Elhunyt John Updike, a Nyúl-regények szerzője

Meghalt John Updike Pulitzer-díjas amerikai író - jelentette kedd reggel a CNN. A modern amerikai próza egyik legkiemelkedőbb alakja, a Nyúl-tetralógia és számos más regény szerzője tüdőrákban hunyt el kedd reggel.

Amerikai idő szerint kedd reggel elhunyt John Updike amerikai író - jelentette a CNN amerikai hírtelevízió. Updike, a Nyúl-tetralógia szerzője, a modern amerikai irodalom egyik legnagyobb és legtermékenyebb alkotója tüdőrákban halt meg 76 évesen.

Az író élete során szinte minden irodalmi díjat megkapott: Pulitzer-díjjal tüntették ki a Nyúl-sorozat két regényéért és kétszer kapta meg az egyik legrangosabb amerikai irodalmi elismerést, a National Book Awards-ot.

Updike művészetének legfonotosabb tárgya az amerikai kisváros és a protestáns középréteg élete volt - írja róla a Wikipedia. A banalitásokkal teletűzdelt kisvárosi világot, az eseménytelen középszerűséget ragadta meg ez a téma egész életművén végigvonul.

Széles körben elismerték kifinomult szakmai tudását és stílusát, valamint hihetetlen termékenységét, amelynek köszönhetően több mint 25 regényt és egy tucat novellagyűjteményt publikált kritikai munkássága és gyermekkönyvei mellett.

Fiatal évei

Updike kora gyerekkorát a Pennsylvaniai Shillingtonban töltötte, majd 11 éves korában családja egy farmra költözött; ekkor kezdte érdekelni az írás és az olvasás. Itteni élményei formálták a Rabbit-tetralógiában megjelenő írói világot, de a vidéki háttér sok korai regényében és novellájában is megjelenik - olvasható a Wikipedián található életrajzában.

Az író később a Harvardon tanult, és summa cum laude diplomát szerzett 1954-ben az egyetem angol szakán. Miután lediplomázott, először a képzőművészet felé fordult, és Oxfordban beiratkozott egy neves rajziskolába. Angliából visszatérve a New Yorker című folyóirat munkatársa lett két évig, majd a massachusettsi Ipswichbe költözött.

A Nyúl-tetralógia

Pályakezdésének legfontosabb és talán a legjobb kisprózai alkotásait tartalmazza az Ugyanaz a kapu (1959) és a Galambtollak (1962) című kötet. Az igazi sikert azonban a regényírás és elsősorban a Nyúl-sorozat hozta meg Updike számára.

A Nyúlcipő (1960) című regényében "mutatkozik be" a sorozat főhőse, Harry Angstrom - középiskolai gúnynevén csak Nyúl -, az amerikai átlagpolgár megtestesítője. Középiskolai kosárlabdás sikerei után Nyúl a kiúttalan kisvárosi mindennapokba süllyed, amit néha tudomásul vesz, néha pedig kitörési kísérletekkel próbál kiszabadulni a sivár életforma börtönéből. Nyúl alakja különösen foglalkoztatta Updike-ot, nagyjából évtizedes szünetekkel többször tért vissza karakteréhez.

A Nyúlketrecben (1971) Harry már harminchat éves és rádöbben arra, hogy életét tönkretette felesége hűtlensége. A folytatásban (Nyúlháj, 1981) Nyúl már középkorú és gazdag. A tetralógiát az 1990-ben napvilágot látott, Pulitzer-díjas Nyúlszív zárja. Az 1980-as évek AIDS-szel fertőzött, hanyatló Amerikájában hanyatlik maga Nyúl is, aki halála előtt csak "fekete űrt" lát maga körül. A Nyúl-tetralógia az "átlag-Amerika" négy évtizedének krónikája.

A négy köteten felül Updike egy 182 oldalas novellát is szentelt hősének, 2001-ben pedig újabb kötet jelent meg: a Nyúlfark és más történetek címet viselő folytatás a negyedik kötetben sírba küldött Nyúlról, azaz Harry Angstromról szól, akinek emlékét ezúttal törvénytelen leánya támasztja fel.

Egyéb művei

A racionális és a misztikus világkép évezredes küzdelme is jelen van Updike bizonyos írásaiban. A legtekintélyesebb amerikai irodalmi kitüntetést, a National Book Award in Fiction-t kapta Updike A kentaur (1963) című regényért, amely egy kisvárosi tanár megpróbáltatásának krónikája mitológiai kerettörténetbe ágyazva. A misztikum, a hagyományok és babonák világába vezeti olvasóját Az eastwicki boszorkányok, amelyből nagysikerű filmet is forgattak.

A posztmodern hatására Updike megpróbálta közelíteni egyéni stílusát a modern irodalmi stílus egynéhány vívmányához. Sajátosan posztmodern jegyeket hordoz az Így látta Roger (1986) és az S (1989). Utóbbiban Nathaniel Hawthorne A skarlát betű című 1850-ben megjelent regényét veszi revízió alá. Az Isten velünk vonul (1996) című többgenerációs családregényének egyik szereplője egy lelkész, akit a korabeli természettudományos-ateista irodalom megingat hitében. Finom paradoxon, hogy munkájának folytatására egyházának moderátora a relativitás- és a kvantumelmélettel próbálja rábeszélni.

2006-ban látott napvilágot nagy vitákat kiváltó regénye A terrorista címmel. Az írót sokan bírálták, mert "megértéssel, majdnem szeretettel" ábrázolja Ahmadot, az iszlám középiskolába járó diákot, aki családi okok miatt a vallási fundamentalizmusba menekül és akit a terroristák beszerveznek a Lincoln-alagút felrobbantására.

Updike egyéni stílusa, rugalmassága és a másfajta irodalmi irányzatokra való nyitottsága a XX. századi modern amerikai irodalom egyik legjelentősebb elbeszélőjévé tette. Magyarul regényei olyan fordítók tolmácsolásában olvashatók, mint Göncz Árpád, Réz Ádám, Ungvári Tamás.