Szoros befutó várható az izraeli választáson

Az exit poll felmérések alapján a jobbközép Kadima vezet a jobboldali Likud előtt az izraeli parlamenti választásokon. A Benjámin Netanjahu vezette Likudnak azonban az előrejelzések szerint jobbak a kormányalakítási esélyei. Szoros eredményt várnak az egyfordulós voksoláson.

A Cipi Livni külügyminiszter vezette jobbközép Kadima vezet kissé a Benjámin Netanjahu volt kormányfő által irányított jobboldali Likud előtt a keddi izraeli parlamenti választásokon - jelentette a francia hírügynökség a birtokába jutott exit poll felmérések alapján. A Kadimának várhatóan 30, a Likudnak 28 képviselői helye lesz a kneszetben - írja a BBC, amely szerint még órákba telhet, míg a végleges eredmény kiderül, hivatalos végeredmény pedig csak napok múlva várható.

Az előrejelzések szerint Benjámin Netanjahunak jobbak a kormányalakítási esélyei, ha támogatja a szélsőjobb, illetve a vallásos pártok. Úgy becsülik, hogy a keményvonalas pártok 66, a liberálisoknak mondott erők 54 mandátumhoz juthatnak a kneszetben. Az eddig ellenzékben lévő Likud közleményben tudatta kedd este: Benjámin Netanjahu lesz az új kormányfő. "A választások eredménye bebizonyította, hogy a Likud és a nemzeti tábor irányvonala győzött" - olvasható a közleményben. Ugyanakkor a Kadima azt jelezte, hogy vezetője, Cipi Livni lesz az új kormányfő.

A szavazóhelyiségekből távozó választók megkérdezésén alapuló felmérések szerint az Avigdor Liberman vezette szélsőjobboldali Iszrael Béténu (Izrael az Otthonunk) 14-15 képviselői helyre számíthat, és ezzel mindenképpen a választások egyik nagy nyertese. Az Iszrael Béténu ultranacionalista világi párt, bázisa orosz ajkú választói réteg és az izraeli arab kisebbség ellen kampányolt, a palesztinokkal szemben pedig az "erős kéz híve". Száeb Erakat palesztin főtárgyaló ezért kedd este azt nyilatkozta, hogy az izraeli választások kimenetele "megbénítja" a békefolyamatot. A BBC a Héber Egyetem politológus professzorát, Menáhem Hofnungot idézte, aki szerint "Liberman királycsináló lett", tőle függ, hogy ki alakítja meg az új kormányt.

A negyedik helyen az Ehud Barak védelmi miniszter vezette balközép Munkapárt áll, amely történetének legrosszabb eredményére számíthat, hiszen az eddigi 19 helyett várhatóan csak 13 képviselője lesz az új összetételű parlamentben.

Az előre hozott választásokat azután írták ki, hogy a korrupciós gyanúba keveredett Ehud Olmert kormányfő lemondása után Cipi Livni nem tudott új kormányt alakítani. A részvételi arány helyi idő szerint 20 órakor (közép-európai idő szerint 19 órakor) - két órával a szavazóhelyiségek zárása előtt - 59,7 százalékos volt a központi választási bizottság adatai szerint.

A több mint ötmillió szavazópolgár 33 lista közül választhatott az egyfordulós voksoláson. A pártoknak a szavazatok legalább 2 százalékát kellett megszerezniük ahhoz, hogy helyet kapjanak a 120 tagú parlamentben, a kneszetben. A szavazást visszafogott kampány előzte meg, amelyre a december 27. és január 18. között lezajlott gázai övezeti izraeli offenzíva nyomta rá bélyegét.

Az új kormánynak számos kihívással kell szembenéznie: újabb összetűzés veszélye a Gázai övezetet ellenőrző Hamász iszlamista szervezettel, a béketárgyalások újraindítása a Palesztin Hatósággal, a szíriai és libanoni kérdés, valamint az iráni nukleáris fenyegetés. Mindeközben az új amerikai kormányzat elődjénél kevésbé hajlik Izrael feltétel nélküli támogatására.