"A legkönnyebb minket vádolni" - riport zsidó telepesekkel

A palesztinok szerint a zsidó telepesek, az izraeli gyarmatosítás, földjük elrablói jelentik a közel-keleti béke legfőbb akadályát. Egy részüket még a saját kormányuk is erővel telepítené ki. Sokan fegyverrel járnak, állandóan balhéznak a helyi palesztinokkal, és úgy érzik, nekik van igazuk. Ráadásul - mondják - őket a legkönnyebb vádolni a problémákért. Riport a ciszjordániai zsidó telepesekről.

Ashley Perry nem az a zavaros tekintetű, egyik kezében M16-ost, a másikban Bibliát lóbáló fanatikus. A pulóvert, farmert és szolid kipát viselő férfi 2000-ben vándorolt ki Izraelbe Nagy-Britanniából, és saját bevallása szerint is kicsit fura neki ez a keményvonalas nacionalista szerep, amit a legtöbben neki tulajdonítanak.

"Baloldali, szekuláris családban nőttem fel Londonban, egyáltalán nem voltunk vallásosak, hát még nacionalisták - de Nagy-Britanniában ki is nézik az embert, ha nagyon lobogtatja a zászlót" - mosolyog a politikai elemzőként dolgozó férfi lakásának az erkélyén állva, lábai előtt a lélegzetelállító látványt nyújtó Júdeai-sivataggal. A ház egy domb tetejére épült a Gus Ecion zsidó telepcsoport legelegánsabb részén, Efrat településen, alig húsz perc autóútra Jeruzsálemtől, Betlehem palesztin városa mellett.

A föld a miénk

Perry kulturált, intelligens, és nagyon angol, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének határozott elképzelései a palesztin területek zsidók által betelepítéséről, amit sokan illegálisnak és az izraeli-palesztin konfliktus egyik fő motorjának tartanak. "Ha elfogadjuk azt a kiindulópontot, hogy ez itt egy megszállt palesztin terület, akkor ez persze mind igaz, és akkor mi birtokháborítók vagyunk. De én ezt nem gondolom így. Szerintem jól megalapozott és főleg a palesztinoknál megalapozottabb jogot formálunk erre a földre" - mondja.

Gus Eciont még az 1920-as években alapították zsidó telepesek, miután megvették a földet a helyi arab törzstől. Az 1948-as háborúban az arabok visszavették, de 1967-ben izraeli kézre került, és a kormány visszaadta a telepeseknek - annak ellenére, hogy a nemzetközi jog nem engedi meg egy megszálló államnak, hogy polgári lakosságát betelepítse a megszállt területre. Csak hát a telepesek szerint Ciszjordánia nem megszállt terület.

"Itt soha nem volt szuverén államhatalom, tehát jogi értelemben nem lehet arról szó, hogy mi ezt egy másik országtól vettük volna el" - mondja Perry. Tény, hogy az 1948 és 1967 közötti jordán fennhatóságot a világ nem ismerte el. Perry szerint a palesztinok követelése sem megalapozott - annak ellenére, hogy itt élnek időtlen idők óta -, mert szerinte nincs olyan, hogy a többi arabtól világosan elkülönülő palesztin nemzet, legfeljebb palesztin nemzeti mozgalom. Nem tagadja, hogy valamekkora jogot ők is formálhatnak a területre, de úgy érzi, a zsidók követelése jóval megalapozottabb, hiszen szoros és jól dokumentált kapcsolatot ápolnak a földdel évezredek óta.

"Ez persze nem jelenti azt, hogy mi bármit megengedhetünk magunknak" - teszi hozzá, és leszögezi, hogy "ha tudnám, hogy az a föld, amire ez a ház épült, egy palesztin család magántulajdona, akkor elmennék innen." Csakhogy Perry a többi telepessel együtt azt vallja, hogy Ciszjordánia, akármennyi palesztin él is ott, csak elhanyagolható részben magánterület, mert az 1858-as török birodalmi földtörvény értelmében a terület 92 százaléka az államé, az állam pedig éppen Izrael.

Perry azt megérti, hogy a palesztinok felháborodnak, ha Izrael kisajátítja a földet, ahol a házaik meg az olajfáik vannak, hogy aztán zsidó telepek létesüljenek rajta. De mégsem gondolja, hogy ez igazságtalanság, hiszen szerinte a föld jogilag nem a palesztinoké. "Legfeljebb bérlők ők, nem tulajdonosok" - mondja. (A megszállt területek adminisztrációjáért felelős izraeli hatóság 2008-ban elismerte, hogy az izraeli telepek harmada palesztin magánterületre épült, amit a katonaság eredetileg biztonsági okokból sajátított ki. Az izraeli kormány hivatalos álláspontja megegyezik Perryével - a szerk.)

Perry visszafogott. Cionista meggyőződése vezérli, amit alaposan körülbástyázott jogi és történelmi érvekkel. A 24 éves Jonatán viszont, aki szintén Efratban lakik és villamosmérnöknek tanul, nem csűri-csavarja a paragrafusokat. "Ez a föld a Biblia szerint a miénk, és kész" - szögezi le. Ő még azzal sem ért egyet, hogy léteznének palesztinok. Szerinte az itteni arabok egyiptomiak és jordániaiak, és akkor kellett volna elmenniük, amikor a zsidók megérkeztek. Siet hozzátenni, hogy "most már maradhatnak, de csak akkor, ha elfogadják, hogy Izrael egy demokratikus és zsidó állam".

"Mi nem tehetünk semmiről"

A legitimációs vita egy ponton túl persze másodlagos, és - elnézve a kérdés bonyolultságát és az érzelmeket, amiket mindkét félben kivált - valószínűleg teljesen értelmetlen is. De az itt élő palesztinok szerint az egyre növekvő zsidó telepek megnehezítik, hogy az izraeliek és a palesztinok békésen szétváljanak, illetve hogy addig is normálisan együtt éljenek (erről l. korábbi cikkünket). Igaz, a telepesek erről is mást gondolnak.

Perry elismeri, hogy van "pár száz" zsidó telepes, aki erőszakos, őket szerinte a többség elítéli. "A legtöbben teljesen jó viszonyt ápolnak a helybéli palesztinokkal. Elismerem, vannak súrlódások, de csak annyira, amennyire egy gazdagabb és egy szegényebb település között ez általában is előfordul. Nem hinném, hogy szándékos károkat okoznánk nekik. A legkönnyebb minket vádolni a problémákért" - mondja.

Ide tartozik a palesztinok és emberi jogi szervezetek szerint, hogy a területkisajátítások miatt a palesztin településeknek nem adnak építési engedélyeket; hogy a katonaság sok mezőgazdasági területet és lakóházat úgymond biztonsági okokból eldózerol; hogy az izraeliek ellenőrzik a vízforrásokat és a természetes víztározókat, és a palesztinoknak ezért sokkal kevesebb víz jut, mint a telepeseknek; és hogy az út- és területlezárások lehetetlenné teszik a normális közlekedést.

"Tudom, hogy rémes körülmények között élnek, de erről nem mi tehetünk, hanem ők. Addig nem nyugszanak, amíg az utolsó zsidót nem ölték a tengerbe, ezt teljesen nyíltan mondják. Miért kéne őket beengednünk Tel-Avivba? Ha én odamennék Nabluszba [egy palesztin város], ők végeznének velem" - mondja Jonatán.

Perry belátja, hogy a telepek, amelyekkel tele van Ciszjordánia, megnehezítik a végső rendezést, "de csak akkor, ha abból indulsz ki, hogy a palesztinoknak meg kell kapniuk Ciszjordánia egészét". De szerinte ez egyébként is irreális. "2000-ben megmutattuk, hogy hajlandóak vagyunk a telepek egy részét kiüríteni, a területekről kivonulni. Ha ez egy fenntartható békemegállapodáshoz vezetne, én is elfogadnám. De Arafat az arcunkba vágta az ajánlatunkat, és háborút indított" - mondja. (A palesztinok szerint a béketárgyalások az izraeliek miatt buktak meg.)

Perrynek rosszul esik, hogy a közvélemény - ideértve az izraeliek egy részét is - őrült fundamentalistaként tekint rájuk, akik a béke útjában állnak. "A többségünk teljesen normális, de a világ legnagyobb bűnözőiként kezelnek bennünket. Még élni sincs jogunk. Ha egy palesztin megöl egy telepest, mindenki azt mondja, csak azt kapta, amit megérdemelt."

Szlankó Bálint - Efrat, Gus Ecion telepcsoport, Ciszjordánia