Fal a sivatagban, a cigánytelep szélén és Európa kapujában

Húsz éve omlott le a berlini fal, de a világ számos pontján ma is állnak vagy éppen épülnek falak és szögesdrót kerítések, hogy elválasszanak egymástól hadban álló feleket, megnehezítsék a menekültek vagy a drogcsempészek dolgát. A falak egy része régi háborúk hagyatéka, de vannak helyek, ahol embercsempészek vagy épp cigányok ellen épülnek.

Ázsia berlini fala
A hindu többségű India és a muszlim Pakisztán szinte abban a pillanatban hadba lépett egymás ellen, ahogy felszabadultak a brit gyarmati uralom alól. A két ország három háborút vívott egymás ellen Kasmír birtoklásáért, ahol ma is gyakoriak a fegyveres összetűzések és a terrortámadások. A határ teljesen le van zárva, a bunkerekből két atomhatalom hadserege néz egymással farkasszemet. Az egyetlen pont, ahol át lehet jutni, az az Ázsia berlini falának is nevezett Wagah határátkelője. A két ország közti feszültség ellenére ma már turistalátványosság, ahogy minden reggel katonai parádéval húzzák fel zászlókat, majd este levonják, és bezárják a kaput.

Hatvan éve háború
Az 1950 és 1953 közti koreai háborút máig nem zárta le békeszerződés, a kommunista Észak-Korea hivatalosan a mai napig hadban áll az Egyesült Államokkal és az Amerika-barát Dél-Koreával. Az USA máig 28 ezer katonát állomásoztat délen. A két országot a világ legjobban őrzött határa, a négy kilométer széles, részben aláaknázott demilitarizált övezet választja el egymástól. A határ mellett ritkán, de előfordulnak lövöldözések, amelyekért mindkét fél a másikat szokta hibáztatni. Az enyhülés jegyében néhány hónapja az északiak lehetővé tették, hogy a háborúban elszakított családok tagjai ismét találkozzanak, illetve déli turistákat is beengedtek néhány gondosan őrzött látványossághoz.

Egy fal a semmi közepén
A Marokkói Királyság 1976-ban kezdte megszállni Nyugat-Szaharát, majd 1979-re szinte teljesen bekebelezte a sivatagi területet. A megszállás ellen felkelés tört ki, a Polisario Front nevű gerillaszervezet ellenőrzése alatt tartja a terület keleti, a sivatag mélye felé eső részét. A marokkóiak uralmuk megszilárdítása érdekében 1980-tól kezdve hat ütemben felépítették a Bermet vagy más néven marokkói falat, amely 2700 kilométer hosszan húzódik a sivatagban, nagyjából párhuzamosan az óceán partjával. A homokból és kövekből rakott falat és árkokat öt kilométerenként egy kisebb-nagyobb erődítmény töri meg, ahol katonák állomásoznak. A nyugat-szaharai lakosság nagyobb része ma is algériai menekülttáborokban tengődik.

Kacskaringós gettó
Az izraeli kormány 2002 júniusában döntött arról, hogy védőfallal korlátozza a palesztinok átjárását Ciszjordániából Izraelbe, hogy így csökkentse az öngyilkos merényletek számát. A fal több részből áll: a három méter magas, elektromos kerítés helyenként nyolc méter magas betonfalban folytatódik, amelynek mindkét oldalán szerviz- és járőrutak, mély árkok és nyomrögzítő homoksávok, szögesdrót kerítések és biztonsági kamerák találhatók. A fal nem a Palesztin Hatóság határán húzódik, a nyomvonal önkényesen kacskaringózik Ciszjordánia területén, kisajátított magánbirtokokon halad át, körbekerít palesztin városokat és falvakat, és van, ahol elválasztja a gazdákat földjeiktől és ivóvízforrásaiktól. Ha teljesen elkészül a fal, 703 kilométer hosszú lesz.

Egy bebörtönzött város
A Gázai övezet a világ egyik legsűrűbben lakott területe: 1,3 millió ember zsúfolódik össze 360 négyzetkilométeres területen. Minden oldalról megerősített határok, szögesdrót akadályok és betonfalak veszik körbe. Izrael 2005-ben erőszakkal kiköltöztette az ott élő mintegy 9000 zsidó telepest, és kivonta erőit az övezetből, ahol 2007-ben a radikális, Izrael létét el nem ismerő Hamász vette át a hatalmat. Izrael és Egyiptom továbbra is blokád alatt tartja a területet, ahová gyakorlatilag minden szükséges árut az egyiptomi határ alatt ásott alagutakon keresztül kell becsempészni. Az izraeli légierő azonban rendszeresen bombázza a csempészalagutakat. 2008 januárjában palesztin fegyveresek lyukat robbantottak a betonfalon, így néhány napig szabadon át lehetett jutni Egyiptomba, de a határőrség hamar lezárta az övezetet.

Az ígéret földjének kapui
Ceuta és Melilla két spanyol fennhatóság alatt álló város Afrika északi partján. A két város jogilag már Európa, ezért évente arab és fekete-afrikai bevándorlók tízezrei kísérelnek meg bejutni területükre. A menekültek hatalmas sátortáborokban tengődnek a határ marokkói oldalán, mielőtt megpróbálnak átjutni a mára erődítménnyé fejlesztett határon: 3-6 méter magas szögesdrót kerítések, őrtornyok, kamerák és könnygázszóróval felszerelt oszlopok, illetve a spanyol csendőrség és hadsereg próbálja útjukat állni. A próbálkozók közül sokan életüket vesztik. A spanyol hatóságoknak eddig nem sikerült ellenszert találniuk a menekültáradatra, a kerítések megmagasítása és még több katona kivezénylése nem oldotta meg a problémát.

A zöld vonal
A Ciprust kettéosztó ütközőövezet elnevezése onnan ered, hogy 1963-ban Peter Young brit őrnagy egy zöld filctollal rajzolta be a térképre a sziget görög és török népessége közti etnikai határvonalat. Később, 1974-ben Törökország a török kisebbség védelmére hivatkozva megszállta a sziget északi részét, amelyen megalakították a csak Ankara által elismert Észak-Ciprusi Török Köztársaságot. Az ENSZ által ellenőrzött ütközőzónában azóta békefenntartók állomásoznak, köztük magyar katonák is. A megosztottság a fővárosban, Nicosiában a leglátványosabb, ahol egyszerűen elfalazták a határt keresztező utcákat. 2007-ben lebontották ugyan a leghíresebb, Ledra utcai falat, de a helyén ma is áll egy fémkerítés, amelyen csak ritkán engedélyeznek átkelést.

Fallal a drogcsempészek ellen
Iránnak komoly gondot okoznak az ópiumcsempészek és az ország délkeleti részén harcoló szunnita lázadók, akiket állítólag Pakisztánban bujkáló radikálisok támogatnak. Az illegális határátlépés, fegyver- és kábítószer-csempészet visszaszorítása érdekében 2007-ben - egy 13 halálos áldozatot követelő robbantásos merénylet után - egy 700 kilométer hosszú, három méter magas, szögesdróttal és árkokkal megerősített betonfal építésébe kezdtek a pakisztáni határon. A teheráni kormány nem sokkal a vitatott eredményű elnökválasztás előtt még egy csapat nyugati újságírót is elrepített a határvidékre, hogy bizonyítsa a világnak, komoly erőfeszítéseket tesznek a drogcsempészet ellen.

A Mexikói Nagy Fal
Szintén az illegális bevándorlás és a drogkereskedelem ellen épülnek kerítések és falak az Egyesült Államok és Mexikó határán. Bár a több mint 3200 kilométeres határt lehetetlen teljesen lezárni, az amerikai hatóságok eddig több ütemben összesen több mint ezer kilométeres szakaszon építettek ki határzárat. Választások idején rendszeresen fellépnek jelöltek, akik azzal próbálnak támogatást szerezni, hogy megígérik: befejezik a falat a Csendes-óceántól a Mexikói-öbölig. A jelenlegi szakaszok közt vannak egyszerű drótkerítések, és csúcstechnikával megfigyelt, többrétegű acél- és betonfalak is, utóbbiak építési költségei elérték a mérföldenkénti 10 millió dollárt. Az erőfeszítések ellenére - a washingtoni kormány becslései szerint - 12 millió illegális bevándorló tartózkodik az országban, és évente kétmilliárd dollár értékű kábítószert csempésznek be.

Fizikai és lelki falak
Bár Észak-Írországban ma már jobbára béke van, Londonderryben és Belfastban ma is állnak azok a falak, amelyek a katolikus és a protestáns közösségek lakónegyedeit választják el egymástól, és sokan ma is tartják magukat ahhoz, hogy nem mennek át a másik közösség területére. Londonderry protestáns negyedének szélén ma is harcias felirat fogadja a látogatót: "Londonderry nyugati parti lojalisták még mindig ostrom alatt állnak - nincs megadás!" A katolikus negyedben pedig a "Most belépsz a szabad Derrybe" felirat olvasható. Belfastban ma is csak egy kapu van a két negyedet elválasztó falon, amely körül időnként ostromállapot alakul ki, amikor szélsőséges protestánsok megkísérelnek átvonulni a katolikusok negyedén, hogy Orániai Vilmos 17. századi diadalára emlékeztessék a legyőzötteket.

Elfalazott romák
Idén októberben nagy botrányt okozott Szlovákiában, hogy az ország keleti részén található, 1500 lakosú Osztrópatak (Ostrovany) lakói kétméteres falat húztak a helyi cigánytelep és a község közzé. A helyiek szerint azért volt szükség a falra - amelynek megépítése 13 ezer euróba került -, mert a romák rendszeresen meglopták őket. A helyi polgármester szerint nem a romákat akarták diszkriminálni, csak a magántulajdont és a lakosok biztonságát biztosítják. A szintén szlovákiai Gálszécsen (Seeovce) már évek óta áll egy hasonló fal a helyi iskola és a romatelep közt. Az 1990-es évek végén pedig a csehországi Ústí nad Labem önkormányzata döntött úgy, hogy háromméteres fallal választja el a családi házas övezettől a közeli, romák által lakott szükséglakásokat.