Elfelejtettük az éhezőket

Éhen halt gyerekek Haitin, élelmiszersegélyért sorban álló tanárok Zimbabwében: nem sokat javult az élelmiszerválság által sújtott országok helyzete tavasz óta, csak a pénzügyi krízis miatt a figyelem elterelődött róluk. Ennél is nagyobb baj, hogy a pénzügyi problémák miatt a segélyezés is elakadni látszik, pedig az előrejelzések szerint nem kell sokat várni az élelmezési válság következő, az eddiginél is nagyobb hullámára.

Háborúkat, embercsempészetet, nyomort, éhínséget hozhat a globális élelmiszerár-robbanás, az élelmiszertartalékok történelmi minimumra apadtak, éhséglázadások törtek ki több országban Nyugat-Afrikától Dél-Ázsiáig - szóltak szinte valamennyi újság szalagcímei világszerte idén tavasszal. A pénzügyi válság kitörése óta ugyanakkor a téma gyakorlatilag lekerült a napirendről, pedig a probléma egyáltalán nem oldódott meg.

Látszólag voltak kedvező fordulatok az elmúlt hónapokban, például az idei gabonatermés várhatóan világrekordot dönt, és a legtöbb élelmiszer ára jelentősen csökkent. A búza, a kukorica és a szójabab ára is mintegy felére esett a határidős tőzsdén. Mindez azonban nem szabad, hogy a biztonság hamis illúzióját keltse - figyelmeztetett a közelmúltban Jacques Diouf, az ENSZ Élelmiszeri és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) igazgatója.

Kisebb lesz a termés jövőre

Az árak történelmi összehasonlításban még így is magasak (a FAO számos élelmiszer árából számított Food Price Indexe például hatvan százalékkal magasabb árat mutat, mint 2006-ban), a termésnövekedés nagy részét pedig a fejlett országok adják, az ottani gazdák tudtak ugyanis gyorsabban alkalmazkodni a magas árakban rejlő lehetőséghez - írja a Sydney Morning Herald. A pénzügyi válság azonban jövőre gyűrűzik be szélesebb körben az élelmiszeriparba, ami megint rossz irányba fordíthatja a dolgokat.

Jövőre pedig megint szűkebb termést várnak, és ehhez már a pénzügyi világválság is jócskán hozzájárul. A Washington Post összefoglalója szerint ezt három tényező okozza: a csökkenő árak miatt a gazdák értelemszerűen kevesebbet ültetnek, helyzetüket ráadásul nehezíti a hitelfeltételek szigorodása is. A világgazdasági krízisben kibontakozó protekcionista intézkedések szintén ebbe az irányba hatnak: Kína például korlátozza a műtrágya kivitelét, amit számos fejlődő országbeli farmer csak jóval drágább termékekkel tud helyettesíteni (a lap által megkérdezett kenyai farmer például e miatt felére csökkenti a vetést a jövő évre).

A csökkenő termés megint lökést adhat az árak növekedésének. Sok szakértő már most biztosra veszi az újabb élelmiszerválság eljövetelét, amelyet ráadásul inkább előbb, mint utóbb várnak. A FAO éves jelentése szerint 2009 második felére ütheti fel a fejét az élelmezési válság újabb hulláma, ha fennmarad a jelenlegi áringadozás. Nem sokkal optimistább a FAO gabonaügyekért felelős alosztályának vezetője, Abdolreza Abbassian sem, aki szerint lehet, hogy nem jövőre, lehet, hogy csak tíz év múlva, de a válság mindenképpen bekövetkezik.

A FAO idén 925 millióra becsülte az éhezők számát, a jelenlegi növekedési ütem mellett pedig 2009-re ez a szám átlépi az egymilliárdot. Közben az emberiség összlétszáma is növekszik, évi 1-2 százalékkal és ha ez az ütem megmarad, akkor 2050-re éri el a kilencmilliárd főt. Az élelmiszerügyi világszervezet szerint ennyi éhes száj etetéséhez a jelenlegi élelemtermelés duplája szükséges.

Ehhez képest éppen a termelés visszafogása várható, a Gates Foundation elemzői szerint pedig az élelmiszerárak még 10-15 évig hasonló magasságban maradhatnak, azaz ebben az időszakban várhatóan még többen lesznek kénytelenek megismerkedni az éhezéssel. A fejlődő országok kistermelői ráadásul nem is profitálnak majd a magas árakból. A szegénység ellen küzdő brit Oxfam jelentése szerint a legtöbben gyakorlatilag egyetlen felvásárlónak tudják eladni terményeiket. A kistermelők kezét megköti, hogy nem tudják tárolni a megtermelt élelmiszert, az infrastruktúra hiánya miatt pedig nem tudnak eljutni és betörni más piacokra, így tehát el kell fogadniuk az egyetlen vásárló által ajánlott árat.

Európa már nem engedheti meg a segélyt

Jacques Diouf azt is megemlítette, hogy a helyzeten sokat ronthat, ha a segélyek elapadnak, mert a fejlett országok a pénzügyi válsággal vannak elfoglalva. Júniusban számos kormány, nemzetközi szervezet és adományozó állapodott meg Rómában, hogy 12,3 milliárd dollárt szánnak az élelmiszerválság enyhítésére - ebből eddig 1 milliárd dollárt osztottak ki, az Európai Bizottság által felajánlott 1,3 milliárd dollár pedig fennakadt a bürokrácián, mert az EU néhány tagországának kormánya úgy tartja, a jelenlegi helyzetben már nem engedhetik meg maguknak a segélyt - írja a Washington Post. A segélyezési kedv annak ellenére csökkent, hogy az Oxfam szerint már az eredetileg felajánlott pénz is messze elmarad a valóban szükségestől, mely 25-40 milliárd dollár lenne. A hét legfejlettebb ipari államból és Oroszországból álló G8-csoport nyári csúcstalálkozóján szintén kiemelt témaként szerepelt az élelmiszerválság, konkrét intézkedést azonban nem hoztak.

Haitin hurrikánok mosták el a termés 60 százalékát

A probléma ráadásul nemcsak az éhezők számának várható emelkedése miatt súlyos, a helyzet már most is nagyon kétségbeejtő számos országban. A FAO szerint összesen harminchat országnak lenne szüksége azonnali segítségre.

Zimbabwéban például az Environment News Service nevű környezetvédelmi hírügynökség szerint már a középosztálybeliek, így például tanárok is sorban állnak a nemzetközi szervezetek ételosztásain. Az ország élelmiszerkészletei januárra teljesen kimerülhetnek, az ENSZ Világélelmezési Programja szerint 140 millió dollárra lenne szükség Zimbabwe problémájának enyhítéséhez. Erősen kétséges, hogy a pénz befut-e, az ország legnagyobb segítője, az Egyesült Államok ugyanis saját válságával van elfoglalva épp.

A világ egy egészen másik részén, Bolíviában már eddig is 3,2 millióan (a lakosság 36 százaléka) éltek mélyszegénységben, vagyis ennyi embernek jelentett problémát még az alapvető élelmiszerek beszerzése is. Számuk idén további 10 százalékkal emelkedett. Az amúgy is szegénységhez szokott emberek tovább csökkentik az elfogyasztott élelmiszer mennyiségét és minőségét - mondta a Dow Jones Newswire hírügynökségnek Gonzalo Flores, a bolíviai vidékfejlesztési hivatal munkatársa.

Haitin a magas élelmiszerárak okozta helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a Fay, Gustav, Hannah és Ike nevű viharok idén a termés több mint hatvan százalékát elpuszították. Az élelmiszerhiány annyira súlyos, hogy csak az elmúlt négy hétben huszonhat gyermek halt éhen a délkelet-haitin lévő Baie d'Orange régióban - írja az Associated Press.