A levegőben lóg a szudáni elnök elleni elfogatóparancs

A szudániak szerint szóbeszéd, a dárfúri lázadók végrehajtanák, Hága tagadja létezését, az ENSZ BT egyik felének tetszik az ötlet, a másiknak nem - nem világos, hogy pontosan hogyan áll az Omar al-Basír szudáni elnök elleni nemzetközi elfogatóparancs. A tét a dárfúri népirtás egyik felelősének tartott Basír esetleges bebörtönzése.

Szudán pletykának minősítette azokat a híreket, melyek szerint az ország elnökét, Omar al-Basírt háborús bűnök elkövetésével vádolná a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) - írja az AFP. Basír válhatna a világ első hatalmon lévő állami vezetőjévé, akit ilyen ügyben felelősségre von az ICC. Luis Moreno-Ocampo főügyész még júliusban vádolta meg Basírt emberiesség elleni és háborús bűnökkel. Az újdonság az, hogy február eleje óta nemzetközi elfogatóparancs is érvényben van a szudáni államfő ellen. Elvileg.

Hága tagadja az elfogatóparancs kiadásának New York Times által is megerősített hírét. Laurence Blairon, a hágai törvényszék szóvivője az AFP-nek azt mondta: "Ebben a pillanatban nincs érvényben elfogatóparancs. Ha van valami kihirdetnivalónk, azt ki is szoktuk hirdetni. Most semmi közölnivalónk nincs". Ezt később egy közleményben az ICC is megerősítette.

A szudáni külügyminisztérium vezetője, Mutrif Sziddik szerint nincs is ügy: "A híresztelések egyetlen célja, hogy tönkretegye a dohai megbeszéléseket; ezért nem vesszük ezt tekintetbe." A katari fővárosban a szudáni kormány és a legaktívabb kormányellenes dárfúri milícia, az Igazság és Egyenlőség Mozgalom képviselői tárgyalnak. A milícia képviselői felszólították Basírt: adja fel magát önként Hágában. Vezetőjük, Hálil Ibrahim közölte az AFP-vel, "ha Basír nem adja fel magát, nem lesz kétség afelől, hogy mi őrizetbe vesszük, és átadjuk a nemzetközi bíróságnak."

Ibrahim nem a levegőbe beszél. Csapatai 2008-ban már Kartúmot, a szudáni fővárost is megostromolták, igaz, bevenni nem tudták. Ibrahim szerint nem befolyásolná negatív irányban a dárfúri békefolyamatot Basír esetleges rács mögé kerülése. Az Arab Liga és az Afrikai Unió (AU) ezzel szemben védi Basírt, mivel szerintük meggyengítené a térség stabilitását Basír eltávolítása.

A Szudánnal szoros gazdasági kapcsolatot ápoló Kína és Oroszország is támogatja a szudáni elnök szabadságát, amit az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójogukkal tudnak is biztosítani. Basír ügyével ugyanis az ENSZ BT is foglalkozik, a tanács tagjai csütörtökön találkoztak az arab és az afrikai egységszervezetek vezetőivel. A japán ENSZ-követ szerint Ramdane Lamamra, az AU képviselője 12 hónapos halasztást kért a Basír elleni vádemelésre arra hivatkozva, hogy a dárfúri békét biztosan nem ásná alá, ha Basír még egy ideig kormányozná országát. Azonban hiába van meg ehhez a joga az ENSZ BT-nek, támogató határozat nem született, mivel nem volt ehhez meg a kilenc érvényes szavazat - írta az AFP meg nem nevezett diplomatákra hivatkozva.

Ha mégis kiadják Basír ellen az elfogatóparancsot, elfogni akkor sem lesz könnyű. Szudán szerint a darfúri kojnfliktus szudáni belügy, tehát hazai bíróság előtt kell majd Basírnak is felelnie az ott elkövetett esetleges visszásságokért, törvénysértésekért. "Az tiszta sor, hogy Szudán nem tagja az ICC-nek. Amit az ICC tesz, az nem vonatkozik ránk" - mondta az ország külügyminisztere, aki szerint az egész ügy "politikailag motivált."

Az ENSZ főtitkára, Ban Ki-mun is felszólította a szudániakat, járjanak el "nagyon felelősségteljesen", ha őrizetbe vételről lenne szó. A főtitkár utalt rá, nehogy megtorlás járjon a szudániak fejében, és a dárfúri ENSZ-békefenntartók és civilek igyák meg a levét az ICC intézkedésének.

A dárfúri polgárháború 2003 februárja óta tart, azóta folynak változó intenzitású harcok a több forrás által a szudáni kormány által támogatott dzsandzsavíd milíciák és a helyi fegyveres csoportok között. Az ENSZ szerint eddig durván 300 ezer ember életébe került a konfliktus, 2,2 millió ember pedig menkülttáborokban tengődik. A szudáni kormány csak tízezer áldozatról tud és tagadja, hogy köze lenne a fegyveres harcokhoz.