Eric H. Holder amerikai igazságügyi miniszter egy connecticuti - a New York Times szerint veterán - ügyészt nevezett ki, hogy vizsgálja ki, miért semmisítette meg a CIA a munkatársai által végrehajtott kínzásokat megörökítő rengeteg videofelvételt, és egyáltalán ki felelős a kínzásokért. Az amerikai kormány is lépett: a kihallgatásokat kivette a hírszerzés kezéből, mostantól az FBI épületében szervezik a terrorista tevékenységgel gyanúsított emberek vallatását.
A döntés előzménye, hogy hétfőn hozták nyilvánosságra azt a 259 oldalas CIA-főellenőri jelentést az Egyesült Államokban, amely leírja azokat a kínzásokat, amelyeket 2001. szeptember 11. után végeztek az amerikai hírszerzés tisztjei. A New York Times honlapján is elérhető jelentést egy vizsgálat után, 2004. május 7-én John Helgerson CIA-főellenőr készítette, és a 2001 szeptembere és 2003 októbere közötti vallatásokról szól. Hétfőig titkosítva volt, de a nyilvánosságra hozatal után sem lett teljesen hozzáférhető, sok szakasz vagy oldal ki van takarva. A jelentés részletesen kifejti a CIA által végrehajtott kínzások történetét, céljait és eszközeit.
A CIA által elkövetett kínzásokra 2009 elején derült fény, amikor nyilvánosságra hoztak néhány titkosítás alól feloldott emlékeztető iratot (erről szóló cikkünket itt olvashatja). Ezekben leírtak több kínzási módszert, mint amilyen a vízbe fojtás imitálása vagy az alvásmegvonás.
"Akadtak példák improvizációra"
A CIA nagy nyomás alatt volt a 2001-es New York elleni terrortámadások után, meg kellett akadályoznia minden Amerika ellen tervezett terrorista akciót. Így emberi jogi szempontból kétes módszerektől sem riadtak vissza - áll a jelentésben. "Az ügynökség alkalmazottjai úgy vélték, hogy jóval keményebb hozzáállásra volt szükség, hogy megismerjék a fenyegetésekről szóló információkat" - olvasható a dokumentumban. A CIA 2002 novemberében állított fel terrorellenes központot, itt készítették fel a kihallgatókat, és ellenőrizték a vallatásokat.
Először pszichológusok vizsgálták, hogy az elfogott terroristák (az al-Kaida feltételezett tagjai) miért állnak ellen olyan hatékonyan a legtöbb vallatási formának. Így alakult ki lassan a kínzások módszere. Tizenegy "megerősített vallatási technikát" maga az igazságügyi minisztérium is engedélyezett, miután megvizsgálta, mely vallatási módszerek törvényesesek. A most nyilvánosságra hozott jelentés egy szinte teljesen kitakart szövegrészének egyetlen meghagyott mondata ugyanakkor arról árulkodik, hogy nem csak a már törvényességi szempontból tisztának minősített módszereket vetették be: "akadtak példák improvizációra és más nem dokumentált vallatási technikák használatára".
A CIA-n belül 2003 januárjában terjedt el a híre az első olyan esetnek, amikor a hírszerzés munkatársai egy foglyot nem szabályszerűen vallattak egy meg nem nevezett külföldi börtönben. Abdelrahim al-Naszirit, az adeni kikötőben horgonyzó amerikai Cole hadihajó elleni 2000-es merénylet kitervelőjét kínozták meg. Valószínűleg a jelentés készítője is érezte, hogy a helyzet kényes, mert azt írta, hogy ha nyilvánosságra kerülnének a program részletei, az "súlyosan károsítaná (...) az Ügynökség hírnevét és hatékonyságát". Egyes vallató-kínzó ügynökök pedig attól is tartottak a jelentés szerint, hogy a háborús bűnöket kivizsgáló nemzetközi törvényszék elé kerülhetnek.
"Drámaian kiterjesztette tudásunkat"
A kifogásolt módszerekkel vallatták Halid Sejk Mohammedet is, aki fontos információkat tartott vissza a CIA szerint. Ő már 1996-ban tervezett repülőkkel végrehajtható akciókat az Egyesült Államok szimbolikus épületei ellen. Valószínűleg őt bízta meg Oszama bin Laden, az al-Kaida vezetője 1999-ben a 2001-es amerikai terrortámadások előkészítésével is. A jelentés szerint a támadások második hullámát is tervbe vette, azonban ezt meghiúsították a rendkívüli biztonsági intézkedések. Mohammedet megérte kihallgatni a dokumentum szerint, mert a férfiból kiszedett információ "drámaian kiterjesztette az al-Kaida terveiről szóló tudásunkat".
A jelentés alapján a CIA olyan értékes információkat szerzett a vallatásokkal, amelyekkel terrorcselekményeket akadályoztak meg, és terroristák elfogását segítették. Egy 2003-ban egy CIA-tisztviselővel készített interjú kitér arra, hogy mit akadályoztak meg a vallatásokon szerzett információkkal. Sikerült meggátolni egy merényletet a karacsi amerikai konzulátus ellen, egy vonat kisiklatását, egy függőhíd lerombolását, benzinkutak sokaságának felrobbantását, Kalifornia legmagasabb épületének, a Library Towernek a megsemmisítését (repülőkkel, ahogy a World Trade Centernél is tették) és végül a londoni Heathrow repülőtér elleni repülőgépes támadást.
Az al-Kaida egyik vezetőjétől, Abu Zubajdahtól szintén kínzásokkal szerzett információk alapján kaptak el két terroristát is: Jose Padillát és Binyam Muhammedet, akik urán felhasználásával piszkos bombákat akartak készíteni és robbantani Washingtonban, illetve New Yorkban. (A piszkos bomba lényege, hogy a robbanótöltetet radioaktív anyagokkal burkolják be. A robbanás szétszórja a hasadóanyagot, és sugárfertőzött zónát hoz létre.) Elfogtak még egy New York-i terroristát, egy veszélyes ohiói teherautósofőrt, és felszámolták a karacsi al-Kaida-sejtet.
"Énekelt, mint a kismadár"
A hírhedt waterboarding-technikát, azaz a vízbe fojtás imitálását három foglyon alkalmazták. Abu Zubajdahot csak 2002 augusztusában 83-szor vallatták ezzel a módszerrel. A hátára fektették, szövetdarabbal takarták le az arcát, és vizet locsoltak rá, amitől fulladni kezdett. A jelentés alapján a technika hatékonynak bizonyult, megtörte a foglyokat.
2002 júliusában a CIA műveleti szakemberei kihallgattak egy meg nem nevezett foglyot, akin a jelentés szerint a "nyomáspont technikát" alkalmazták. Egyikük mindkét kezét a rab nyakára tette, és elszorította ütőerét. Ettől a fogoly lassan elaludt vagy elájult a rossz vérellátástól. Ezután megrázták, hogy ébredjen fel. Ezt háromszor megismételték, és idővel a rab kezdte azt érezni, hogy elveszti az öntudatát.
Előfordult, hogy az egyik meg nem nevezett foglyot azzal rémítették meg, hogy az egyik kihallgató a vallatószobán kívül lövéseket adott le. Az épp kihallgatott rab csak a lövéseket és a kinti sikolyokat hallhatta. Amikor kivezették a szobából, az ajtó előtt egy másik - kámzsába burkolt fejű - embert látott, akiről azt hihette, halott. A földön fekvő ember valójában egy őr volt, aki halottnak tettette magát. Egy későbbi kihallgatáson a vallató közölte a többi tiszttel a rab előtt, hogy kér egy pisztolyt, hogy leegyszerűsítse a kihallgatást. A fogoly ezután "énekelt, mint a kismadár" - olvasható a jelentésben.
Nem mindig bántak kesztyűs kézzel foglyaikkal az amerikaiak
2002 július-augusztusában két héten keresztül fogcsikorgató hideggel kínoztak egyes rabokat. Ehhez egy klímaberendezést használták. Arra azonban odafigyeltek, hogy a rab "kényelmetlensége ne vezessen súlyos betegséghez vagy rosszabbhoz". A hidegzuhany-technikát is bevetették néhányszor a jelentés szerint. Ha a vallatott rab kiadta a kért információt, meleg vizet is kaphatott. Ezt a módszert a jelentés szerint sok vallató nem tartotta kínzásnak: "Mennyire hideg a hideg? Milyen hideg életveszélyes?" - kérdezte egyikük a jelentés szerint.
A rokonok bántalmazásával is fenyegették a foglyokat a CIA vallatói. Egyikükkel közölték, hogy ha nem beszél, akkor "idehozhatjuk anyádat is". Halid Sejk Mohammedet pedig a gyermekei megölésével fenyegették, ha bármi történne az Egyesült Államokban - fogalmaz a jelentés.
Cigaretta- és szivarfüstöt is szívesen használtak, öt percig folyamatosan fújták a füstöt a letartóztatott arcába. Olykor rendkívül kényelmetlen pozíciókba állították vagy ültették a foglyokat - alkalmanként szűk, sötét dobozba zárták őket. Az is előfordult, hogy nagyon durva kefével mosdatták meg a foglyokat, vagy épp szorosan megbilincselték őket. Pisztollyal, sőt elektromos fúróval is fenyegettek rabokat, máskor pedig alvásmegvonással vagy erős zajjal kínozták a rabokat.
A jelentés megállapítja, hogy az Egyesült Államok mindig is ellenezte a kínzásokat. Kiemelik, hogy ez az elv az amerikai jogrendszer szerves része, a negyedik és az ötödik alkotmánykiegészítés fontos eleme. A megkezdett ügyészi vizsgálat egyelőre csak arra lehet elég, hogy kiderüljön, van-e elég bizonyíték egy bűnvádi eljáráshoz - írja a Washington Post. Barack Obama amerikai elnök azonban így sem örül az igazságügyi minisztérium eljárásának, mivel az elnök nem akarja felelősségre vonni a vallatások szervezőit és lebonyolítóit. Ezzel ugyanis a Bush-kormányzat politikáját támadná, ami szembefordíthatja a republikánusokkal éppen most, amikor fontos törvényjavaslatok (például az egészségügyi reform vagy a klímavédelmi szabályozás módosítása) elfogadásánál szüksége van minden támogatóra.