Tavaly grandiózus olimpiát rendezett és saját fejlesztésű űrhajóval juttatott embert a világűrbe, 2009-ben viszont az évszázad eddigi legnehezebb évére, gazdasági lassulásra és kínkeserves küzdelemre készül Kína. Az idén 60 éve Mao Ce-tung által alapított kommunista diktatúra a világ többi országához hasonlóan jelentős veszélyekkel néz szembe a pénzügyi világválság miatt. Bár a kínai jóslatok szerint 10-ről 6 százalékra csökkenő gazdasági növekedés bagatell problémának tűnhet, a kínai gazdaság lassulása hatalmas erőket hozhat mozgásba.
A héten kommunista képviselők és politikai tanácsadók ezrei özönlöttek Pekingbe az ország minden részéről, hogy a Kína legnagyobb törvényhozói és tanácsadói gyűlésein vitassák meg a válsághelyzetet. Kína példátlan nehézségekkel, gazdasági növekedési ütemének folyamatos csökkenésével néz szembe a súlyosbodó gazdasági világválság miatt - ismerte el Ven Csia-pao kínai kormányfő a pekingi parlament éves ülésszakának csütörtöki megnyitóján. A probléma súlyos, ugyanis a kínai berendezkedés alapja a gazdasági fejlődés. Bár a kínai alkotmány első pontja úgy fogalmaz, hogy "a Kínai Népköztársaság szocialista állam, amelyet a munkásosztály és a népi demokratikus diktatúra vezet a munkások és parasztok szövetségére alapozva", John Bacon-Shone professzor, a Hong Kong-i Egyetem Társadalomtudományi Kutatóközpontjának igazgatója az [origo]-nak azt mondta: "A kommunizmus Kínában többé már nem igazán nem kommunista".
"Csupán egyszer éreztem magam kommunista országban fél év alatt, amikor egy gyárban vörös alapon arany betűkkel felírt munkásszlogeneket láttam kifeszítve" - mesélte az [origo]-nak egy Dongguanban, Délkelet-Kínában dolgozó magyar férfi. Ezt a kijelentését árnyalja, hogy a nevét nem merte adni a Kínáról szóló beszámolójához, mert attól tartott, hogy kitudódna, és a Kínában elképzelt jövőjét pedig ez "erősen veszélyeztetné".
Mao fényképe még kint van a Tienanmen téren, de a kommunista ideológia már nem valódi iránytű, inkább a nosztalgia szintjén marad. A maoizmust már leértékelte Kína, hiszen ez az ideológia nem tud reflektálni a modern kapitalizmusra, miközben a társadalom és gazdaság azon dolgozik gőzerővel" - mondta Dessewffy Tibor szociológus, a Demos alapítvány szakértője. "Kínában dühöngő kapitalizmus van, a fejlődés sebessége az 1900-as évek Amerikájához hasonlít"- állítja. A kommunista szlogenek olyanok, mint a nyolcvanas években Magyarországon, "ahol még voltak mindenféle mondatok, de már tudtuk, hogy nagyon távol állnak a valóságtól" - mondta Dessewffy, azt azonban megjegyezte: ez nem jelenti azt, hogy az egypárti logika nem érvényesül.
Gazdasági hanyatlás 20 éve először
Hiába számít Kína a világ egyik vezető gazdasági hatalmának, termékeinek nagy részét külföldön adja el, ezért rendkívüli mértékben függ a többi országtól, amelyeket jelenleg válság sújt. A Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal januári adatai szerint a korábban 9-10 százalék körüli gazdasági növekedés 6,8 százalékra csökkent emiatt. A kormánypárti Új Kína hírügynökség szerint januárban a leginkább export-orientált Guangdong provinciában majdnem negyedével, országosan pedig 17,5 százalékkal esett vissza az export az előző évi adatokhoz képest.
Persze könnyen lehet, hogy még ennél is rosszabb a helyzet - mondta az [origo]-nak John Bacon-Shone. "Sosem bízhatsz a kínai számokban, az ország egészében biztosan nincs már gazdasági növekedés". Az 1997-ig Nagy-Britanniához tartozó Hong Kongban az embereknek még mindig nagyobb a rálátásuk a helyzetre, és mindenki elég cinikusan viszonyul a kínai számokhoz: a saját szemükkel látják, hány Hong Kong-i tulajdonú dél-kínai vállalat zár be egymás után - fogalmazott.
"Itt 20 éve nem volt gazdasági visszaesés, ezért a fiatalok nem is tudják, hogy milyen az, amikor a dolgok rosszabbodnak. Ez komoly társadalmi kockázatokat rejt" - mondta Bacon-Shone, amit egy Hong Kong-i végzős közgazdászhallgató véleménye is megerősített: "Nagyon szörnyű a helyzet" - mondta az [origo]-nak. Ő hónapok óta hiába próbál állást találni a bankszektorban. "Az én nagynéném vezető humán erőforrás menedzser egy nagy cégnél, és most rúgta ki az adminisztrációs részleg harmadát, körülbelül 3000 embert" - tette hozzá.
Kis tüzek a szocializmus búrája alatt
A hanyatlás miatt cégek sora húzza le a rolót, munkások tömegei veszítik el állásukat, és ez komoly fejfájást okoz a kommunista vezetésnek. A bezárások főleg azokat a vándormunkásokat érintik, akik az elmúlt években vidékről mentek a keleti nagyobb városok gyáraiba dolgozni, és most kénytelenek visszatérni a fejletlen belső területekre. Hivatalos statisztikák szerint januárban, a kínai holdújév ünnepe után a vándormunkások 15 százaléka, legalább 20 millió ember maradt otthon vidéken, mivel a már nem volt állásuk a városban, ahova visszatérhettek volna.
Az ijesztően növekvő munkanélküliség nem is gazdaságilag, inkább társadalmilag jelent majd komoly problémát. "Ellentétben Kelet-Európával vagy Magyarországgal, Kínának rengeteg pénze, valutatartaléka van, nincs szüksége külső segítségre" - magyarázta Bacon-Shone professzor, aki szerint inkább az a kérdés, hogy tudja-e a kormányzat erőforrásai segítségével enyhíteni a kialakuló szociális feszültségeket. A kínai kormány álláspontja szerint legalább 8 százalékos GDP-növekedés kell ahhoz, hogy fenntartsák a szociális biztonságot. A kínai kormányfő csütörtöki beszédében éppen ezzel a számmal biztatott, azt mondta: a gazdaság idén 8 százalékkal bővülhet, ha a pekingi kormány megteszi a szükséges intézkedéseket. Ha ez elmarad - állítja Bacon-Shone -, akkor nagyon komoly elégedetlenség alakulhat ki, tüntetések és zavargások várhatnak Kínára.
Kínai pártkongresszus: a külsőségek a régiek
Helyi szinten eddig is voltak egymástól elszigetelt zavargások, tüntetések, az emberek sokszor emelték fel a hangjukat a különböző tartományokban a korrupt helyi vezetők, igazságtalan helyi adók vagy az önkényes hatóságok ellen. Az utóbbi években sok, a rendőrök és a tüntetők összetűzésével végződő tiltakozás volt, előfordult, hogy a zavargók felgyújtottak egy rendőrőrsöt, miután egy rendőr megölt valakit az utcán. "Ezek azonban egymástól elszigetelt, kis tüzek. Amíg ezek nem kapcsolódnak össze, nincs probléma" - magyarázta Bacon-Shone.
Összetorlódott társadalmi problémák
A válság azért is komoly probléma a kínai vezetés számára, mert sok társadalmi konfliktus torlódik össze hatására - mondta az [origo]-nak Dessewffy. Az elmúlt 20 év urbanizációját, a városba áramló munkástömegek mozgását a világ valaha volt legnagyobb népvándorlásának nevezték, de most ez megakadt, sőt, talán visszafordul. Sok munkás tehát nem tudott gyökeret ereszteni a városokban, nem tudott részévé válni a városlakó középosztálynak, amelyet így a növekedés visszaesése szintén megakaszt. Az országban jelenleg nincs általános társadalombiztosítás, a rendszer kiépítését most tervezik. Dessewffy szerint felemás volt a végrehajtott földreform is, az emberek nem jutottak földhöz, ezért nem lehet tudni, hogy mihez fog kezdeni a sok vidékre hazatérő munkás.
A problémákat jelzi, hogy az [origo]-nak nyilatkozó Kínában élő magyar férfi szerint sok a kéregető a munkanélküliség által sújtott keleti tartományban, ők pedig gyakran hivatkoznak arra, hogy nincs munkájuk, nincs otthonuk, nincs mit enniük. "Nem egyszer fordult elő, hogy a kisgyermekükkel sétáló apuka és anyuka szólított le a gyermekük éhségére hivatkozva" - írta.
"Erősebb, mint hinnék"
"Az már nyilvánvaló, hogy ez a fejlődés meg fog akadni" - mondta Dessewffy a Kínára váró nehézségekről, de szerinte ennek a végeredményét szinte lehetetlen megjósolni. Nem valószínű ugyanakkor, hogy az egymástól elszigetelt tüntetések, a tartományi határok között megrekedő elégedetlenség megrengetik a kínai rendszer alapjait, hiszen a jelenlegi hatalom sokkal mélyebben gyökerezik a kínai társadalomban, mint az egykori európai kommunista államokban. Dessewffy szerint a jelenlegi kínai ideológiát a maoizmus mellett a közösségi értékeket, a családot, a mindenkori hatalom tiszteletét hangsúlyozó konfucianizmus hatja át erősen, ami nagyban hozzájárul a kommunisták legitimációjához.
A kommunizmus előtti 150 év megaláztatás, az ópiumháborúk, a 1959-61-es éhínség, amelyben 40 millió ember veszett oda, valamint a Szovjetunió összeomlása mind befolyásolja a kínaiak gondolkodását - mondta Dessewffy. Leginkább mégis az erősíti a kommunista párt támogatottságát, hogy vezetésével "Kína elképesztően rövid idő alatt jött föl nagyon mélyről, és még mindig benne van az emberek emlékezetében az ezen időszakot megelőző káosz és borzalom." A kínai kommunista pártnak így elég arra összpontosítania, hogy továbbra is megmaradjon egyetlen pártként az ország vezetésében, "ebben pedig nagyon sikeresek " - jelentette ki Bacon-Shone.
Van egy nagyfokú tervezettség a Kommunista párt működésében, vezetők generációi adják egymásnak a hatalmat, és inkább a kompromisszumok irányítják őket, mint a rivalizálás - állította Dessewffy. A politikusok még emlékeznek Mao Ce-tungra, aki, "halálban, pusztulásban mérte, ha valaki másik politikai klikkhez tartozott". Most viszont a párt intellektuális élete sok szempontból izgalmas, pezsgő, folynak tényleges viták és ezek befolyásolják a párton belüli döntéseket - mondta.
Dessewffy a legnagyobb szociális elégedetlenség mellett sem tart valószínűnek robbanásszerű változást, csak lassú, fokozatos átalakulást. "Ne felejtsük el, hogy Kína rendelkezik a világ legnagyobb hadseregével, és az a 3 millió katona a rendfenntartás szempontjából nagyon fontos faktor" - mondta. Bacon-Shone szerint a hatalmon lévőket erősíti az is, hogy Kínában a kommunista párton kívül nincs alternatív politikai erő. "Ez az egyetlen választás, és ezért a rendszer erősebb, mint hinnék" - fogalmazott. Nem véletlen, hogy az eddig kialakult elégedetlenség mindig elhalt, egyszerűen nem volt politikai támogatottságuk. A gazdasági növekedés az utóbbi időben olyan gyors volt, hogy az emberek inkább azzal foglalkoztak, és nem a politikával, "ez most természetesen változhat, de szerintem egy politikai alternatíva kialakulásához sok idő kell" - mondta Bacon-Shone. Hogy mennyi? "Nehéz megjósolni, de szerintem biztosan több mint 10 év."