Barack Obama amerikai elnököt már a szónoki emelvényhez lépésekor vastaps fogadta az ENSZ 64. közgyűlésén. Történelmi pillanat volt: első alkalommal szólalt fel fekete amerikai elnök (más is első alkalommal szólalt fel, a líbaiai vezető, Moammer Kadhafi beszédéről itt olvashat). Obama közölte, tisztában van azzal, hogy mekkora várakozások vannak elnökségével szemben, de a világban tapasztalható "reflexszerű" Amerika-ellenességre panaszkodott, amelyet sokan használnak fel kibúvóként (hogy a többiek miről beszéltek, arról összefoglalónkban olvashat bővebben).
Felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket elnöksége első 9 hónapjában hozott - a guantánamói fogolytábor bezárása, a kínzás betiltása, a klímaváltozás hatásainak csökkentésére irányuló lépések, az elkötelezettség a közel-keleti kérdés megoldásában. Csakhogy - mondta, "azok, akik azért támadják Amerikát, mert egyedül cselekszik, nem várhatnak arra, hogy Amerika oldja meg egyedül a világ bajait."
Azt mondta, mindig amerikai érdekeit fogja szolgálni, amiért soha nem kér majd bocsánatot, de szerinte 2009-ben a népek és a nemzetek érdekei egybeesnek.
Azt mondta, négy alapvető dolog határozza majd meg a jövőt: atomfegyver-mentesség és leszerelés, a béke és a biztonság elősegítése, a bolygó megóvása, és egy minden ember számára lehetőségeket biztosító globális gazdaság.
Keményen kritizálta Iránt és Észak-Koreát, amiért vezetői semmibe veszik a nemzetközi alapelveket. Azt mondta, ők a felelősek azért, ha a térség stabilitása és saját népük biztonsága és jóléte elébe helyezik az atomfegyverek iránti vágyukat. Azt mondta, a világnak meg kell mutatnia, hogy a nemzetközi jogszabályok nem üres ígéretek, és az egyezményeket végrehajtják.
A demokráciát nem lehet kívülről erőltetni
A terrorizmussal és Afganisztánnal kapcsolatban azt mondta, nem hagyják, hogy az al-Kaida menedékként használja támadásaihoz Afganisztánt. Izraellel és a palesztinokkal kapcsolatban pedig azt, hogy volt előrelépés, Ciszjordániában például fejlődik gazdaság, de további lépésekre van szükség. Közölte, az USA nem fogadja el az izraeli telepek folyamatos bővítését. Azt mondta, itt az ideje, hogy előfeltételek nélkül tárgyalóasztalhoz üljenek a felek. A konfliktus megoldását két állam alapításában látja, amelyek békében élnek egymás mellett.
Beszélt az ő és a korábbi amerikai kormány közötti különbségekről. Azt mondta, minden országnak saját magának kell megtalálnia az utat a demokrácia felé, azt nem lehet kívülről rájuk erőltetni.
Szavait azzal zárta, hogy az USA készen áll, új fejezetet nyitni a nemzetközi együttműködésben, amely tisztában van az összes nemzet jogaival és kötelességével. "Bízva ügyünkben és kiállva értékeink mellett, felszólítjuk az összes nemzetet, hogy csatlakozzon egy olyan jövő építéséhez, amelyet népeink megérdemelnek." A 38 perces szónoklatot alig egyperces vastaps követte a Guardian beszámolója szerint.