Nem könyörgünk békéért térden csúszva - interjú egy észak-koreai diplomatával

Nem fél használni atomfegyvereit Észak-Korea, ha bárki atomfegyverrel támadna rá - mondta az [origo]-nak egy tiszteletbeli észak-koreai diplomata, aki szerint akár Magyarország is a kommunista diktatúra ellenségévé válhat. Észak-Korea szerinte csak azt akarja, hogy hagyják békén és vegyék tudomásul, hogy a Koreai-félsziget nem Irak. Az atomkonfliktus, ahogy azt a sztálinista ország látja.

A héten kísérleti atomrobbantást, majd rövid hatótávú rakétateszteket hajtott végre a kommunista vezetésű Észak-Korea, kiváltva az egész világ felháborodását. Miután válaszul Dél-Korea bejelentette, hogy csatlakozik az atomfegyverek terjedését gátló nemzetközi egyezményhez, Észak-Korea felmondta a két ország között 1953 óta életben lévő fegyverszünetet: a kommunista diktatúra háborús oknak tekintette déli szomszédjának döntését.

A Dél-Koreában állomásozó amerikai és helyi katonák felderítési készültségi szintjét a lépés után azonnal megemelték, az ENSZ Biztonsági Tanácsa a szankciók szigorítására készül, Oroszország pedig már egy készülő atomháborútól tart. Az [origo] a feszült helyzetben az észak-koreai kormány külkapcsolatokért felelős tiszteletbeli diplomatáját kérdezte a kialakult helyzetről.

A katalán születésű Alejandro Cao de Benos, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának külföldi kulturális kapcsolatokért felelős bizottságának különleges küldötte, a spanyolországi székhelyű Koreai Barátság Szövetségének elnöke. A külföldi sajtóban szinte sosem szólal meg, az észak-koreai hivatalos hírügynökség azonban rendszeresen beszámol a tevékenységeiről és koreai látogatásairól. A észak-koreai kormány honlapján megadott e-mail címre küldött levelünkre válaszolt, a phenjani kormány nevében.

- Mért hajt végre új atomkísérleteket Észak-Korea, ha már rendelkezik atomfegyverrel?

- Az atomkísérlet nukleáris védelmi programunk része, amelynek célja, hogy megakadályozza az Amerikai Egyesült Államok aggresszióját. A robbantás (a hétfő reggel végrehajtott atomkísérlet - a szerk.) azért volt szükséges, hogy fejleszthessük a képességeinket és tökéletesítsük a technológiánkat.

- Miért van szükségük az atomfegyverekre?

- Hogy megvédjük az embereinket és a szuverenitásunkat. Az atomfegyver elrettentő erő. Az USA rendszeresen szervez olyan katonai akciókat, amelyek célja köztársaságunk megszállása, emellett szankciókat vezetnek be, hogy megpróbálják lerombolni a politikai rendszerünket. Biztosak vagyunk benne, hogy az atomfegyverek garantálják a békét, ahogy ez a Bush-adminisztráció idején is megmutatkozott. Bush a provokatív, konfrontatív hozzáállását barátságos és tiszteletteljes megközelítésre változtatta kormányzása utolsó éveiben.

- El tud képzelni olyan szituációt, amikor Észak-Korea bevetné az atomfegyvereit? Mikor? Miért?

- Használni fogjuk atomfegyvereinket minden olyan ellenséggel szemben, aki atomfegyvert vet be ellenünk. Az interkontinentális ballisztikus rakétáink (ICBM) garantálják, hogy az USA bármely pontjára el tudjunk juttatni atomtöltetet. Ezért aztán kétszer is meggondolják majd, hogy háborút indítsanak ellenünk. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nem Irak!

(Észak-Koreának egyelőre nincs interkontinentális rakétája: bár a fejlesztés folyamatban van, a 4000-9000 km hatótávú Taepodong-2 rakéta 2006-os tesztje sikertelen volt. Az USA azt gyanítja ugyanakkor, hogy 2009 áprilisában egy műholdkilövés álcája alatt ilyen rakétát teszteltek, a New York Times szerint pedig tavasszal a koreai vezetés nyilvánvalóvá tette, hogy interkontinentális rakéta kifejlesztésére törekszik - a szerk.)

- Kiket tekintenek az ellenségeiknek és kiket a barátaiknak?

- Az ellenségeink egyértelműen az USA, Japán és a jelenlegi ultrakonzervatív dél-koreai adminisztráció. Dél-Korea és Japán minden alkalommal úgy viselkedik, mint egy nagy birodalom, az USA szolgái. A barátaink a fejlődő népek, azok a szegény népek, amelyek a túlélésért küzdenek, a népek, amelyek hisznek egy igazságos világban és egy olyan társadalomban, ahol tisztelik a kultúrát és a függetlenséget. Ebben az értelemben nagyon sok fejlődő ország támogatja a hozzáállásunkat.

- Magyarország és sok más Európai ország tagja a NATO katonai szövetségének, akárcsak az USA. Élhetnek az országaink ennek ellenére békében, vagy ez azt jelenti, hogy különböző oldalakon állunk és ellenségek vagyunk?

- A mi országunk békét és barátságot akar minden nemzettel, az Egyesült Államokat is beleértve, de nem fogunk térden csúszva könyörögni érte. Nem fogjuk feladni az elveinket, hogy beszippantson minket az imperialista amerikanizáció, amit tévesen globalizációnak neveznek.

Ellenség bárki, aki fegyvert fog ránk. Ha az USA arra használja a NATO-t, hogy Magyarországot ágyútöltelékként harcba küldje a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen, akkor természetesen meg kell védenünk az országunkat tőlük is.

- A nemzetközi hírügynökségek szerint az önök országa kész a háborúra Dél-Korea és az USA ellen. Meg akarják vívni ezt a háborút, vagy inkább békét szeretnének? Ha békére vágynak, mi teheti mégis elkerülhetetlenné a háborút?

- Ahogy mondtam, mi bármikor készek vagyunk a békére, de ugyanígy készek vagyunk a háborúra is. Mi az amerikai politika ellentéte vagyunk. Az USA provokálja, kritizálja és sújtja szankciókkal a mi országunkat, nem pedig fordítva.

Sose mondtuk, hogy háborút akarunk, de azt kijelentettük, hogy a szuverenitásunk folyamatos megsértése, a folyamatos blokádok és szankciók háborúhoz fognak vezetni. Logikus, hogy nem ülhetünk ölbe tett kézzel, miközben az USA és Dél-Korea feltartóztatja vagy ellopja a hajóink rakományát, elszigeteli a gazdaságunkat és nehezebbé teszi az életet a népünk számára. Nem mások ők, mint modern kalózok a terrorizmus elleni harc zászlaja alatt.

(Észak-Korea szerdán támadással fenyegette meg az Egyesült Államok és Dél-Korea hadihajóit, mivel azok minden olyan észak-koreai hajót átkutatnak, amelyen gyanújuk szerint a nukleáris leszerelést megsértő árut szállítanak - a szerk.)

- Ki az a személy vagy bizottság, aki/amely eldönti, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság háborút kezd-e vagy sem?

- A Nemzeti Védelmi Bizottság dönt, Kim Dzsong Il főtitkár vezetésével.

- El tud képzelni olyan helyzetet, amelyben az országuk minden másik országgal békében él és gyarapszik? Milyen feltételekre van szükség önöknek a hosszú távú béke megteremtéséhez?

A feltételeink hihetetlenül egyszerűek. Ugyanazok a feltételek, amelyeket bárki más, emberi méltósággal rendelkező ember megkövetelne. Hagyják a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot békén, tiszteljék az utunkat, a politikánkat és a kormányunkat és ne akarják ránk kényszeríteni az USA arrogáns és dekadens kultúráját. Mi nem kényszerítjük Amerikát arra, hogy kommunistává váljon, mi nem szálljuk meg Alaszkát, és nem folytatunk katonai gyakorlatokat az Egyesült Államok kapujában. A másik oldalon, az USA megszállta Dél-Koreát a második világháború óta, és azóta is folyamatosan próbálja démonizálni és megsemmisíteni köztársaságunkat.

Megtiszteltetés, hogy interjút adhattam az önök oldalának, remélem, hogy hozzájárul a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság jobb megértéséhez.

(Az észak-koreai tiszteletbeli diplomata válaszait változtatás és szerkesztés nélkül fordítottuk magyarra angol nyelvről.)