Démonjai miatt ölhetett a muszlim katonaorvos

Vélhetően nem a vallása, hanem a háborútól való félelme miatt ölte meg társait egy muzulmán katonaorvos, de az eset rávilágított az iszlám vallású katonák speciális helyzetére az amerikai hadseregben. A legtöbben ugyanúgy harcolnak, mint a többiek, legfeljebb eltitkolják a vallásukat, és Irakban harcolva elviselik a közel-keletiek megvetését.

Az amerikai hadsereg egyik pszichiátere csütörtökön lövöldözni kezdett az Egyesült Államok legnagyobb katonai bázisán, a texasi Fort Hoodban. Az ámokfutásnak legkevesebb 13 halálos áldozata és 30 sebesültje volt. A támadó, a jordán származású muzulmán Nidal Malik Hassan túlélte a lövöldözést, de maga is megsérült. Az indítékait még nem tisztázták a hatóságok. (A lövöldözésről szóló cikkünket itt olvashatja.)

Hassan a Virginia állambeli Arlingtonban született, és a hadseregnél vezetett aktái szerint sosem vetették még be külföldön. A pszichiáteri és biokémikusi végzettségű férfiről korábban senki sem sejtette, hogy bármi baja lenne az Egyesült Államokkal vagy annak hadseregével. Középiskola után is önkéntesen jelentkezett a seregbe.

Akadtak azonban furcsaságok a férfi életében. A hívő muszlim Hassan korábbi imámja azt mondta az AP-nek, hogy elkötelezett katonának ismerte meg a férfit, ugyanakkor egyszer palesztinként iratkozott fel egy feleségkereső listára. A hatóságok arra is felfigyeltek a Washington Post szerint, amikor egy internetes írásban NidalHassan néven a japán kamikaze pilótákkal vetette össze az öngyilkos merénylőket. "Helyénvalóbb azt mondani, hogy ők bátor hősök, akik feláldozzák az életüket egy nemesebb célért" - írta a bejegyzésbe az AP szerint.

Ráadásul egyre többen zaklatták a hite miatt, úgyhogy inkább önmagát is vallás nélkülinek jelölte meg a hadseregben róla vezetett személyi adatlapon. Egyik rokona, Noel Hassan szerint számtalan támadást és zaklatást kellett kiállnia a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után iszlám hite miatt.

Hasannak sok olyan katonát kellett kezelnie, akik az általa hevesen ellenzett iraki vagy afganisztáni háborúkból kerültek a katonai pszichiátriára. Mindenképp ki akart lépni a hadseregből, de anyagi okok miatt nem tehette ezt meg.

A katonák "beszéltek neki arról a napi horrorról, amit ott [Irakban és Afganisztánban] láttak", és emiatt nem akart ő sem kimenni Irakba - mondta Hassanról unokatestvére. A férfi kezelt poszttraumás stresszben szenvedő katonákat, és páciensei mind a háború borzalmaiba, a merényletek, gyilkosságok, harcok, sérülések mindennapos látványába betegedtek bele.

A közel 1,5 milliós létszámú amerikai hadseregben mintegy 20 ezer muzulmán vallású katona szolgál a Guardian szerint, és van egy szövetségük is (Hazafias Arab Amerikaiak a Hadseregben Szövetség), amely az előítéletek ellen küzd. A BBC szerint a haditengerészetnél szolgáló Jamal Baadani hozta létre a szövetséget, aki Egyiptomban született jemeni szülők gyerekeként, és jelenleg is Jemenben szolgál. Az ő édesapja is ellenezte, hogy Amerikába való kiköltözésük után belépjen a seregbe.

A félig palesztin származású Mohammad Khaled 2003-tól 2006-ig szolgált Irakban, mielőtt leszerelt volna. "Én egy palesztin amerikai vagyok. Büszke vagyok arra, ami vagyok. (...) Ironikusan az ellenségünk nagyrészt valahol a Közel-Keleten van - ahol az unokatestvéreim és a családom is" - mondta a katona a BBC-nek. Gyerekkorában pedig még ő is az izraelieket dobálta kővel, és "annyira jól csináltam ezt, hogy híressé váltam miatta". 2004-ben egy konvojjal haladtak Irakban, amikor egy középiskola diákjai kőzáporral árasztották el őket. Khalednak furcsa volt látni az ellene és országa ellen irányuló gyűlöletet. "Egy kő eltalálta a szívem is" - mondta.

Mekka felé fordulva, mégis hazafiasan

Tehát a muzulmán katonák túlnyomó része is ugyanúgy szolgál akár még közel-keleti frontokon is, mint más vallású társaik. A Guardian szerint a hadseregen belüli erőszakos konfliktusok is inkább a katonák lelki instabilitására vezethető vissza.

Ezt mutatja, hogy az utóbbi idők hasonló lövöldözései nem köthetők muszlimokhoz. Májusban John M. Russell az iraki fővárosban, Bagdadban lévő Camp Libertyben lőtt le öt embert, nála is a mentális problémákat tették felelőssé a gyilkosságért. Akad persze kivétel is: 2003-ban Hasan Karim Akbar (akit iszlám hitre áttért anyja nevezett át Mark Fidel Koolsról) két amerikai katonát lőtt agyon és tizennégyet sebesített meg a kuvaiti Camp Pennsylvaniában. Akbar indítékairól azt írta blogjában: "Nem ölhetek muszlimokat, de a hadseregben lenni egy és ugyanazon dolog. Nagyon hamar döntést kell hoznom, hogy kit öljek meg."