 22-én létrehozott Podkarpatszka Rusz kárpátaljai köztársaság visszaállításáról. A döntés értelmében az önálló ruszin államot abban az esetben kiáltják ki, ha Kárpátalja december 1-ig nem kap Ukrajna kötelékén belül autonóm önkormányzati státust.
1991-ben egy kárpátaljai népszavazáson a helyi lakosság 78 százaléka az autonómiára voksolt, ez az alapja a mostani követelésnek - jelentette az ungvári ua-reporter.com internetes hírportál.
Dimitrij Szidor, a Szojm elnöke sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy a kongresszus önálló kárpátaljai ruszin államiságra vonatkozó határozata azonnal hatályba lép, ha az ukrán hatóságok rendkívüli állapotot vezetnek be, üldöztetés vagy represszió éri a ruszin aktivistákat, illetve kísérlet történik a kárpátaljai ruszinok területi-közigazgatási egységének a megváltoztatására, vagy ha ukrán "nacionalista-terrorista szervezetek a terület megszállására irányuló akciókba kezdenek".
Nem veszik komolyan
"Ebben a formában ez a bejelentés inkább humor, mint követelés" - mondta az [origo]-nak a hír kapcsán Kovács András, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. Kovács szerint a ruszinokat nem lehet a függetlenségért küzdő észak-írekhez vagy a baszkokhoz hasonlítani, mert nem mutattak a múltban eltökélt függetlenségi törekvéseket, és értékelhető politikai aktivitásuk sem volt idáig. A ruszinok eddig az érdekeiket képviselő pártot sem tudtak létrehozni - mondta.
Az [origo] kérdésére ugyanakkor Kovács megerősítette, hogy nem lehet kizárni egy esetleges orosz ösztönzést a háttérben. "Az ukrán nacionalisták eddig is mindig arról beszéltek, hogy a ruszin megmozdulások mögött Moszkva keze van, és ez a feltételezés nem is feltétlenül alaptalan" - fogalmazott. Az orosz kapcsolatot látszik igazolni az is, hogy a ruszin nemzetgyűlés elnöke a gyűlés megtartása után az oroszbarát Rogyina (Haza) pártnak mondott köszönetet, amiért Ukrajna különböző régióiból Munkácsra érkezett ötszáz aktivistája biztosította a ruszin kongresszus lebonyolításának zavartalanságát.
Oroszország a környező államok kisebbségeinek védelmét az utóbbi időben látványosan zászlajára tűzte; nemrég a kaukázusi kisebbségek, az abházok és a dél-oszétek védelmében háborús konfliktusba is keveredett Grúziával. Az oroszoknak ráadásul Kelet-Ukrajnában is van keresnivalójuk: ott az Oroszország felé áhítozó nagyszámú orosz kisebbség lehet érdekes Moszkva számára.
Ruszinok: vannak is meg nem is
Ukrajnában jelenleg is politikai vita folyik arról, hogy létezik-e egyáltalán ruszin kisebbség. A legutóbbi, 2001-es népszámláláson az embereknek fel sem ajánlották ezt a lehetőséget; csak azt regisztrálták ruszinnak, aki ezt külön követelte. Kovács András szerint még így is 10 000 ruszint írtak össze az 1,3 milliós lakosságú Kárpátalján, miközben az is elképzelhető, hogy a lakosság mintegy fele ruszinnak tartja magát. (Ukrajna legnyugatibb megyéjében a 150 ezer fős magyar lakosság 12 százalékot tesz ki.)
Nyilvánvaló, hogy etnikumként tekintve a ruszinok többszázezres tömeget alkotnak, és a környező országokban, Szlovákiában, Romániában és Szerbiában el is ismerik őket - mondta Kovács. A KMKSZ elnöke szerint a különbség az ukránok és köztük olyan szintű lehet, mint a magyarok és a székelyek között.