Tagadja a börtönerőszakot az iráni kormány

Az iráni börtönökben nem volt erőszak, sőt, inkább azokat kellene bebörtönözni, akik ezt állítják - jelentette ki egy iráni bírói bizottság. Az ellenzék korábban a bebörtönzött tüntetők megerőszakolásával vádolta a hatóságokat, és az is szerepelt a vádak között, hogy többeket halálra kínoztak.

Egy iráni bírósági bizottság visszautasította azokat az ellenzéki vádakat, miszerint bebörtönzött tüntetőket erőszakoltak meg a fogvatartási intézményekben - írja a New York Times. A bírók a vádakat alaptalannak nevezték, és azt állították, hogy hamisak a bizonyítékként bemutatott dokumentumok - jelentette szombaton a Fars hírügynökség.

Az amerikai lap szerint a bírók jelentése arra utalhat, hogy a kormány kész lehet letartóztatni Mír Huszein Múszavi és Mehdi Karrúbi ellenzéki elnökjelölteket, akik a júniusi vitatott elnökválasztás óta bírálják a kormányt. Mindkettejük nevét említi ugyanis a bizottság jelentése. Bár egyedül Karrúbi említett nemi erőszakot, Múszavi kínzásról és halálesetekről beszélt.

A nemi erőszakra vonatkozó vádak különösen rosszul érintik az ország vallásos vezetését, amely csak vonakodva ismerte be, hogy az egyik börtönben volt néhány, más jellegű erőszakos cselekedet. A beismerés előzménye az volt, hogy számos korábbi börtönlakó előállt azzal, hogy megkínozták, és a konzervatívak - akiknek a lojalitására a kormánynak szüksége van - is beálltak a börtönviszonyokat kritizálók közé. A múlt héten a kormány razziát tartott Múszavinál és Karrúbinál, és lefoglalta a bizonyítékokat, amelyeket a két férfi gyűjtött.

Szombaton a kormány megpróbálta elcsitítani a kritikákat azzal, hogy bejelentették: hét embert meggyanúsítottak a Kahrizak börtönben elkövetett állítólagos erőszakkal. Ezt a börtönt egyébként nemrég bezáratta Irán legfőbb vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah. A hét ember közt volt a börtön főparancsnoka is. 104 rab állt elő azzal, hogy bántalmazták a börtönben, és közülük 90 tett formális panaszt. A Kahrizak egyike volt azoknak a börtönöknek, ahová az elnökválasztás eredménye ellen tiltakozókat vitték. A börtönt végül azután zárták be, hogy híre ment: legalább egy embert megöltek ott. A hatóságok először tagadták, hogy a férfit halálra kínozták. Azt állították: agyhártyagyulladás végzett vele. A Mehr hírügynökség azonban közzétette a boncolási jegyzőkönyvet augusztus végén, amelyben az állt: a férfi halálát rossz körülmények és több erős ütés okozta.

A bírósági bizottság jelentése előtti napon az ajatollah kiadott egy figyelmeztetést az ellenzéknek arról, hogy a kormány nem tolerálja a "hazugságokat és pletykákat" és keményen visszavág azoknak, akik ellenszegülnek. Sadeq Larijan, a bírói rendszer feje egyetértett a bizottságnak azzal a javaslatával, hogy megvádolják azokat, "akik hazugságokat és hamis vádakat terjesztettek". A New York Times szerint az utalás Múszaviékra vonatkozik.

Szintén szombaton a független rouydadnews.com weboldal arról írt, hogy a Máhmúd Ahmadinezsad elnök által vezetett tanács megtiltotta az újságoknak, hogy Múszaviról és Karrúbiról írjanak. A lapok korábban a kormány nyomása ellenére számoltak be róluk és néhány vádjukról.

A Máhmúd Ahmadinezsad elnök újraválasztásával végződő június 12-i szavazást követően ezrek vonultak az utcákra, a választások elcsalásával vádolva a győztest. A tüntetéseket keményen leverte a kormány, az összecsapásokban legalább 30 tüntető meghalt, és több ezer embert vettek őrizetbe. Az őrizetbe vettek közül 200-an maradtak rács mögött, és 110 ember ellen indult per.