Elhallgatták a szlovákok a nyelvtörvény sötét oldalát

Visszaélésekre is lehetőséget ad a nyelvhasználatot pénzbírsággal korlátozó szlovák államnyelvtörvény - áll az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának jelentésében. Knut Vollebaek jogilag nem kifogásolta  ugyan a törvényt, de több kényes pontot is talált benne, amelyek alapján azt javasolta a szlovák kormánynak, hogy gondolják újra a jogszabályt, mert az aggályos. A szlovák kormány ennek ellenére korábban csak annyit közölt, hogy a főbiztos szerint nem sért nemzetközi jogot a törvény.

Nincs ellentétben a nemzetközi joggal, de rengeteg ponton újra kellene gondolni a szlovák államnyelvtörvényt - áll abban az állásfoglalásban, amelyet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa juttatott el a szlovák kormányhoz. Az állásfoglalást július 22-én keltezték, de csak most került elő a szlovák külügyminisztérium honlapjáról, a szlovákok korábban pedig csak azt emelték ki belőle, ami nekik kedvezett.

Knut Vollebaek kisebbségügyi főbiztos 10 oldalas állásfoglalása jogi szempontból sehol sem köt bele a törvénybe, egyszer sem mondja ki, hogy az nemzetközi jogszabályt sértene. Számtalanszor hivatkozik azonban nemzetközi szervezetek ajánlására, amelyekkel a törvény nincs összhangban, és ezért aggályos.

Az EBESZ-főbiztos már az állásfoglalás elején felrója a szlovákoknak, hogy bár kikérték a véleményét a törvénytervezetről, a parlament meg sem várta az állásfoglalás elkészültét. Ehelyett - mint fogalmaz - "meglehetős gyorsasággal" elfogadták a véleményezésre váró tervezetet, noha "a megfelelő gyakorlat szerint a potenciálisan vitás törvényeknek megfelelő figyelmet, illetve az értékeléshez megfelelő időt kellene biztosítani".

Vollebaek szerint Szlovákiában eddig egyensúly volt az államnyelv védelme és a kisebbségek nyelvi jogainak biztosítása között. Ezt az egyensúlyt az államnyelvtörvény korábbi változata, valamint a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvény együtt teremtette meg. Mivel az államnyelvtörvényt most szigorították, az egyensúly elbillent: "ezért most a nemzeti kisebbségek nyelvéről szóló törvényt is módosítani kellene, méghozzá úgy, hogy azzal megerősítsék a kisebbségek jogait" - olvasható az állásfoglalásban.

Belső ellentmondások

A főbiztos a nyelvtörvény ellentmondásaira is rámutat: a törvény szövege szerinte nem elég letisztult, a fogalomhasználat nem mindenhol következetes. Mindez oda vezet, hogy a törvényt többféleképpen lehet értelmezni, "szűken, rosszul értelmezve pedig a jogszabály közvetett eszközként a kisebbségek nyelvi jogainak aláásására használható".

A biztos példaként említi, hogy a törvény szerint a buszvezetők kötelesek államnyelven beszélni: ezt a bekezdést Vollebaek szerint csak úgy lehet értelmezni, hogy a kisebbségi nyelvhasználatra nem vonatkozik, másképp ugyanis a törvény ellentétes lenne a szlovák alkotmánnyal is. A biztos konklúziója szerint a jogszabályt sokszor csak a teljes szlovák jogrendszer ismeretében, azzal kiegészítve lehet jól értelmezni, ezért sok félreértésre adhat okot, és az alkalmazás során nagyon körültekintően kell eljárni.

A főbiztos arra a következtetésre jut, hogy a törvényt a szlovák hatóságoknak újra kell gondolniuk és ismét gondosan meg kell vizsgálniuk, méghozzá a nemzeti kisebbségek képviselőivel együttműködve. Hogy mi mindent kellene újra elővenni, azt pontokba szedtük a főbiztos állásfoglalása alapján.

Nem szabad aránytalanul korlátozni!
A szlovák államnyelvtörvény a korábbi változatával ellentétben már nem csak állami és helyi hatóságokra, de jogi személyekre, egyéni vállalkozókra és természetes személyekre is vonatkozik. Az EBESZ szerint az érvényesség ilyen kiterjesztésével a törvény megsértheti az arányosság elvét. "Bár a nemzetközi normák önmagukban nem tiltják, hogy az állam az államnyelv védelmében a nem nyilvános helyeken is korlátozza a nyelvhasználatot, ez nem jelenti azt, hogy indokolatlanul korlátozni lehetne a kisebbségek jogait" - írja.

Ne csak a népszámlálás számítson!
A törvény szerint akkor használható a hivatalokban a kisebbségi nyelv, ha a lakosság legalább 20 százaléka ehhez a kisebbséghez tartozik. A kisebbségek arányát azonban a hatályban lévő törvények még mindig az 1991-es népszámlálás adataihoz kötik. A kisebbségi főbiztos szerint garantálni kéne, hogy ne csak a népszámlálási adatokra hivatkozzanak, és ne szüntessék meg a nyelvhasználat lehetőségét ott, ahol 20 százalék alá csökken a kisebbség aránya.

Tanuljanak nyelvet a tanárok!
Tanácsos lenne a törvényben nyelvi tanfolyamokat előírni azoknak a tanároknak, akik kisebbségi területen, kétnyelvű környezetben tanítanak - javasolja Vollebaek.

Beszélhessen a rendőr magyarul!
Az új törvény nem változtatott azon a korábbi gyakorlaton, hogy a rendőrség és a hadsereg kizárólagos nyelve az államnyelv. Ez megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, de az EBESZ szerint a hatóságok megfontolhatnák, hogy a kisebbség által sűrűn lakott területeken a kisebbségi nyelv használatát is engedélyezzék.

El a kezekkel az egyháztól!
A törvény szerint az egyházak dokumentumait államnyelven kell készíteni. A nemzeti kisebbségek nyelvi jogairól szóló oslói ajánlás tudomásul veszi ugyan, hogy az állam a jogi érvénnyel is bíró egyházi papírokat államnyelven is bekérheti, ez azonban nem léphet túl a regisztrációs célokon. A főbiztos szerint ezt a pontot különös gonddal fogja felügyelni az EBESZ.

Pontosítsák a büntetési tételeket!
A törvény megszegőit 100-tól 5000 euróig terjedő pénzbírsággal sújthatják, a törvényben azonban nincs meghatározva, hogy mi alapján kell meghatározni a büntetés mértékét. A biztos szerint az arányosság érdekében sokkal világosabban meg kell határozni a büntetések arányát, különben a törvény visszaélésre adhat lehetőséget.

Elvből el kéne kerülni a bírságot!
A büntetések alkalmazása nagyon könnyen okozhat feszültséget, és elvből el kellene kerülni. Ha mégis büntetnek, rendkívül figyelmesen kell eljárni, csak rendkívüli esetekben szabad bírságot alkalmazni, és folyamatosan ellenőrizni kell a hatékonyságukat.

Fokozatosságot a bírságolásba!
A német alkotmánybíróságra hivatkozva a főbiztos megjegyzi: "a nyelv alapvető szabadságjog, és ezért, alapszabályként, a lehető legkisebb normatív szabályozásnak kell alávetni". Ennek ellenére a szlovák kormány végül az eredetinél súlyosabb szankciókat tett a törvénybe a nyelvhasználat szankcionálására: eredetileg csak ismételt szabálysértés esetén járt volna pénzbüntetés, a végső verzióból azonban ez az engedmény kikerült, így megszűnt a törvény betertatásának rugalmassága, a fokozatos büntethetőség.