Terrorizmus elleni politikai paktummal és új állambiztonsági bizottsággal próbálja megszilárdítani Bolívia feletti uralmát Evo Morales, az ország elnöke. A bolíviai hatóságok áprilisban számoltak fel egy állítólagos összeesküvést, amelyben magyarok is részt vettek. A csoport tagjainak megölése, illetve elfogása után Morales számos intézkedést vezetett be, amelyek növelik a katonai és rendőri befolyást, és kemény szankciókkal büntetik az ország egységének megbontására törő szeparatistákat - írja a Los Tiempos című bolíviai napilap.
Az antiterrorista paktumot helyi idő szerint kedd este írták alá az országot irányító Mozgalom a Szocializmusért párt vezetői és Evo Morales elnök. Az egyezmény megkötése előtti tárgyaláson a résztvevők egyhangúan elítélték a terrorizmust és a politikai erőszakot. A paktumot aláírók döntöttek többek között arról, hogy a szeparatista tevékenységet államellenes árulássá nyilvánítják, és arra a jövőben az országban kiszabható legnagyobb börtönbüntetést lehet adni.
Morales parancsára kommandósok április 16-án Santa Cruzban felszámoltak egy többségében magyarokból álló csoportot, amelyet utóbb terrorista zsoldosoknak minősítettek. A rajtaütésben agyonlőtték a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa-Flores Eduardót, az erdélyi román állampolgár Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. Rózsa-Flores egy korábban rögzített interjúban arról vallott, hogy céljuk Santa Cruz tartomány függetlenségének kikiáltása és katonai erővel való megvédése volt.
Megerősített katonai ellenőrzés
A szerdai antiterrorista paktum szerint a hadsereg segítségével vonják központi ellenőrzés alá azokat a területeket, amelyek eddig a kormányzat látókörén kívül estek. A terroristák és szeparatisták elleni harchoz megerősítik a bolíviai hadsereget és a rendőrséget, hogy hatékonyabban tudjanak harcolni az állam egysége ellen küzdő fegyveres csoportok ellen - írja a Los Tiempos. A hadsereget főleg a határ menti területeken vetik be, ahol Evo Morales szerint virágzik a fegyver- és kábítószer-csempészet, járműveket hoznak be az országba illegálisan, és törvénytelenül termelik ki az ország természetes nyersanyagait.
Morales egy állandó bizottságot is létrehozott az állam biztonságának védelmére, ez fogja felügyelni az antiterrorista paktum végrehajtását. A bizottság további javaslatokat is tesz majd az ország biztonságának és egységének megőrzése érdekében.
A paktum megkötése előtti megbeszélésen döntés született arról is, hogy a terroristák és szeparatisták forrásait a törvények szigorításával próbálják meg elvágni. Az ország szenátusa törvényeket fog hozni, amelyek a pénzmosást és az illegális bevételeket nagyobb szigorral büntetik majd.
A terrorizmus elleni harc részeként a kormány "tájékoztató kampányba" kezd, hogy tájékozassa a lakosságot a terrorizmus és a szeparatizmus jelenségéről és hatásairól. A propagandakampány mellett egy felvonulást is szerveznek a szeparatizmus ellen, a nemzeti egység nevében.
Az ellenzék kimaradt a paktumból
Az antiterrorista paktum megkötésében az ellenzék nem vett részt. Morales nem is hívta meg minden társadalmi szervezet és csoport képviselőjét, ezt a bolíviai magánvállalkozók szövetségének elnöke szóvá is tette. Morales közben azokat az ellenzéki vezetőket kritizálta, akik a meghívás ellenére sem adták nevüket a paktumhoz.
Az ellenzéki irányítású Santa Cruz tartomány hatóságai például teljesen elutasították a Morales által létrehozott paktumot. Szerintük az egyezmény egy megfélemlítési kampány része: az ellenzéki vezetők úgy fogalmaztak, hogy amit Morales csinál, az Santa Cruz tartomány elleni "állami terrorizmus". Oscar Ortiz, a bolíviai szenátus ellenzéki elnöke a paktumot a kormány médiashow-jának nevezte.