Az izraeli hadsereg újabb csapásokat hajtott végre csütörtök hajnalban a Gázai övezetben. Palesztin kórházi források szerint négyen haltak meg, az izraeli akciósorozat hat nappal ezelőtti elindítás óta így már 400-an haltak meg, a sebesülteké száma csaknem 2000. A BBC összesen 391 halálos áldozatról tud.
A légierő a palesztin kormányzati épületeket és az Egyiptomba vezető csempészalagutakat, a haditengerészet pedig a Hamász radikális szervezet tengerpart menti állásait támadta csütörtökön. A támadott kormányzati épületek között volt a parlamenté is. Kórházi tisztségviselők szerint a környező házakból 25 sebesültet menekítettek ki.
Légicsapás érte a Hamász egy magas rangú vezetőjének gázai házát is, a nagy erejű robbanás megölte Nizár Rajjánt. Rajján többször is jelezte korábban, hogy támogatja a zsidó állam elleni öngyilkos merényletek felújítását. Helyi orvosi források szerint további kilenc embert ölt meg a légi csapás - köztük Rajján négy feleségét és gyermekei közül kettőt. Mintegy harmincan sérültek meg a támadás következtében.
Ez volt az első eset az övezet elleni izraeli hadművelet szombati kezdete óta, hogy a légierő a Hamász egy magas rangú politikai vezetőjét vette célba. Eddig csak a szervezet katonai vezetőire igyekezett csapást mérni.
A Hamász meghirdette a "harag napját"
A Hamász csütörtökön felszólította a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi palesztinokat, hogy pénteken tömegtüntetésekkel tiltakozzanak a Gázai övezet elleni izraeli offenzíva miatt. A péntekit a "harag napjának" nyilvánították. Csütörtökön megjelent közleményében a Gázai övezetet uraló palesztin iszlamista szervezet nagyszabású tiltakozó menetekre szólított fel a pénteki ima után a jeruzsálemi Mecsetek teréről, és "az összes ciszjordániai mecsetből" indulva. "Legyen a péntek a gázai népünkkel való szolidaritás napja, és a harag napja a cionista megszállás és a (zsidó) telepesek ellen".
Humanitárius katasztrófa fenyeget
Az ENSZ palesztin menekülteket segítő szervezete (UNWRA) nemrég újrakezdte az élelmiszerek és orvosi eszközök szállítását Gázába, de a szervezet illetékesei szerint a térség a humanitárius katasztrófa szélén áll - számolt be a BBC.
Ehud Olmert izraeli miniszterelnök eközben azt nyilatkozta: "Vaskézzel bánunk a Hamásszal és a terrorizmussal, de igyekszünk megkímélni a palesztin népet. Gondot fordítunk a (palesztinok) alapvető szükségleteinek kielégítésére, egészségügyi felszerelésekkel való ellátására. Nem lesz élelmiszerhiány."
Olmert azt is mondta, hogy Izrael nem akar hosszú ideig tartó háborút viselni, nem akarja kiszélesíteni a frontot. "Nyugalmat akarunk, azt, hogy az Izrael déli részén élők újra normális életet élhessenek. A Hamász teher számunkra, de sokkal inkább az a palesztin nép számára", mert fájdalmat okoz neki - mondta a kormányfő sajtóértekezletén, amelyet a Gázai övezethez közeli Beér-Seva városban tartott. Ezt a várost is érte már rakétatalálat az övezetből.
Megfigyelők utalnak arra, hogy az izraeli sajtó szerint azt követően, hogy a zsidó állam nemet mondott egy esetleges tűzszünetre, küszöbön áll a Gázai övezet elleni szárazföldi támadás. Egy katonai szóvivő az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva hangoztatta, hogy az izraeli csapatok továbbra is a Gázai határvidéken tartózkodnak, és készek azonnal megindulni, ha megkapják erre a parancsot. A BBC szerint a Hárec napilap azt írta, a hadsereg vezetői "átfogó, de rövid" hadműveletet javasoltak.
Izrael kiterjeszti és elmélyíti a Gázai övezet elleni hadműveletét - mondta szerda este Ehud Barak, a zsidó állam védelmi minisztere. Közölte, a művelet addig tart, amíg az izraeli hadvezetés el nem éri célját. Barak a Gázai övezettől 40 kilométerre lévő Beér-Sevában, a Negev-sivatag közigazgatási székhelyén tett látogatást. A településre szerdán 4 Grad-rakéta hullott. Izrael naponta értékeli a gázai övezeti helyzetet, és akkor állítja le a támadásokat, "ha eljött az ideje" - mondta Cipi Livni külügyminiszter is csütörtökön párizsi tárgyalásai során.
A Hamász cáfolja, hogy elfogadná az EU tűzszüneti ajánlatát
Az EU kedden este állt elő az Izrael és a Hamász közti azonnali és tartós tűzszünetre vonatkozó kezdeményezésével. A huszonhetek külügyminiszterei, illetve azok megbízottai párizsi rendkívüli találkozójuk után tették közzé kezdeményezésüket, hangsúlyozva: a tűzszünetnek lehetővé kell tennie, hogy azonnali humanitárius segélyt lehessen nyújtani a Gázai övezet népességének.
A Hamász fő honlapján csütörtökön megjelent egy közlemény, mely szerint a Hamász "feltételekkel elfogadja" az Európai Unió által megfogalmazott tűzszüneti javaslatot. Csütörtök este azonban a Hamász szóvivője, Fauzi Barhum cáfolta, hogy elfogadnák a tűzszünetet. "Ez egy álközlemény, amelynek nincs semmi valóságalapja. Ellenséges oldalról terjesztették, hogy kételyeket ébresszenek a Hamász álláspontjával kapcsolatban" - mondta Fauzi Barhum. "Semmilyen nyilatkozatot nem tettem közzé ebben a tárgyban" - tette hozzá.
A hamisnak nevezett közleményben egyébként az állt, hogy "az izraeli agressziót le kell állítani, a blokádot fel kell oldani, minden átkelőhelyet meg kell nyitni, és nemzetközi garanciákat kell adni arra nézve, hogy a megszálló nem kezdi újra ezt a terrorháborút".
Az Izrael és a Hamász közötti fegyveres konfliktus azután robbant ki, hogy lejárt a két fél közötti hat hónapos tűzszünet. Izrael 2005-ben vonult ki a Gázai övezetből, de szigorú ellenőrzést gyakorol a terület fölött és sokszor heteken át blokád alatt tartja az övezetet.
A többség támogatja a csapásokat
A Háárec csütörtöki számában ismerteti egy felmérés eredményét, mely szerint az izraeliek többsége a Gázai övezeti Hamász-célpontok elleni légi hadjárat folytatását akarja. A megkérdezettek 52 százaléka van a légicsapások folytatása mellett. A szárazföldi támadást azonban csak megkérdezettek 19 százaléka támogatja. Körülbelül ugyanennyien mondják azt, hogy azonnal tűzszünetet kell kötni.
A Háárec és a Dialog intézet által közösen készített közvélemény-kutatásban felmérték a pártok támogatottságának változását is. Az eredmény azt mutatja, hogy a hadjárat megnövelte a baloldali blokk népszerűségét a jobboldali vagy vallási pártokkal szemben. Most 60-60 képviselői hely jutna mindegyik tömbnek a 120 tagú törvényhozásban.
Az Ehud Barak védelmi miniszter vezette Munkapárt könyvelheti el a legnagyobb előretörést. A Gázai övezet elleni offenzíva előtti kutatások szerint 12 helyet szerzett volna meg a parlamentben, a friss felmérés szerint azonban 16-ot. Most 19 helye van a kneszetben. (Az előre hozott választások február 10-én lesznek.)
A Cipi Livni külügyminiszter vezette Kadima most 27 helyet szerezne, eggyel többet, mint a korábbi felmérések szerint. A jobboldali Likud - amelynek élén Benjamin Netanjahu áll - 32 helyet kapna most, kettővel többet, mint korábban.