Obama mellett a közvélemény-kutatók nyertek

Obama és a demokraták mellett a közvélemény-kutató cégek az amerikai elnökválasztás nagy nyertesei, akik megbízható méréseket tudtak szállítani. Utólag már az is látszik, hogy McCainnek esélye sem igen volt, mert Obama nemcsak a stabilan demokrata államokat hozta, de megnyert minden, a választás eredményét nagyban befolyásoló, ingadozó államot is. Az USA történetében még egyetlen elnökjelölt sem kapott annyi szavazatot, mint most Obama.

A közvélemény-kutatók megmondták előre, az amerikai média és közvélemény egy része azonban az utolsó pillanatig csak fenntartásokkal hitt nekik. A még nem teljesen végleges eredmények ismeretében kijelenthető, hogy az elnökválasztás nagy nyertesei Obama és a demokraták mellett éppen a kutatócégek, hiszen bebizonyosodott: a megváltozott körülmények (egyre több az olyan szavazó, akit a hagyományosan a kutatások eszközével, vonalas telefonnal nem lehet elérni, csak mobillal) között is képesek megbízhatóan mérni. Az is kiderült, hogy a sokat emlegetett Bradley-hatás - mely szerint az emberek hajlamosak füllenteni a kérdezőbiztosnak arról, hogy az afroamerikai jelöltre szavaznak-e - vagy nem létezik, vagy a kutatók megfelelően képesek korrigálni a hatását.

Magyar idő szerint szerda reggel kilenc órakor a választás már régen eldőlt, néhány állam sorsa azonban még bizonytalan: Észak-Karolinát Obama az első számlálás szerint megnyerte, de olyan kis különbséggel, hogy az eredményt még nem lehet biztosra venni. Indianában 99 százalékos feldolgozottság mellett Obama mintegy húszezer szavazattal vezet, Missouriban hasonló feldolgozottságnál McCain alig négyszázzal. Montanában 81 százaléknyi adat birtokában a CNN még nem mert győztest hirdetni, bár McCain 3 százalékponttal vezet - ennek oka az, hogy az állam roppant gyéren lakott, vagyis ez nagyon kicsi számszerű különbséget takar.

A földcsuszamlás azért elmaradt

Az adatokból és az exit-pollokból annyi mindenesetre világos, hogy Obama igen meggyőző teljesítménnyel nyert, de a földcsuszamlás elmaradt. Utóbbiról akkor beszélhetnénk, ha Obama a lehetséges 538 elektori szavazatból 400 fölöttit megszerezne; jelen állás szerint ugyanakkor a végső eredménye 338 és 375 között lesz (emlékeztetőül: az elnökké választatáshoz 270 elektori szavazat szükséges). Ez jóval több, mint amennyit George W. Bush akár 2004-ben (286), akár 2000-ben (csikorgó 271) elért, s vetekszik a legutóbbi demokrata párti elnök, Bill Clinton 1996-os (379) és 1992-es (370) eredményével. Meg sem közelíti ugyanakkor George Bush 1988-as (426) vagy Ronald Reagan rekordot jelentő 1984-es (525) elektori csúcsait. (John F. Kennedyt 1960-ban 303 elektori szavazttal választották elnökké.)

Obama nem rajzolta át radikálisan a kék (demokrata) és vörös (republikánus) államokra osztott választási térképet, viszont megnyert minden, stabil demokrata bázisnak számító államot, és megnyert (vagy nagyon szorosra hozott, ezt a fent említett államok esetében még meglátjuk) minden, előzetesen csatatérnek minősített államot is. Visszatekintve látszik, hogy McCainnek tulajdonképpen esélye sem volt, mert a választás eredményét eldöntő nagy ingadozó államok - Ohio, Florida, Pennsylvania - Obamához húztak.

A fiatalok és a nők húzták Obamát

A CNN exit-polljának adatai szerint (mely országszerte alig 18 ezer fő megkérdezésével igyekszik reprezentálni százmilliónál több szavazó preferenciáit, ezért óvatosan kezelendő) a nők és a fiatalok egyértelműen Obamát vitték előre: a nők körében 56:43-ra verte McCaint (így nyilvánvalóvá vált, hogy azok a félelmek, melyek szerint a hosszú és kemény demokrata előválasztási küzdelemben vereséget szenvedő Hillary Clinton egykori hívei nem szavaznak majd Obamára, enyhén szólva alaptalanok voltak), míg a 18-29 év közöttiek körében kétharmados volt a támogatottsága (66:31). Ez a korcsoport csak a szavazók 18%-át tette ki, de Obama, ha kisebb mértékben is, de minden más korcsoportban is nyert, leszámítva a a 65 felettieket (45:53). A legalacsonyabb jövedelműek Obamát támogatták inkább, míg a középosztályban és följebb 50% körül egy-két százalékponttal szóródott a két jelölt támogatottsága.

A fehér szavazók inkább McCaint támogatták (55%), ám hiába jelentik ők az összes szavazó 74%-át, a latin és afroamerikai szavazók nagyobb arányú Obama-támogatása átbillentette a mérleg nyelvét (a feketék közül nagyjából mindenki Obamára voksolt - 95% -, míg a latin-amerikai származásúak 66, az ázsiaiak 61%-a volt Obama mellett. A 18-29 év közötti fehérek körében ugyanakkor Obama nyert, 54%-kal. Összességében a fehérek 43%-a támogatta Obamát, ami kifejezetten magas szám: demokrata jelölt legutóbb 1996-ban ért el 43%-os támogatottságot a fehér szavazók körében (Bill Clinton). George W. Bush mindkét demokrata ellenfele (Al Gore 2000-ben és John Kerry 2004-ben) rosszabbul szerepelt ennél a fehérek körében, míg ennél magasabb támogatottsági arányt legutóbb 1976-ban, Jimmy Carternél mértek (47%).

A többség Obama mellett

A magyar idő szerint délután háromig összeszámolt szavazatokból kiderül, hogy Obama az összes leadott voksot tekintve is meggyőző fölénnyel verte McCaint (ez az elektori rendszer miatt nem feltétlenül következne a végeredményből). A már összeszámolt Obama-támogatók 62 532 271-en, míg a McCain-pártiak 55 454 540-en voltak. Ez azt is jelenti, hogy Obama az összes leadott szavazat 52%-át kapta, márpedig 50% fölött demokrata jelöltként legutóbb Jimmy Carter végzett 1976-ban (50,1); Clinton 1996-ban csak a szavazatok 49, 1992-ben 45%-át szerezte meg (mindkét évben viszonylag erős harmadik jelölt is volt Ross Perot személyében). 52%-nál nagyobb arányban legutóbb 1964-ben kapott szavazatokat a Demokrata Párt jelöltje (Lyndon B. Johnson, 61%), míg hatvanmillió feletti szavazatot még soha. A leadott szavazatok száma ráadásul mindkét pártot tekintve is történelmi csúcs: az eddigi rekordot George W. Bush tartotta a négy éve begyűjtött, 50,1%-os támogatottsághoz elegendő 62 040 610 vokssal.