A CTV kanadai tévécsatorna egyik júniusi műsorának szereplője harminc cseh roma volt, akik Kanadában a torontói Pearson repülőtérre költöztek be. Mindannyian Kanadában akartak letelepedni menekültként, és amíg a bevándorlási hatóság kötelező interjújára vártak, a repülőtéren éltek, mert - ahogy a műsornak mondták - kényelmesen érezték magukat, és ingyen volt.
Bár a repülőtéri dolgozók azt mondták, nem okoznak semmi gondot, sőt, általában az ételmaradékokat is nekik adták, a műsor ráerősített az év eleje óta keringő hírekre: vagyis arra, hogy Kanada ismét bevezetheti a vízumkényszert Csehországgal szemben a menedékkérők ugrásszerű növekedése miatt.
A kilencvenes években már volt egy hullám
Kanada először a kilencvenes évek végén vált a csehországi roma emigráció célországává. Miután több ezer csehországi roma kért letelepedési engedélyt Kanadában, az észak-amerikai ország 1997-ben vízumkényszert vezetett be a cseh állampolgárok számára. Az intézkedést 2007 őszén oldották fel.
Július elején hivatalosan is értesítette Kanada Jan Kohout cseh külügyminisztert, hogy a vízum visszaállításán gondolkodnak - írta az aktualne.cz cseh hírportál. 2008-ban 860 cseh fordult menedékért Kanadához (közel tízszer annyi, mint 2007-ben, amikor még kötelező volt a vízum), idén már most 1000 felett van a menedékkérők száma. Csehország olyan országokat előzött meg a menedéket kérők száma alapján felállított listán Kanadában, mint Afganisztán, Irak és Szomália (a lista élén Mexikó, Haiti és Kína állnak). A menedékkérők túlnyomó többsége roma.
Ellentmondásos eredmények
A kanadai hatóságok érdeklődését felkeltette a cseh kérelmek megugrása. "Bár a Cseh Köztársaságnak is - mint minden demokráciának - megvannak a maga problémái és hiányosságai, mégis nehezen hihető el, hogy az üldözés szigete lenne Európában" - értékelte Jason Kenney kanadai bevándorlásügyi miniszter. Márciusban Kanada egy vizsgálócsoportot küldött Csehországba, hogy megvizsgálják, valóban súlyos diszkrimináció éri-e a cigányokat (a menedékkérelmet ugyanis jellemzően ezzel indokolták).
A vizsgálat ellentmondásos eredményre jutott - az eredmény szerint számos állami és hatósági intézkedés arra utal, hogy megpróbálják intergrálni a romákat. Megállapították azonban azt is, hogy a 200-250 ezer csehországi romából 80 ezer él társadalmi kirekesztettségben, korlátozott hozzáféréssel az oktatáshoz, munkához és lakhatáshoz. A vizsgálat szerint ugyan állami szervezésű kirekesztésről nincs szó, sok esetben éri diszkrimináció a csehországi cigányokat. Azt is látták, hogy a gettókban virágzik a prostitúció, az uzsoramaffia, a kábítószer és embercsempészet.
"Csehországban romának lenni nem túl kellemes most" - adott tömör helyzetértékelést az [origo]-nak egy prágai egyetemista. Nemzetközi visszhangja is volt annak az áprilisi támadásnak, amikor Molotov-koktélt dobtak egy romák lakta házra, a benn lévő kétéves kislány pedig testének nagy részén harmadfokú égési sérüléseket szenvedett. A Kanadában letelepedett romák nagy részének is megvan a maga története - a 24 éves Marek Polak a kanadai CBC Newsnak arról mesélt: volt, hogy megállították az utcán, és "Cigány, ma meg fogsz halni" felkiáltással összeverték, egy másik férfi hátába horogkeresztet karcoltak.
A szélsőjobboldali cseh Nemzeti Párt pedig tovább élezi a feszültségeket. Tavaly augusztusban ingyen egyirányú repülőjegyet ígértek minden csehországi romának, aki vállalja, hogy elhagyja az országot, és nem jön vissza legalább 2010-ig. A Nemzeti Párt aktivistái rendszeresen felvonulnak romák lakta falvakban és városrészekben, tavaly novemberben 500 szélsőjobboldali tüntető csapott össze a rendőrökkel Litvinovban, amikor be akartak menni a város cigányok lakta negyedébe "rendet tenni". A felvonulók azt állították, hogy a kormány elnézi a cigányok bűncselekményeit, még segélyt is ad nekik, miközben a becsületesen dolgozó csehek alig boldogulnak és félnek. Az összecsapásban több mint egy tucat ember megsérült.
Idén tavasszal az EP-választási kampányban pedig olyan reklámfilmet adtak le az állami tévében, amelyben a romakérdés végső megoldását ígérték. A cseh belügyminiszter kezdeményezte a párt betiltását, de a bíróságon elbukott a kezdeményezés - írja a Prague Daily Monitor.
Üzlet is lehet a menedékkérelmek mögött
Az [origo]-nak nyilatkozó prágai fiatal szerint a helyzet ténylegesen valószínűleg nem romlott (vagyis nem történik több bűncselekmény), de a feszültség érezhetően nőtt. Egy országos felmérés szerint a romák egyre inkább leszakadnak a cseh társadalom többségétől, körükben hatalmas a munkanélküliség. Mintegy 80 ezer roma a városok szélén kialakult gettókban él. Ezek létrejöttében nagy szerepük van az önkormányzatoknak is, mert gyakran ők azok, akik egy helyre költöztetik a település problémásnak tartott lakosait.
Nem csak a cseh romák nehéz helyzete okozhatja azonban a megnövekedett érdeklődést Kanada iránt.. Otakar Motejl, az emberi jogok cseh biztosa szerint az új kivándorlási hullám mögött üzlet lehet. Motejl szerint több ügynökség éppen az ilyen "modern emberkereskedelmen" szeretne meggazdagodni. Jason Kenney kanadai bevándorlásügyi miniszter is felvetette a Vancouver Sun című lapnak, hogy valakinek üzleti érdeke fűződhet a cseh romák Kanadába utaztatásához, és felszólította a cseh hatóságokat, hogy csapjanak le rájuk. Erre azonban egyelőre semmilyen bizonyíték nincs.
A Lidové cseh lap ugyanakkor éppen a kanadai oldalon talált egy szálat - szerintük volt csehszlovák emigráns körök befolyásolják a Torontói Roma Közösségi Központot, mely a Kanadához forduló romák ügyét intézi, és amely nem kér semmilyen bizonyítékot arra, hogy tényleg diszkrimináció érte-e őket.
Kanadában találnak munkát a romák
Torontóban mintegy 400, Hamilton városban 1500 cseh roma él. Az aktualne.cz.nek nyilatkozó kanadai szociális munkás, Kay Blair azt mondta: általában találnak állást, ugyan nem a legjobb munkákat, de mégis olyanokat, amiből meg tudnak élni. Az [origo] által megkérdezett huszonéves torontói egyetemista, Annamarie nem hallott arról, hogy valakinek bármikor is problémái lettek volna a kanadai romákkal, és ő maga sem tapasztalt semmilyen problémát. Az viszont Kanadában is gondot jelent, hogy a legtöbb menedékkérő a bírálat előtt menedékhelyeken lakik, a CBC News riportja szerint pedig a Toronto környéki menedékhelyek nincsenek erre felkészülve, és zsúfolásig megteltek.
Cseh politikusok élesen tiltakoznak a kanadai ötlet ellen. Jan Kohout cseh külügyminiszter bejelentette, hogy ha Kanada valóban visszaállítja a vízumot, az EU-hoz fordulnak, hogy egységesen vezessenek be vízumot a kanadaiak számára (egyedül ugyanis ezt már EU-tagként nem lépheti meg). A külügyminiszter szerint a vízum a két ország gazdasági kapcsolatainak is rosszat tenne, amely évi 870 millió dollár a torontói The Star című lapban olvasható adatok alapján.