Ki akart lépni a seregből az ámokfutó amerikai katona

Egy pszichiáterként dolgozó katona nyitott tüzet társaira a texasi Fort Hood támaszponton, a támadás 13 ember halálát okozta és 30-an megsérültek. A támadó a korábbi közléssel ellentétben életben maradt. Arab neve - Nidal Málik Hasszán - miatt az amerikai muszlim közösségek aggódni kezdtek. A jordániai származású férfit hamarosan Irakba vezényelték volna, de több ismerőse szerint nem akart menni, és a hadseregből is ki akart lépni.

Lövöldözés tört ki a legnagyobb amerikai bázison, a 40 ezer katonát állomásoztató texasi Fort Hoodban. A támaszponton egy katona nyitott tüzet társaira, a vérfürdőben 13 ember meghalt, és 30 megsebesült. A halottak közül legalább tízen amerikai katonák.

Bár korábban a hadsereg azt közölte, hogy a támadó meghalt, a bázis parancsnoka csütörtökön este azt mondta, a katona életben van. Robert Cone parancsnok szerint az egyik megsérült katonatiszt lőtt rá a támadóra, aki jelenleg őrizetben van, és az állapota stabil. Az első jelentések szerint magányos támadóról van szó, segítői nem voltak, két kézifegyvert használt - mondta Cone.

A CNN egy szemtanút idézve azt írja, a megsérült katonák közül többen eltépték a zubbonyukat, amelyből rögtönzött szorítókötéseket készítettek. A lövöldözés helyszínétől ötven méterre katonai ünnepség zajlott egy auditóriumban, ahol mintegy hatszáz katona tartózkodott. "A katonák lélekjelenlétének köszönhető, hogy bezárták az auditórium ajtóit" - mondta a szemtanú.

A támaszponton a katonákat riadókészültségbe helyezték. Az FBI ügynököket küldött a helyszínre, hogy segítsék a nyomozást. A közeli Scott&White kórház a történtek után felhívást adott ki, mely szerint "a Fort Hoodban kitört lövöldözés nyomán sürgős szükségünk van bármilyen típusú vérre".

Az amerikai hadsereg közölte a támadó személyazonosságát: a gyanú szerint Nidal Málik Hasszán őrnagy nyitott tüzet a bázison. Hasszán Virginia államban született, Jordániából származó amerikai állampolgár, a hadseregnél vezetett aktái szerint soha nem vetették be az Egyesült Államok határain kívül.

Nem akart Irakba menni

A 39 éves férfi a Virginiai Műszaki Egyetemen végzett biokémikusként, emellett pszichiáteri végzettsége is van. Hasszán rögtön a középiskola után csatlakozott a hadsereghez, a New York Times szerint szülei akarata ellenére. A hadsereg küldte őt főiskolára, majd egyetemre. Fort Hoodban az orvosi központban dolgozott pszichiáterként, korábban pedig a Walter Reed Katonai Orvosi Központ alkalmazottja volt - írja a CNN honlapján katonai forrásokra hivatkozva. Egykori felettese, Thomas Grieger azt mondta, a központban Hasszánnak voltek "nehézségei" munka közben, ezért tanácsadásra kellett járnia. Az orvos nem árult el részleteket a kötelező titoktartásra hivatkozva, csak annyit mondott, problémát a Hasszán és betegei közötti kommunikáció okozott. "Többnyire csendes" emberként emlékezett rá, aki soha nem mondott rosszat a hadseregről, vagy az Egyesült Államokról.

Hasszán hívő muszlim volt, mondta az AP-nek egy korábbi imám, aki sokszor találkozott Hasszánnal egy Washington melletti mecsetben. "Elkötelezett katonának ismertem meg" - mondta, hozzátéve, találkozásaik alkalmával Hasszán leginkább arról beszélt neki, hogy mennyire szeretne feleséget. Feliratkozott egy listára, amelynek segítségével a mecset menyasszonyt keresett neki. Az imám szerint a listán a "nemzetiség" rubrikába azt írta, palesztin. "Nem tudom, miért írta ezt, nem is Palesztinában született" - mondta az imám, aki szerint semmi nem utalt arra, hogy Hasszán radikális lett volna.

Az AP-nek nyilatkozó, névtelenségükhöz ragaszkodó nyomozók szerint Hasszán a közelmúltban a hatóságok látókörébe került. A hatóságok blogbejegyzésekre figyeltek fel, amelyek öngyilkos robbantókról szóltak. Egy-egy bejegyzés egyenlőségjelet tett az öngyilkos merénylők és az olyan katonák közé, akik gránátra vetik magukat, hogy a társaikat megmentsék. Nyomozás, az AP forrásai szerint a lövöldözésig nem indult Hasszán ellen, ugyanis mindeddig nem bizonyosodtak meg arról, hogy a postok tőle származnak. A férfi számítógépét hamarosan lefoglalják.

Hasszán tettének indítékát egyelőre nem közölték. Egy texasi szenátor, Kay Bailey Hutchinson viszont azt mondta, tudomása szerint a katonát hamarosan Irakba vezényelték volna, "és ennek szemmel láthatóan nem örült". Hasonlóan nyilatkozott a Fox Newsnak Hasszán egyik munkatársa, Terry Lee tábornok, aki szerint a férfi nagyon igyekezett meggátolni, hogy Irakba vezényeljék. Többször hangoztatta, reméli, hogy Barack Obama amerikai elnök hamarosan visszavonja az amerikai csapatokat Irakból és Afganisztánból. A férfi gyakran vitatkozott a többi katonával, akik pártolták a közel-keleti háborúkat - mondta Lee.

Hasszán a New York Times szerint néhány éve kezdte egyre rosszabbul érezni magát a hadseregben, miután több katonatársa zaklatta a hite miatt. Pszichiáterként egy unokatestvére szerint sok olyan, poszttraumás stressz szindrómával küzdő katonát kellett kezelnie, akik az iraki vagy az afganisztáni háborúból tértek haza, ezért "jól ismerte a háború természetét".

A lap a férfi rokonaira hivatkozva azt írja, az utóbbi időben ki akart lépni a hadseregből. A rokonok szerint a hite miatt őt érő támadások hatására konzultált egy jogásszal, és azt kérdezte tőle, elhagyhatja-e a sereget a szerződése lejárta előtt. Kiderült azonban, hogy nem tudná visszafizetni a hadseregnek taníttatása költségeit, ezért ki kellett töltenie szerződéses idejét.

Nadír Hasszán, a támadó bátyja családja nevében a lövöldözés után azt közölte, az egész családot "mély fájdalom tölti el a történtek miatt, és együtt érez minden meggyilkolt áldozat családjával. A családunk szereti Amerikát. Büszkék vagyunk erre az országra, és elszomorít bennünket a mai tragédia." Több amerikai muszlim szervezet azonnal közleményben ítélte el a történteket, és a CNN-nek nyilatkozva az egyik szervezet vezetője azt mondta: aggódnak, hogy újabb támadások célpontjaivá teszik őket a muszlim katona tettei.