A kongói tuszi lázadók civileket mészároltak a hutu milíciák egykori erődjében, Kiwanjában a helyiek szerint. A tuszi felkelők - akiket Laurent Nkunda vezet - egy hete foglalták el a várossal szomszédos Rutshurut, két napja pedig ostrom alá vették a hutuk erődjét. Fegyvertelen embereket akkor öltek, amikor sikerült elfoglalniuk a várost. A helyiek szerint az utcákat halottak borítják - írja a brit Guardian.
A 35 ezres város lakóinak legnagyobb részét éjjel, a szakadó esőben elkergették, vagy a szomszédos Rutshuruba terelték, és ott sorsukra hagyták őket. Több kilométer hosszú sorokban vonultak a nők és gyerekek, magukkal cipelve holmijukat. Sokan közülük Rutshuru stadionjában vertek tanyát, ahol sem vízhez, sem élelemhez nem juthatnak - írja a Guardian.
"A tuszik megparancsolták, hogy mindenki hagyja el Kiwanját, és lelőttek mindenkit, aki ellenállt" - mondta a menekülők egyike, Jean Bakenda. "Egy férfit éppen az orrom előtt lőttek le. Az egyik katona rámkiabált, hogy ha nem sietek, engem is megölnek. A családom semmit nem tudott magával hozni" - tette hozzá. Az egyik házban, ahová Bakenda benézett, öt halott hevert. Egy másik menekülő azt mondta, megölték a fiát és a feleségét. "A katonák bekopogtak az ajtón, és amikor kinyitották, egyszerűen lelőtték őket" - mondta.
A város elfoglalása óta a tuszi fegyveresek legalább két környékbeli falut is lerohantak. Az ENSZ felfegyverzett egységeket küld a területre, hogy megkísérelje megvédeni a lakosságot, és megakadályozni a tuszi lázadók további hadmozdulatait. Az ENSZ-erőknek csak a civil lakosság védelmére van felhatalmazásuk, más okból nem avatkozhatnak be az eseménykbe.
Hutuk, csak civil ruhában
Nkunda, a tuszi lázadók vezére tagadta, hogy fegyveresei civileket öltek volna. Azt mondta, a halottak valójában hutuk voltak, akik civil ruhákat viseltek. A vezér ugyanis azt állítja, fegyveresei csak a kongói tuszikat oltalmazzák a ruandai hutu milíciáktól, amelyek tagjai részt vettek korábban a tuszik elleni ruandai népirtásban, majd vereségük után Kongóba menekültek.
A Kiwanjában történteket a Guardian szerint a Mai Mai nevű helyi milícia mellett valóban ruandai hutu harcosok provokálhatták. A szélsőséges ruandai hutuk az 1994-es ruandai népirtás után elhagyták saját országukat. A Kongóban megjelenő hutuk azóta többször együtt harcoltak a kongói kormánnyal. Nkunda és lázadó fegyveresei szerint a kongói kormány támogatja a hutukat - így Nkunda nem csupán a hutukkal, hanem a kongói kormánnyal is szemben áll.
A régió fő városában, Gomában is folytatódtak a harcok pénteken. Itt - Gomától 15 kilométerre északra, nem messze egy menekülttábortól - a tuszi lázadók és a kormányhadsereg katonái nehézfegyverekkel lőtték egymást. Áldozatokról egyelőre nem érkezett hír.
Újabb tragédia fenyeget
A kongói konfliktus újabb tragédiával fenyegeti az afrikai Nagy-tavak vidékét - mondta pénteken Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár Nairobiban, Kenya fővárosában a kelet-kongói válságról tartott nemzetközi értekezleten. A kelet-kongói válság átterjedhet az afrikai Nagy-tavak egész régiójára. A nemzetközi közösség nem engedheti meg ezt - mondta. Nem lehetséges katonai megoldás, csakis politikai eszközök eredményezhetnek tartós megoldást - mondta a nairobi értekezleten megjelent afrikai vezetők, köztük Joseph Kabila kongói és Paul Kagame ruandai államfő előtt. Egyelőre nem világos, hogy szerepel-e a tervek között egy közvetlen találkozó Kabila és Kagame között. A két kormány egymást okolja a kelet-kongói válságért.
Ban Ki Mun védelmébe vette a kongói ENSZ-missziót, amelyet Kongóban tétlenséggel vádoltak. Az ENSZ békefenntartó erői elértek teljesítőképességük határára, mert az országban túl sok a konfliktusgóc, és nem győzik mindenütt ellátni feladataikat - mondta. A világszervezet 17 ezer fős békefenntartó erőt állomásoztat a természeti kincsekben gazdag, mégis koldusszegény és szinte állandó háborúskodástól gyötört afrikai országban. A kormányerők és a lázadók harcai, valamint a különféle etnikumok milíciái között dúló küzdelmek miatt számos fronton kell helytállniuk a kéksisakosoknak.