Színházban köthet ki a volt RAF-terrorista

26 év börtön után szabadul Christian Klar, a Vörös Hadsereg Frakció második generációjának egyik vezéralakja. Az 56 éves, egykori történelem-filozófia szakos hallgatónak gyakornoki munkát kínált egy berlini színház, ahol ha kitanulja a színpadtechnikusi szakmát, akár munkába is állhat. Megbánást ugyan nem mutat, de kijelentette, már nem vonzzák a szélsőséges eszmék.

Legkésőbb január elején elhagyhatja a börtönt a kilenc gyilkosságban hatszoros életfogytiglani plusz tizenöt év börtönre ítélt német terrorista, Christian Klar. A Focus magazin szerint az egykori szélsőbaloldali Vörös Hadsereg Frakció (Rote Armee Fraktion, röviden RAF) volt tagja már karácsony előtt is szabadulhat, de a beszámolók többsége szerint tartania kell magát a bírósági határozathoz, amelyben január eleji időpont szerepel.

Az illetékes stuttgarti bíróság november 24-én döntött Klar szabadon bocsátásáról, amit többéves próbaidőhöz kötnek: az első öt évben megfigyelés alatt tartják és rendszeresen jelentenie kell lakó- és munkahelyéről. Christian Klar a fennálló társadalmi rendszer ellen fegyveres harcot hirdető, szélsőbaloldali RAF egyik leghírhedtebb, úgynevezett második generációs tagja volt a hetvenes években. A férfit 1985-ben ítélték el.

Nem tanúsított megbánást

Klar korábban többször folyamodott kegyelemért, legutóbb Horst Köhler államfőhöz, aki hosszas tanulmányozás és heves belpolitikai viták után elutasította a kérelmét. Hasonlóképpen járt el korábban Johannes Rau volt köztársasági elnök is, akihez 2003 nyarán írt kegyelemkérő levelében kijelenti, hogy nem szándékozik visszatérni olyan erőszakos szervezethez, mint a RAF. Azt írta, hogy megérti az áldozatok érzéseit és sajnálja szenvedéseiket, de sem ebben a levélben, sem más megnyilvánulásában nem tanúsított igazi megbánást.

Éppen ezt nehezményezik a Klar szabadulását ellenzők, valamint azt is, hogy az egykori terrorista még 25 év után is hangoztatott rendszerellenes kritikákat: egy börtönből kicsempészett levélben például az egykori keletnémet kommunista utódpártot is magában foglaló Baloldal pártját az imperializmus elleni harc folytatására szólította fel. Barátainak a Spiegel szerint többször kijelentette, hogy ne várjanak tőle nyilvános térdre ereszkedést, mert nem fog ilyet tenni.

Ugyanakkor a bíróság kizárta, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az egykori terrorista újra "súlyos, büntethető cselekményeket" kövessen el. A bíróság szerint Klar rendszerellenes kijelentései e tekintetben nem mérvadóak, és ugyanerre az eredményre jutott egy kriminológus vizsgálata is.

Számos gyilkosság

Az 56 éves Klar életének közel felét rács mögött töltötte, 1983 januárja óta ül börtönben. Az ítélet szerint egyebek mellett azért, mert a hetvenes évek második felében több társával együtt részt vett az akkori szövetségi főügyész, Siegfied Buback meggyilkolásában, továbbá a Munkaadók Szövetségének elnöke, Hanns Martin Schleyer elrablásában és megölésében is. Szemtanúk állításai szerint Brigitte Mohnhaupttal együtt ő adott le halálos lövéseket Jürgen Ponto bankárra is.

A RAF egykori tagja, Peter-Jürgen Boock a Spiegelnek adott, ellentmondásoktól nem mentes interjúban azt állította, hogy Klar ugyan "közvetlen résztvevője" volt a Buback elleni merényletnek, de valójában Stefan Wisniewski adta le a halálos lövéseket egy motorbicikli hátsó üléséről. Buback fia, Michael Buback több interjúban szintén Wisniewskit és a RAF egy másik, női tagját nevezte meg apja gyilkosának, és nehezményezte, hogy halálának körülményei a mai napig nincsenek teljesen feltárva.

Radikális terrorszervezet tagja volt

A Baader-Meinhof csoportként is ismert RAF 1970-ben verbuválódott egyetemistákból, és radikális baloldali szervezetként vált ismertté. A 70-es évek elejétől 1998-ig főleg Nyugat-Németországban tevékenykedett, de sok szimpatizánsra tett szert az NDK-ban és külföldön - elsősorban az arab világban - is.

A Vörös Hadsereg Frakció néhány vezéralakja

Marxista elvekből kiindulva tagjainak célja a fennálló rendszer megdöntése volt, amit terrorista akciókkal és fegyveres ellenállással kívántak elérni. Tevékenységük összesen 58 halálos áldozatot követelt, akik többsége a politikai, állami, jogi, gazdasági és katonai élet meghatározó alakjai közül kerültek ki. Alapítói Andreas Baader, Gudrun Ensslin és Ulrike Meinhof voltak, akik közül ketten, Meinhof 1976-ban, Andreas Baader és Gudrun Ensslin 1977-ben követett el öngyilkosságot a börtönben. A szervezet 1998-ban önmagát oszlatta fel, működése alatt 26 tagja vesztette életét.

Polgári család gyermeke

Klar azonban kibírta, hogy 26 évig el volt zárva a világtól, családi háttere és iskolái alapján pedig akár fényes karriert is befuthatott volna. Christian Georg Alfred Klar néven 1952. május 20-án született Freiburgban, polgári szülők gyermekeként. Anyja gimnáziumi matematika-fizika tanárnő, apja egy karlsruhei középiskolai tanács elnökhelyettese volt, összesen öt gyermekük született. 1972-ben az ettlingeni gimnáziumban érettségizett, majd történelmet és filozófiát tanult a patinás heidelbergi egyetemen. 1974. október 30-án részt vett az Amnesty International hamburgi irodájának elfoglalásában, 1976-ban pedig lakótársaival együtt végérvényesen csatlakozott a RAF-hoz, amelynek hamarosan egyik vezéregyénisége lett.

1977-ben részt vett a csoport mészárlásaiban és terrortámadásaiban, a véres eseményeiről elhíresült "német ősz" egyik meghatározó tagja volt. 1979-ben adtak ki ellene letartóztatási parancsot, végül 1982. november 16-án fogták el egy Hamburg melletti erdőben, miközben 11 000 márkát akart magához venni egy rejtekhelyről. Ő volt akkoriban Németország legkeresettebb embere.

Mintagyerek volt, majd visszahúzódó rab lett

Egykori némettanára szerint olyan tanuló volt, amilyet mindig is kíván magának az ember, ezenkívül fejlett igazságérzettel rendelkezett, és erkölcsi kérdésekben is hajlíthatatlan volt. Szerinte ezen tulajdonságainak összességével magyarázható a fennálló rend elleni lázadása.

Börtönévei alatt 2001-ben adott egy interjút az ORB (jelenleg RBB) csatornán a legendás újságíróként néhány éve elhunyt Günter Gausnak, amit később a Sat1 is megismételt. Itt már egy megkeményedett és megtört ember benyomását kelti, aki gyakran nem a kérdésre válaszol, és hosszasan kutat a szavak után. Amikor például a börtönélet mindennapjairól kérdezik, annyit válaszol, hogy alig van olyan látogató, aki a hely "másmilyen légkörét felfogja", a RAF-ra jellemző fegyverhasználatról pedig kijelenti, hogy már a kezdetekkor eldöntötték, hogy használni fogják a harc során. (Az interjú több részletét itt lehet a kis képekre kattintva meghallgatni.)

Sokáig nem akart részt venni a börtönélet mindennapjaiban, csak sok év után kezdett el sportolni és dolgozni a fegyintézet mosodájában, és szintén évek teltek el anélkül, hogy részt vett volna a közös udvari sétákon. Keresetéből egy tévékészüléket vett magának.

Szabadulása heves tiltakozásokat vált ki

Christian Klar küszöbönálló szabadulása nagy port kavart Németországban. Az áldozatok hozzátartozói és német konzervatív politikusok hevesen tiltakoztak a bírósági határozat ellen.

Az arab militánsok által - a RAF közreműködésével - 1977 októberében Mallorcáról a szomáliai Mogadishuba eltérített Lufthansa utasszállító repülőgép másodpilótája, Jürgen Vietor például bejelentette, hogy az áldozatok iránti szolidaritás jeléül, illetve Klar szabadon bocsátása elleni tiltakozásként visszaadja évtizedekkel ezelőtt kapott magas állami kitüntetését, a szövetségi érdemkeresztet. Vietor a géprablók által meggyilkolt Jürgen Schumann főpilóta helyettese volt.

Olyanok is akadnak, akik Christian Klar szabadulásáért tüntettek Berlinben

A gép kivégzett pilótájának özvegye is tiltakozott. Monika Schumann szerint az állam mindent megtesz az egykori tettesek újbóli társadalmi beilleszkedésének segítésére, de közben megfeledkezik az áldozatokról. Brigitte Zypries igazságügyi miniszter ugyanakkor kijelentette, a bírósági döntés teljes mértékben megfelel a jogállami követelményeknek.

Egy berlini színházban gyakornoki állás vár rá

2003 és 2006 között egy bizonyos Rolf Becker volt Klar hivatalos önkéntes segítője. Először ő járt közben 2003-ban Claus Peymann-nál, a Berliner Ensemble nevű színház igazgatójánál, hogy munkát találjon védencének. Ennek eredményeként az egykori terroristára szabadulása után munka vár, Peymann ugyanis színpadtechnikusi gyakorlatot kínált neki. Klarnak nincs megtakarított pénze, és nyugdíjra sem tarthat igényt.

Ugyanakkor már a börtönévek alatt kijelentette, hogy nem akar szociális segélyt igénybe venni és az államhoz sem szándékozik segítségért fordulni, inkább maga akarja megkeresni kenyerét.

Peymann hangsúlyozta, hogy az ajánlatot munkatársaival együtt alaposan átgondolták, 2004 óta fontolgatják, és több beszélgetést folytattak erről az egykori terroristával is. Azt sem rejtette véka alá, hogy Klar és a RAF nézeteinek többségével korábban maga is egyetértett, és szerinte a hosszú fogság után egy terroristának is meg kell adni az esélyt arra, hogy visszatérjen a társadalomba.

Már csak egy terrorista van rács mögött

Az elmúlt években szabadult hírhedt RAF-tagok többsége igyekszik feltűnés nélküli életet élni. Az MTI szerint a 2007-ben szabadult, több gyilkosságban, valamint a Lufthansa-gép eltérítésében is kulcsszerepet játszó Brigitte Mohnhaupt valahol Dél-Németországban él álnéven, akárcsak a szintén többszörös gyilkosság miatt elítélt Knut Folkerts, csak ő az ország északi felében. Néhányan viszont kiálltak a nyilvánosság elé, így a legutóbb szabadult Eva Haule is, aki a börtönben kezdett fotózni, és szabadulása után is fotóriporterként igyekezett elhelyezkedni.

Klar szabadulása után Birgit Hogefeld a RAF utolsó börtönben maradt tagja. Az 52 éves nő a szervezet harmadik generációjának egyik kulcsfigurája volt. 1993-ban került börtönbe, ahonnan legkorábban 2011-ben szabadulhat. Tudatosan készül a rácson túli életre, a hageni egyetem irodalomtudományi szakát végzi levelezőként, jelenleg disszertációját írja.