Háborús feszültség szikrázik a grúz-orosz határon

Pattanásig feszült a helyzet a Grúziában a 2008-as grúz-orosz háború kitörésének egyéves évfordulóján. Grúzia orosz inváziótól tart és a nemzetközi közösség beavatkozását sürgeti, Oroszország pedig állítólagos grúz provokációkra hivatkozva vonultatja fel hadseregét a határon. A helyszínen szolgálatot teljesítő EU-misszió szóvivője az [origo]-nak azt mondta, nem tapasztaltak agressziót, az orosz katonai főparancsnok helyettese azonban már arról beszél, hogy "készek megvédeni" a Grúziából tavaly kihasított, egyedül Oroszország által elismert Dél-Oszétiát.

Moszkvai idő szerint kedden éjfélkor a szakadár hatóságok hermetikusan lezárták a határt Grúzia és fegyverrel elszakított tartománya, Dél-Oszétia között. A csupán Oroszország által elismert köztársaság a lépést azzal indokolta, hogy Grúzia az elmúlt napokban folyamatosan provokálta, és állítólag többször aknavetőkkel és gránátokkal lőtt déloszét területeket. A dél-oszét elnök, Eduard Kokojti a H1N1 influenza terjedésének megakadályozásával is indokolta a határzárat, amely miatt "közúton és gyalog is" megtiltották a határátlépést - írja a RIA Novosztyi orosz hírügynökség. A lépéssel tovább nőtt a feszültség a régióban, ahol a 2008-as grúz-orosz háború első évfordulóján még mindig csak egy törékeny fegyverszünet garantálja a békét.

Az orosz média szerint az események a grúz határvidéken az egy évvel ezelőtti háború kitörésére emlékeztetnek (a háború hátteréről lásd keretes anyagunkat). A Russia Today beszámolói szerint a múlt héten több támadás is érte Dél-Oszétiát Grúz területekről: csütörtökön két gránátot lőttek ki a déloszét fővárosra, Chinvalira, majd szombaton az egyik határ menti megfigyelőállomásra lőttek rá, de senki nem sérült meg. Hétfőn este egy Chinvali közelében fekvő falu, Ostrev ellen intézett valaki aknatámadást a helyi hatóságok szerint.

Az orosz külügyminisztérium az állítólagos támadásokat grúz provokációnak minősítette, és közölte, hogy riadókészültségbe helyezték a Dél-Oszétiában állomásozó orosz csapatokat és határőröket. Az oroszok nyilvánvalóvá tették, hogy készek újra bevetni a hadsereget Grúzia ellen: "Ha további provokációkkal fenyegetik a [déloszét] köztársaság lakosságát és a Dél-Oszétiában állomásozó orosz katonai kontingenst, úgy a [védelmi] minisztérium fenntartja magának a jogot, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel és erővel megvédje Dél-Oszétia állampolgárait és az orosz katonákat" - közölték az oroszok a hétvégén.

Nem sokkal később, vasárnap délután a Kavkazcenter csecsen hírügynökség saját hírszerzési forrásokra hivatkozva közölte, hogy egy harckocsikból álló hatalmas orosz konvoj indult meg Grúzia felé, amely több mint 300 tankból és különböző rakétahordozókból áll. A jelentés szerint a konvoj szombaton reggel 7 körül hagyta el Engels, Szaratov és Oblaszty környékét (ezek a települések a grúz-orosz határtól légvonalban körülbelül 1100 kilométerre vannak). A csecsen hírügynökség egy az InterPressnews ügynökségnek nyilatkozó orosz katonai szakértőt idézve azt írta, hogy egy a tavalyihoz hasonló háború kirobbanásának esélye körülbelül 80 százalék. Közben a grúz külügyminisztérium szerint a moszkvai orosz haditudósítók megindultak Chinvaliba.

Az orosz lapokban megjelenő cikkek és nyilatkozatok szinte mind azt sugallják, hogy a fellángoló ellenségeskedés egy a tavalyihoz hasonló konfliktus előszele lehet. A Russia Today orosz elemzőket idézve arról írt, hogy Grúzia a tavalyi menetrendet ismétli, és feszültséget kelt, hogy elnyerje a nyugat szimpátiáját. A Russzkaja Gazeta című napilap Anatolij Nogovicin tábornokot, az orosz hadsereg vezérkari parancsnokának helyettesét idézve pedig azt írta, hogy Grúzia "újabb katonai agresszióra készül".

"Egyelőre kevés dolog változott"

A feszültséget szító, provokációnak minősített aknavetős támadások tényét független forrásból nem erősítették meg. A térséget megfigyelő 340 fős EU-misszió eddig semmilyen nyomát nem látta a támadásoknak - mondta az [origo]-nak Steve Bird, a 22 EU-tagország részvételével Grúziában állomásozó EU-misszió (EUMM) szóvivője. Bird az [origo]-nak szerda délután adott telefonos interjúban azt mondta, hogy az ő megfigyelőik egyelőre kevés változást tapasztaltak a déloszét határon, a grúz állásokban vagy bárhol máshol, noha a helyzet valóban sokkal feszültebb. Mint mondta, a következő napokban aprólékosan vizsgálni fogják az állítólagos incidenseket, amelyekről tudomásuk szerint az oroszok is többféleképpen nyilatkoznak.

Az EU-megfigyelőknek elvileg Grúzia egész területére szóló mandátumuk van, az önkényesen elszakadt részekre, Abháziába és Dél-Oszétiába azonban a helyi és orosz katonák nem engedik be őket, ami akadályozza, hogy a támadások tényét az orosz ellenőrzés alatt álló oldalon is ellenőrizni tudják. Ennek ellenére nincsenek teljesen elvágva a határ túloldalától: "szoros kapcsolatban állunk velük, egy telefonos forródrótot tartunk fenn, amin bármikor tudunk beszélni az orosz és a déloszét hatóságokkal" - mondta.

Arra a kérdésre, hogy az EU-megfigyelők esélyesnek tartanak-e egy újabb fegyveres konfliktust, a szóvivő annyit mondott, hogy mind Szakaasvili grúz elnök, mind az orosz katonai vezetés ennek elkerülését sürgette nyilatkozataiban. "Mi is a stabilitás fenntartásáért dolgozunk, mindent megteszünk, hogy elkerüljük a konfliktust" - mondta, de kitérő választ adott arra, hogy mi lesz az EU-misszióval, köztük a 4 Grúziában tartózkodó magyar megfigyelővel, ha kitörne a háború.

Steve Bird emlékeztetett arra, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter épp szerdán méltatta az EUMM munkáját, és arról beszélt, hogy az EU-misszió segített stabilizálni a helyzetet a térségben. Igaz, az orosz elismerés inkább csak annak szólt, hogy Lavrov megindokolja, miért nem látna szívesen amerikai megfigyelőket a térségben - derül ki a Russzkaja Gazeta korábbi beszámolójából.

A "stabilitás" szó használata az orosz külügy részéről ráadásul nem feltétlenül jelenti, hogy megelégedtek a helyzettel, egy másik nyilatkozatban Anatolij Nogovicin tábornok ugyanis arról beszélt, hogy Grúzia nyugati segítséggel rohamtempóban fejleszti a hadseregét: támadásra még nem lenne képes, de "mindez csak rövid idő kérdése". A Russzkaja Gazeta kedden egy ENSZ-jelentésre hivatkozva azt írta, hogy 2008-ban az ország 40 könnyen páncélozott járművet, egy tankot és rakétarendszereket vett Ukrajnától, de számtalan más országtól is vásárolt fegyvereket.

Grúzia nemzetközi segítséget kér

Orosz üzletember a lesz a kormányfő

Kedden, a feszültség növekedésével egyidőben Kokojti dél-oszét elnök menesztetette miniszterelnökét. A döntést az elnök egészségügyi okokkal indokolta, a Kommerszant orosz napilap szerint azonban a kormányváltás azért következett be, mert Dimitrij Medvegyev orosz elnök a napokban tett látogatása során nem volt elégedett a szakadár köztársaságban folyó újjáépítési munkák gyorsaságával. Ezt a feltételezést erősíti az is, hogy a dél-oszét parlament szerdán Vagyim Brovcevet, egy nagy orosz építőipari cég, a cseljabinszky Vermikulit igazgatóját választotta miniszterelnökké. A 40 éves orosz üzletember cége többek között a Szocsiban rendezett olimpiai játékok építkezéseiben érdekelt, és Kokojti elnök jelöltje volt - tőle várják, hogy a megyényi köztársaság romokban heverő településeit újjáépítse.

Miközben az oroszok és déloszétek Grúziát agresszióval és provokációval vádolják, a grúz kormány folyamatosan tagadja a vádakat, és a nemzetközi közösséghez fordult segítségért. A grúz külügy "teljesen alaptalannak", "Grúzia elleni leplezetlen fenyegetésnek" nevezte az aknatámadások hírét. Szerintük az oroszok megpróbálják "destabilizálni a régiót, ami egy nagyon veszélyes forgatókönyvhöz vezethet". A grúz belügy emellett Dél-Oszétiát is támadásokkal vádolta meg: állításuk szerint szerdán a szakadár területről lőtték az egyik grúz falut, csütörtökön pedig halálos áldozatot is követelt egy robbanás a határon.

A Grúz külügyminisztérium kedden a tavalyi háború évfordulója alkalmából közleményt adott ki, amelyet a magyarországi grúz nagykövetség az [origo]-hoz is eljuttatott a grúz álláspontról. Eszerint Oroszország a 2008-as fegyverszünet vállalásait nem teljesítette, és a háború után etnikai tisztogatásba kezdett a megszállt területeken, ahol grúzok tízezrei kényszerültek otthonuk elhagyására. Az egyezményben az állt, hogy mindkét fél visszavonja csapatait a háború előtti állásaikba, ennek ellenére jelenleg is több mint 10 ezer orosz katona állomásozik Dél-Oszétiában és Abháziában is - írják (Az orosz külügyminiszter szerdán csupán 1800 katonáról beszélt). A közlemény szerint Oroszország olyan területeket is elfoglalt, amelyek a háborúban nem voltak érintettek, és katonai, légi és tengeri bázisokat épít korábbi grúz területeken.

A grúz külügy szerint az elmúlt év és az utóbbi napok eseményei miatt a nemzetközi közösségnek egyértelmű üzenetet kell küldenie Oroszországhoz arról, hogy a tavalyi tűzszünetben foglaltakat tartsa be, és vonuljon ki Grúzia területéről. A kaukázusi ország szintén a nemzetközi közösségtől várja, hogy megrója az oroszokat az állítólagos határsértésekért, és egyértelművé tegye, hogy egy Grúzia elleni katonai akció teljesen elfogadhatatlan. A grúzok, akár csak az EUMM, ismét követelték, hogy az EU megfigyelőjét engedjék be a jelenleg megszált szakadár területekre, később pedig az orosz csapatokat váltsa fel nemzetközi békefenntartó misszió.