Másodjára igent mondtak az írek a lisszaboni szerződésre

Második nekifutásra igent mondtak az írek az Európai Unió reformjáról szóló lisszaboni szerződésre. A népszavazáson az igenek meggyőző többségbe kerültek, és az euroszkeptikusok is elismerték vereségüket. Az ír igen lengyel jóváhagyást is jelent, már csak a cseh alkotmánybíróságon és Václav Klaus államfőn múlik a szerződés életbe lépése.

Az igen szavazatok győztek a lisszaboni szerződésről tartott második írországi népszavazáson. A hivatalos végeredmény szerint az írek 67,1 százaléka mondott igent a reformszerződésre. A referendumon a hárommillió választópolgár 58 százaléka vett részt.

Az első eredmény délután egy órakkor Tipperary South választókörzetből futott be, ahol a szavazók több mint 68 százaléka mondott igent. A 43 körzetből összesen csak kettőben győztek a nemek. Dublin több olyan körzetében is az igen szavazatok vannak többségben, ahol tavaly elutasították a lisszaboni szerződést. Micheal Martin külügyminiszter a dublini közszolgálati rádiónak azt mondta: meggyőző erejű győzelmet arattak az igen szavazatok.

A reformszerződés ellenzői már dél körül elismerték vereségüket. Declan Ganley, az euroszkeptikus Libertas párt vezetője a dublini szavazatszámláló központnál újságíróknak azt mondta, az igenek "nagyon meggyőző" győzelmet arattak. "Természetesen csalódott vagyok. Azt hiszem hibát követtünk el" - mondta. Hasonlóan nyilatkozott Richard Greene, a szintén az elutasítás mellett kampányoló Cóir csoport vezetője is.

Pénteken szavaztak, szombaton számolnak

Az Európai Unió 27 tagállam közül egyedül Írországban döntöttek népszavazáson az unió reformjáról szóló szerződésről. Az ír szavazók 2008 júniusában 53,4 százalékkal utasították el a ratifikációt. Azóta az unió tagállamai garanciákat adtak Írországnak, hogy megőrizheti katonai semlegességét, illetve Brüsszel nem szól bele a családjogi törvényeibe.

Az írországi igennel 2005 óta húzódó válságot tudhat maga mögött az EU. Akkor utasították el ugyanis népszavazáson a franciák és a hollandok az európai alkotmányt. A lisszaboni szerződés az alkotmány kisé felpuhított, átdolgozott verziója, gyakran nevezik uniós pótalkotmánynak is.

Szorosabb közösség

A szerződés értelmében megszűnik a hat hónapos rotálódó elnökség, több évre, állandó elnököt választanak az EU élére, és létrejöhet a külpolitikai vezetői poszt is. Szűkül ugyanakkor a nemzeti szuverenitás: 50 területen megszűnik a tagállamok vétójoga, a közös bel- és igazságügy-politika kötelező érvényű lesz. A nemzeti parlamentek ugyanakkor nagyobb beleszólást kapnak az EU döntéseibe, és megerősítik az Európai Parlament hatáskörét is. Várhatóan megoldódik az EU bővítése miatt megnehezült döntéshozatal problémája is.

Az ír igen egyúttal lengyel igent is jelent, hiszen Lech Kaczynski elnök kijelentette, csak akkor írja alá a szerződést ratifikáló okiratot, ha az írek is rábólintanak. A szerződés életbe lépését így már csak a csehek akadályozzák, ahol néhány felsőházi képviselő az alkotmánybíróságot nyaggatja azét, hogy nyilvánítsák alkotmányellenesnek a dokumentumot, jóllehet a testület korábban már elutasított egy hasonló kezdeményezést. Ez az akadály azonban pár hét vagy hónap alatt elhárulhat. Az unióban ugyanis csak akkor lép életbe egy jogszabály vagy szerződés, ha az összes tagállam ratifikálja.

"Köszönjük, Írország" - kezdte szombati brüsszeli sajtótájékoztatóját José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint az írek támogatása "az európai szolidaritás értékét mutatja". Barroso szerint a népszavazás után már minden remény megvan arra, hogy a lisszaboni szerződést mindegyik tagországban hivatalosan is ratifikálják. Az EU soros elnöki posztját betöltő Svédország miniszterelnöke, Fredrik Reinfeldt pedig máris Brüsszelbe hívta Jan Fischer cseh kormányfőt, hogy Barrosóval együtt megvitassák a szerződés ratifikálásának továbbvitelét.

A csehek és a britek tehetnek kereszbe

A cseh kormány máris igyekezett megnyugtatni az EU-t, hogy hamarosan ők is ratifikálják a szerződést. Stefan Füle európai ügyekért felelős miniszter azt mondta: "Írországgal ellentétban, ahol az a kérdés, hogy igen vagy nem, a Cseh Köztársaságban az a kérdés, hogy mikor." Füle ugyanakkor arra kérte az uniót és a tagállamkat, hogy ne próbáljanak nyomást gyakorolni Prágára, mert az "kontraproduktív" lenne, vagyis csak lassítaná a folyamatot.

A brit konzervatívok szerint az írországi igen után is van mód a nagy-britanniai népszavazás megtartására. William Hague, a tory árnyékkormány külügyminiszter-jelöltje - vagyis David Cameron pártvezér és kormányfőjelölt helyettese - a Timesnak azt mondta: Írország "nem a ratifikációs folyamat vége ... csak egy fontos eleme". Cameron nemrég levelet küldött az euroszkeptikus Václav Klaus cseh államfőnek, amelyben egyértelműen jelezte, hogy a konzervatívok a jövő tavaszi brit választások megnyerése esetén népszavazást írnak ki a lisszaboni szerződésről, ha Csehország addig el tudja halasztani a ratifikálást.