Egy elszólás repesztette meg a berlini falat

Egy pártszóvivő szándékolt vagy véletlen bakizása, egy tehetetlen határőr, egy nem sokkal korábban visszavont tűzparancs és néhány elszánt berlini - több tényező együttesen vezetett odáig, hogy 1989. november 9-én erőszak nélkül leomlott a berlini fal. Az eseményeket elindító Günter Schabowski szerint a történelmi esemény a magyar határnyitás nélkül aligha zajlott volna ilyen békésen. Ma húsz éve, hogy leomlott a berlini fal, a hidegháborús megosztottság jelképe.

Nemcsak vadnyulak, vaddisznók is szép számban éltek a Kelet-és Nyugat-Berlint 43,7 kilométeren kettémetsző fal mentén. A helyi határőrzsargonban azokat az őrültnek tartott embereket hívták vaddisznónak, akik időről időre papírok nélkül, de azzal a szilárd elhatározással tűntek fel a határátkelőnél, hogy átjutnak Nyugat-Berlinbe. A Spiegel szerint 1989. november 9-én is a vaddisznók jelentek meg először a falnál, őket követte egy húszezer fős tömeg.

Az NDK és az NSZK újraegyesülését kiváltó esemény tulajdonképpen véletlenek láncának köszönhető, ahol az úgynevezett vaddisznók mellett a hanyagság is történelmi szerepet játszott. Az 1989. november 9-i eseményeket voltaképp egy sajtószóvivő felkészületlensége hozta lendületbe: egy magas rangú politikus, Günter Schabowski volt a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) központ bizottságának újsütetű nyilvánosságfelelőse. Az október elején fennállásának negyvenedik születésnapját ünneplő párt nem sokkal korábban úgy döntött, rendszeresíti a nyilvános sajtótájékoztatókat.

November 9-én egy ilyen sajtótájékoztatón Schabowski először hosszan beszélt a párt megújulásáról, majd nem sokkal a vége előtt a minisztertanács új utazási rendeletéről szóló tervezetét is megemlítette, amely utazási könnyítéseket biztosított valamennyi NDK-s polgárnak. Mindeközben figyelmen kívül hagyta a kezében lévő lap második oldalán feltüntetett megjegyzést, amely szerint a hír embargós: csak másnap reggel lehetett volna közzétenni, hogy addig valamennyi hivatalt, elsősorban a határátkelőket értesíteni tudják. Ráadásul a tervezetet még nem minden miniszter hagyta jóvá.

Egyes televíziók és hírügynökségek élőben közvetítették a nem sokkal hét előtt véget érő sajtótájékoztatót, a terem tömve volt német és külföldi újságírókkal. A Schabowskinak máig tartó hírnevet biztosító szereplés alig tartott tovább 8 percnél. Amikor bejelentette az utazási korlátozások megszüntetését, egy Riccardo Ehrmann nevű olasz újságíró, az olasz Ansa hírügynökség munkatársa visszakérdezett. Azt akarta tudni, hogy mikortól lép hatályba a rendelet. Schabowski zavartan lapozgatni kezdett irataiban, és kimondta azt a két időhatározót, amelyeket a jubileumi évben talán a legtöbbször írt le a német sajtó: "Tudomásom szerint ... azonnal ... igen, haladéktalanul".

Schabowski az eset utáni hetekben azt mondta, nem olvasta át az Egon Krenztől, az NSZEP és a keletnémet állam akkori vezetőjétől kapott iratot, később azonban úgy is nyilatkozott, hogy átolvasta a papírokat. Új színben tünteti fel a történelmi tényeket a Tagesspiegel című berlini napilap éppen 2009. november 9-ére időzített interjúja. Ebben Schabowski azt állítja, hogy Krenz egy szót nem szólt neki a sajtótájékoztató előtt arról, hogy embargós lenne a hír. Mint mondta, az egykori pártvezér utólag próbálta magát jobb színben feltüntetni ezzel a magyarázattal. Schabowski szerint már csak azért sem lehetett embargós az információ, mert az elnöknek azt vele is meg kellett volna beszélnie.

Günter Schabowski bejelentése (németül)

Egy órával később a Bornholmer Strassénál, a két Berlint összekötő hét határátkelő egyikénél gyülekezni kezdtek az első vaddisznók és az érdeklődők. A határátkelőhely Kelet-Berlin Prenzlauer Berg nevű városrészében volt, amelyet a Stasi, azaz az állambiztonsági minisztérium negatív, ellenséges városrészként tartott számon: a kerületet ugyanis főleg rendszerellenesek, templomi aktivisták, bohémek, művészek és környezetvédelmi aktivisták lakták.

Nyugodt, átlagosan gyér forgalmú csütörtök estére számított a határátkelőnél szolgálatot teljesítő Harald Jäger nevű határőr. A fél nyolcas híradóval azonban megkezdődött életének legsűrűbb éjszakája: a hír hallatán lázas telefonálgatásba kezdett, feletteseit hívogatta. Felsőbb utasításra megpróbálta elmagyarázni a gyülekezőknek, hogy az új utazási szabályozás engedélyhez kötött, amit viszont csak a Volkspolizei adhat ki. A tömeg erre az "azonnal és haladéktalanul" szavakat skandálva követelte, hogy teljesítse Schabowski utasításait.

Eközben a német és nemzetközi sajtóorgánumok egymással versenyezve értelmezték a szóvivő ellentmondásos szavait: az egyik hírügynökség szerint az NDK lakosai "kiutazhatnak", mások egyenesen "határnyitásról" beszéltek. Az NDK-televízió Aktuelle Kamera című híradója fél nyolcas adásában így fogalmazott: "külföldi magánutazásokat minden különösebb indok nélkül lehet igényelni" - írja a Spiegel.

Tilos volt a tömegbe lőni

A falnál november 9-én érvényben volt egy parancs, amely a korábbi gyakorlattal ellentétben tiltotta a fegyverhasználatot. Kilenc után érkezett a Bornholmer Strasséhoz a rendelet, amely szerint a legvérmesebb vaddisznók útlevelének fotójára pecsétet kell nyomni, amivel később nem térhetnek vissza az NDK-ba. Alig telt el egy óra, a parancs már nem volt érvényben: ekkorra a tömegnyomás már akkora volt, hogy Jäger és kollégái abbahagyták az útlevél-ellenőrzéseket, felnyitották a sorompókat, a 15-20 ezer főre duzzadt tömeg pedig megállíthatatlanul hömpölygött át Nyugat-Berlinbe.

Innen jönnek a világot bejárt ismerős képek: a keletieket vigyorogva és pezsgővel fogadó nyugatiakról, Nyugat-Berlin bevásárlóutcáján, a Kurfürstendammon sétálgató keletiekről, a Trabikról és a tétova keletnémet határőrökről. A többség az éjjeli kirándulás után szépen hazament, és nemcsak az embereknek, az NSZEP-nek is kellett pár nap, hogy leessen a tantusz.

Forrás: AFP

Lelkes fiatalok bontják a berlini falat. További képekért kattintson a fotóra!

A bejelentést az átlagos NDK-polgár ugyanis nem úgy fordította le magában, hogy akkor ő most azonnal indulhat bontani a falat. A jubileum napján megjelent interjúban Schabowski is azt mondta, csak később ismerte fel az akkori események történelmi jelentőségét. A párt többi vezetőjével együtt ugyanis meg voltak győződve arról, hogy Németország megosztottsága és ezzel együtt a szuverén NDK is fennmarad.

A fal egyik leghitelesebbnek tartott kutatója, Hans-Hermann Hertle berlini történész szerint több tényező vezetett a berlini fal előre nem tervezett leomlásához: a NSZEP-vezetőség egymással nem egyeztetett döntéseiből, a nyugati sajtó hibás helyzetelemzéséből, a tévénézők és rádióhallgatók spontán elhatározásaiból és a határbiztosító szervek ad hoc döntéseiből. Ugyanez a Spiegel című hetilap értelmezésében így szól: "Más szóval: nem feltétlenül a kollektív intelligencia döntötte meg ezen az éjjelen a rezsimet, hanem annak ellentéte."

Schabowski hálás a magyar határnyitóknak

Az [origo] munkatársa 2005-ben Berlinben találkozott Günter Schabowskival, aki akkor semleges hangnemben beszélt az 1989. novemberi történésekről, megemlítve, hogy a novemberi sajtótájékoztató után mit sem sejtve hazament otthonába, és csak késő este, egy telefonhívásból értesült a történtekről. Emellett lelkes szavakkal emlékezett meg Magyarországnak és Horn Gyulának a németországi történéseket befolyásoló szerepéről és a vasfüggöny leomlásáról.

Nyáron a 168 órá-nak adott interjúban Oplatka András egyetemi tanár, korábban a Neue Zürcher Zeitung újságírója, azt mondta: "Günter Schabowski, a reformkommunistává lett NSZEP PB-tag azt mondta nekem Berlinben: ha nincs a magyar határnyitás, akkor ők októberben nem tudják kiszorítani a hatalomból Erich Honeckert. Ha pedig Honecker a hatalomban marad, akkor a váltás náluk nem történhetett volna meg vér nélkül. Tudom, ebben kicsit sok a ha, mégis ez valószínűleg reális értékelés. A magyar döntések felgyorsították Németország újraegyesítését, Európa átalakulásának folyamatát."

Forrás: AFP

Erőszak nélkül omlott le a fal. További képekért kattintson a fotóra!

Schabowski egyébként az egyetlen NDK-s csúcspolitikus, aki elismeri, hogy erkölcsi értelemben bűnöket követtek el, és egyebek mellett a Wir haben fast alles falsch gemacht: Die letzten Tage der DDR (Majdnem mindent rosszul csináltunk. Az NDK utolsó napjai) című, idén tavasszal megjelent könyvben - amelynek társszerzője - nyíltan bírálja az NDK-t és saját szerepét. Az átalakult pártból egyébként 1990 elején kizárták. A falnál érvényben lévő tűzparancs miatt börtönben is ült.

A Tagesspiegel berlini napilap tavasszal azt írta, hogy megrendezett volt a november 9-i sajtótájékoztató: a lap szerint az olasz újságíró törvénytervezetre vonatkozó kérdése egyáltalán nem volt olyan spontán, mint ahogy azt a világ hiszi. Riccardo Ehrmannra hivatkozva a lap azt írja, hogy voltaképp egy Günter Pötschke nevű magas rangú NSZEP-funkcionárius kezdeményezésére tette fel a kérdést. Schabowski a Tagesspiegelnek azt mondta, elképzelhető, hogy Pötschke felhívta az olasz újságírót, a spekulációt mindenesetre abszurdnak tartja. Az [origo] szerette volna megkérdezni a most 80 éves egykori szóvivőt, de családjától néhány nappal a húszéves jubileum előtt úgy értesültünk, hogy Schabowski kórházban van.