A pakisztáni kormány csütörtökön este a Szvat-völgyi tálibok likvidálására adott parancsot a hadseregnek, ezzel felmondva a februárban kötött fegyverszünetet. "Országunk becsületének és méltóságának helyreállítására, az emberek védelmére azt kértük a fegyveres erőktől, hogy likvidálják az iszlamistákat és a terroristákat" - jelentette ki Juszuf Raza Gilani kormányfő a nemzethez intézett televíziós beszédében. A miniszterelnök egyben a nemzetek közösségéhez fordult, hogy segítsen a harcok miatt otthonukból elmenekülteknek, és azt kérte: erősítsék a pakisztáni vezetést a jogállamiság érvényesítésében. Gilani azt mondta: a lázadók törekvései a béke és a biztonság bomlasztására olyan szintre jutottak, hogy a kormánynak "határozott lépéseket" kellett tennie.
Bár a beszédben Gilani nem jelentette be közvetlenül a fegyvernyugvás felmondását, gyakorlatilag mégis ezt takarja a bejelentés, amelyet már megelőzött a hadsereg 12 nappal korábban elindított offenzívája.
Kihasználva a kijárási tilalom ideiglenes feloldását, ezrek indultak útnak csütörtökön a pakisztáni Szvat-völgyből, hogy elmeneküljenek a pakisztáni hadsereg és a tálib lázadók között fellángolt harcok elől. Szerdára helyi beszámolók szerint már több mint 40 ezer civil menekült el a térségből. A hatóságok arra számítanak, hogy az 1,6 milliós lakosú térség lakóinak fele, 800 ezer ember hagyja el otthonát hamarosan, elhelyezésükre menekülttáborokat igyekeznek felállítani az ENSZ és néhány segélyszervezet segítségével.
A térség fővárosából, Mignorából ki autóval, ki gyalogosan menekül. Mindenki alaposan felmálházza magát ingóságiaval - jelentette a Washingtion Post. Khusal Khan, a Szvat-völgyi kormányzat vezetője szerint az embereket nem bátorítják a város elhagyására, de segítik azokat, akik a menekülés mellett döntenek.
A harcok szerdára virradó lángoltak fel megint a völgy legjelentősebb városa, az egykori síközpont, Mignora térségében. A helyi hatóságok szerint a tálibok rúgták fel a februárban megkötött béke-megállapodást, amelyben megengedték nekik, hogy bevezessék az iszlám vallási törvénykezést, a sariát. (a szigorú iszlám törvények bevezetése is sokakat menekülésre kényszerített, erről ebben a cikkben olvashat.) A tálibok azonban nem teljesítették, amit vállaltak: nem tettek le a fegyveres akciókról, és behatoltak a környező térségekbe. A tálibok szerint ellenben a pakisztáni hadsereg rúgta fel a szerződést, amikor hadműveleteket indított a szomszédos körzetekben.
A pakisztáni hadsereg a völggyel szomszédos Dir és Buner körzetekbe vezetett akciókat április 26-ától, hogy kiűzze az oda behatoló lázadókat. A Szvat-völgyben ezt követően harapózott el az erőszak.
A hadsereg szerint szerdán 64 lázadóval végeztek, a völgyben és a szomszédos Buner körzetben. Egy tálib szóvivő szerint a harcoknak 30 civil áldozata van. Egyik adatot sem lehet független forrásokból ellenőrizni. Csütörtökön több légicsapást is indítottak tálib erődítmények ellen a völgyben. A hadsereg azt közölte, hogy legalább két katonát vesztettek a szerdai összecsapásokban, és azzal vádolta a lázadó fegyvereseket, hogy kiraboltak három bankot a városban. Szerdán katonai helikopterek a Mignora környékén fekvő, a tálibok által irányított smaragdbányákat is támadták.
A hadsereg nagy hatótávolságú fegyverekkel és tüzérséggel lövi a tálibokat, akik azonban szinte teljesen ellenőrzésük alatt tartják a térséget, beásták magukat, és hosszan elhúzódó harcokra készülnek. Muszlim Khan tálib szóvivő szerdán közölte, hogy a terület 90 százalékát ellenőrzik, és a pakisztáni kormányra hárította a halálos áldozatok miatti felelősséget.
A kiújult és megfékezhetetlennek tűnő erőszak és a menekültek ellenére Ali Aszif Zardari pakisztáni elnök arról igyekszik biztosítani az USA-t - amelynek törvényhozása éppen arról készül dönteni, hogy megháromszorozzák-e a Pakisztánnak nyújtott segítséget -, hogy kormánya stabil, és képes kezelni a helyzetet. Zardari szerdán Washingtonban találkozott Barack Obama amerikai és Hamid Karzai afgán elnökkel. Richard Holbrooke, az afgán-pakisztáni térség amerikai különmegbízottja azt mondta a találkozóról, hogy történelmi jelentőségű volt, Barack Obama pedig a találkozó után közölte, mind Zardari, mind Karzai komolyan veszi az al-Kaida jelentette fenyegetést, és támogatásáról biztosította mind a két kormányt.