"A decentralizáció hagyománya Szerbiának" - mondta Boris Tadic szerb elnök február 14-én egy katonai gyakorlaton a Vajdaság új alaptörvényéről, amit várhatóan márciusban szavaz meg a belgrádi szkupstina (nemzetgyűlés). Tadic ezzel szembement a szerb politikusok nagy részével és az ortodox egyház vezetőivel is, akik ellenzik a statútumot, amely kibővítené a jelenleg inkább csak névleg létező vajdasági autonómiát.
A statútumot, amelyet a Vajdaságban már 2008 októberében megszavaztak, nem lesz egyszerű elfogadtatni. Tadic nehéz helyzetben van, csak úgy tudja megőrizni Demokrata Pártja egységét, ha engedményeket ad a vajdaságiaknak, ugyanis a párt legerősebb szervezete a vajdasági. Egy biztos: ha Belgrád megszavazza a javaslatot, a statútum komolyan megváltoztatja a régió helyzetét. A Vajdaság szinte állammá válhat az államon belül - saját kormánnyal, parlamenttel, majdnem államfői jogkörökkel rendelkező elnökkel, ombudsmannal, zászlóval, címerrel és saját tartományi kulturális és tudományos intézményekkel.
A 2006-os szerb alkotmány mondja ki, hogy a Vajdaságban autonómiát kell kiépíteni, az ezt előkészítő törvényeket pedig már december 31-ig meg kellett volna hoznia a szerb országgyűlésnek. A belgrádi parlament ezek közül az úgynevezett omnibusz-törvényt már elfogadta. Ezzel hatályon kívül helyezték a Milosevic-rendszer hetven olyan törvényét, amelyek csorbították a névleg már létező vajdasági autonómiát (ld. keretes rész). Ezzel visszakapta a tartomány az oktatás, egészségügy, környzetvédelem vagy épp az erdő- és vízgazdálkodás feletti ellenőrzés jogát.
Nem egyértelmű, hogy a belgrádi parlament mikor szavaz a tervről, csak az biztos, hogy március 1-én kezdődik a tavaszi ülésszak - mondta Varga László, a Vajdasági Magyarok Szövetségének szóvivője az [origo]-nak. Varjú Márta, a vajdasági Magyar Szó újságírója szerint az autonómiát kialakító törvények elfogadásához új házszabály kellene a belgrádi törvényhozásban, mivel a mostani abszolút kedvez a függetlenséget halogatással, obstrukcióval hátráltató ellenzéknek. Ezután a hatásköri törvényt kell megszavazni, és ez gyakorlatilag zöld utat adhat az autonómiának - mondta Varjú. A hatásköri törvény fogja megmondani, mit tehet meg az autonóm tartomány, és mi marad Belgrád kiváltsága.
Varga szerint meg fogják szavazni a statútumot, a 250 képviselőből valószínűleg 126-130 fogja támogatni, és az 50 százalék feletti támogatottság is elég. Eddig három koalíciós képviselő jelezte, hogy biztosan nemmel fog szavazni, viszont valószínű, hogy az albánok képviselője támogatja majd a vajdasági ügyet. A kormányzó koalíció legfőbb ereje, a Demokrata Párt (Tadic pártja) megosztott, de Varjú Márta szerint a pártfegyelem miatt kénytelenek lesznek majd megszavazni a javaslatot.
Mi az a statútum?
A Demokrata Párt szakértői által (illetve a kisebbségek képviselőinek bevonásával) készített statútum lényegében a Vajdaság alkotmánya lesz, ami az élet rengeteg területén hozhat változást a régióban. Először is visszakapja a terület a Milosevic-érában elvett jogait, amit a 2006-os szerb alkotmány is szavatol.
Ha elfogadják a statútumot, a Vajdaság saját jelképeket használhat majd a szerbek mellett, így vajdasági lobogó és címer lesz a középületeken. Saját vagyonnal gazdálkodhat majd a tartomány, ingatlanok és ingóságok is lehetnek a birtokában. Köthet - gazdasági, kulturális, tudományos, oktatási, turisztikai - nemzetközi egyezményeket más régiókkal, és elvileg képviseleteket létesíthet külföldön.
Sokféle jogszabályt hozhat a tartományi parlament, bár ezek nem lehetnek ellentétesek a belgrádi törvényekkel és a szerb alkotmánnyal. A statútum szerint a tartományi parlamentben számarányos képviselethez jutnak a kisebbségek (közülük a magyarok lesznek a legtöbben), minden etnikum nyelve hivatalos nyelvvé válik és választott kisebbségi nemzeti tanácsok létesülnek (bár a legtöbb kisebbségnek - a magyarnak is - már eddig is volt ilyen).
Ha a statútumot elfogadják, fontos szerepet kap a tartomány a belgrádi politikában is: javasolhat egy alkotmánybírát, a tartományi bíróságok hálózatát, a tartomány főbíráját és az Állami Ügyészi Tanács jelöltjét. Ezenkívül lesz Vajdasági Fejlesztési Bank, Vajdasági Statisztikai Hivatal, Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, tartományi ombudsman és Nemzetek és Nemzeti Közösségek Tanácsa is.
A Vajdaságot a tartományi gyűlés által öt évre választott elnök fogja képviselni, aki gyakorlatilag egyfajta korlátozott köztársasági elnök szerepét tölti majd be. Lesz tartományi kormány is, méghozzá minisztériumokkal, amelyek az eddigi titkárságokat váltják majd fel.
A magyaroknak tetszik
A magyaroknak alapvetően tetszik az ötlet, de közülük se mindenki elégedett vele. Az egyik fő gondjuk az, hogy a központi belgrádi kasszába jóval több pénzt kell bedobnia a Vajdaságnak, mint amennyit abból viszontláthat. Varga szerint a központi költségvetés mindössze 7 százalékát fordítják a Vajdaságra, holott az termeli meg az ország nemzeti jövedelmének mintegy 40 százalékát. Ezen is próbálnak változtatni a statútummal: ha megkapja a tényleges autonómiát a Vajdaság, akkor sokkal nagyobb mozgásteret kap majd a rendelkezésére álló források felhasználásában. Igaz, több stratégiai vállalat állami ellenőrzés alatt marad (pl. az Elektrovojvodina, a postaforgalmi vállalat és a Naftagas, amit az orosz Gazprom készül bekebelezni).
Saláta Zoltán, a Vajdasági Magyar Diákszövetség elnöke szerint a statútum inkább beszédtéma a sajtóban, mint az utcákon. "Megfordulok sok helyen, de az emberek nem a statútumról beszélgetnek az utcán" - mondta. Saláta azt mondta, "a pártok kampányolnak inkább", és a civil szervezeteket igyekeznek jobban bevonni a tervezet ismertetésébe és népszerűsítésébe. De "az emberek legfőbb gondja a megélhetés" - mondta. Varjú szerint azonban a magyarok foglalkoznak a statútummal, mivel az azzal szembeni egyik legnagyobb elvárás a munkahelyteremtés és a gazdaság felpörgetése.
A magyar kisebbség jól jár majd az autonómiával. A magyar is hivatalos nyelv lesz, így minden jogszabályt magyarul is kihirdetnek majd. A magyar kisebbségi szervezetek hatáskörébe kerülhet a magyar nyelvű oktatás is.
A szerbeknek kevésbé tetszik
A vajdasági szerbek igen megosztottak - állítja Varga -, és leginkább politikai beállítottságuktól függ, hogy támogatják-e a tervet. Aki a radikálisokra szavazott eddig, az valószínűleg az autonómia ellen lesz, pedig Varga szerint a vajdasági szerbek is jól járnak vele. Biztató jel azonban, hogy a tartományi parlament kétharmados többséggel szavazta meg statútumot, így feltehetően sok szerb is egyetért az autonómiával.
A szerbek többségét leginkább a külképviseletek létesítésének és a nemzetközi szerződések kötésének joga zavarja. Varga szerint ez túlzás, hisz mindössze egyetlen brüsszeli lobbiirodát nyitnak majd mint európai régió. Ezenkívül csak más régiókkal fognak egyezményeket kötni, és ezeknek nem lehet befolyásuk a szerb államiság egységét őrző belügyi, honvédelmi, határrendészeti kérdésekhez.
A legfőbb támadási pont - amelyet az autonómiát ellenző szerb politikusok mellett már az ortodox egyház is támad - a tartományi normatív határozatok hozatalának joga, ezek ugyanis gyakorlatilag törvényerejű határozatok. Varga szerint azonban ezek sem lehetnek ellentétesek a szerb alkotmánnyal és a Belgrádban hozott törvényekkel. Csak azokra a területekre vonatkozhatnak, amelyek nincsenek megfelelően szabályozva. Varga "kvázi-törvényeknek" nevezte ezeket a határozatokat, szerinte a magyar jogrendszerben leginkább az önkormányzati rendeletekre hajaznak.
Vojislav Kostunica, a Szerbiai Demokrata Párt vezetője többször is közölte, pártja a leghatározottabban ellenzi a jelenlegi verziót, és átírná azt, hogy Szerbia egysége ne kerülhessen veszélybe. Ivica Dacsiccsal, a radikálisok vezetőjével is gondok lehetnek, aki határozottan statútumellenes.
Svetozar Ciplic emberjogi és kisebbségügyi miniszter szerint a tartomány statútuma összhangban van az ország alkotmányával, és teljesen értelmetlenek az elszakadásról, valamint szeparatizmusról szóló híresztelések - idézte még szeptemberben a Magyar Szó. Ciplic szerint a tartomány elszakadása azért sem valószínű, mert a Vajdaságban a szerbek vannak többségben.