Közleményben jelentette be hétfőn Mohammed Hatami egykori államfő, hogy Mir Huszein Muszavi volt kormányfő javára visszalép a jelöléstől. Hatami vasárnap találkozott támogatóival, ahol elmondta, hogy az ország keményvonalas vallási vezetői szembeszállnak programjával, míg egy másik befolyásos jelölt, például az egykori reformista Mir Huszein Muszavi kisebb ellenállásba ütközhet.
Hatami 1997 és 2005 között volt Irán elnöke, a BBC szerint az 1979-es forradalom óta ő volt a legliberálisabb vezetője a közel-keleti országnak. A 2005-ös választáson a konzervatív Mahmud Ahmadenizsad nyert, akinek a BBC tudósítója szerint annak ellenére is jó esélye van az újraválasztásra, hogy gazdaságpolitikáját heves bírálatok érik.
Iránban nem az elnök a legbefolyásosabb, hanem Ali Hamenei ajatolláh, a legfőbb iráni vezető. A fontos kérdésekben az övé az utolsó szó, a nyugati országokkal való kapcsolatban azonban sokat számíthat az elnök személye is. Ahmadenizsad keményen konfrontálódott az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel, többször kijelentette például, hogy nem hajlandó felhagyni országa nukleáris programjával. Az amerikaiak szerint a program fegyverkezési célokat szolgál, Teherán szerint azonban csak energiatermelésről van szó.
A BBC tudósítója szerint Hatami visszalépése várható volt, miután a politikus eleve vonakodva szállt be a kampányba. Egyik szövetségese azt mondta, hogy a volt iráni elnök azért nem indul, mert szeretné a reformistákat egységbe tömöríteni Mahmúd Ahmadinezsád államfővel szemben. "A reformista egységfront érdekében, és hogy elkerüljék a szavazatok megosztását, visszavonta jelöltségét" - tette hozzá a nyilatkozó.