Kényszerből mosolygott az RMDSZ-re az elárvult Basescu

Előbb segített megbuktatni Emil Boc kormányát, majd három hónappal később koalícióra lépett vele a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Az RMDSZ ugyan Traian Basescu román elnök bukására tett, de megúszta az elnök haragját: Romániának a gazdasági válság miatt kormány kell és Bocot senki nem szívesen támogatja Basescu pártján kívül. Az RMDSZ-nek viszont kormányzati pozíció kell saját szerepének megőrzéséhez, így egymásra találtak.

Szerdai együttes ülésén várhatóan bizalmat szavaz a román parlament két háza Emil Boc miniszterelnök kormányának, amelynek Demokrata-Liberális Párt (PDL) mellett tagja lesz a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is. A magyar párt nagyot fordult, hiszen októberben még segítettek megbuktatni Boc első kormányát, most azonban egy miniszterelnök-helyettest és három minisztert is adnak Boc második kabinetjébe.

"Ez a kormány nem az a kormány lesz, ami októberben volt" - mondta az [origo]-nak Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki miniszterelnök-helyettes lesz az új kormányban (rajta kívül a kormány tagja lesz Borbély László környezetvédelmi, Cseke Attila egészségügyi, Kelemen Hunor pedig művelődési miniszterként). Markó szerint az RMDSZ októberben bízott abban, hogy radikális változásokat lehet elérni a kormány megbuktatásával és Klaus Johannis nagyszebeni polgármester kormányfővé választásával, de nem jártak sikerrel.

A kormány bukása után az ellenzéki pártok azt próbálták elérni, hogy Traian Basescu elnök a német származású Johannist kérje fel ideiglenes kormányfőnek. Az államfő azonban Lucian Croitorut, a román jegybank tanácsadóját jelölte. A parlamentben többségbe került ellenzék leszavazta Croitorut, és ragaszkodott Johannishoz. Basescu azonban nem őt, hanem Liviu Negoitát, Bukarest 3. kerületének polgármesterét jelölte. Az új jelölt a parlamenti szavazásig sem jutott el, támogatás hiányában visszalépett.

A politikai patthelyzetet csak az elnökválasztás oldotta fel, amelyen Basescu egy hajszállal ugyan, de legyőzte Mircea Geoanát, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjét, akit az RMDSZ is támogatott (a magyarok többsége viszont vagy nem szavazott, vagy Basescut támogatta, ennek lehetséges okairól itt olvashat). Mivel Basescu maradt az elnök, ő jelölhetett miniszterelnököt. Az elnök pedig ismét bizalmasát, a korábbi kolozsvári polgármester Bocot nevezte meg.

"Az RMDSZ valószínűleg megpróbált megszabadulni Basescutól, aki veszélyes lehet a szövetségre" - mondta az [origo]-nak Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tudományos titkára, aki szerint októberben még úgy tűnt, hogy Geoana nyerhet és kudarca kevésen múlott. Arra azonban vigyáztak a magyarok - mondta Kiss -, hogy csak addig menjenek el Geoana támogatásában, ami még nem teszi lehetetlenné az átállást.

Kiss szerint az RMDSZ számára 2008 vége, a kormányból való kikerülése óta a legfontosabb prioritás az volt, hogy ismét kormányzati szerepbe kerüljön. A szövetség ugyanis nem csak egy etnikai alapon szerveződő politikai párt, hanem kiépült körülötte egy intézményrendszer, amelyeken keresztül a teljes erdélyi magyar értelmiség és elit az RMDSZ-hez van becsatornázva. Ezeknek az intézményeknek a fenntartásához pénz kell, amit csak Bukarestból, kormányzati pozícióból lehet biztosítani - állította Kiss.

Az RMDSZ-ben ugyanakkor erős félsz van attól, hogy harapófogóba kerülnek, vagyis hogy mind az új, várhatóan jobboldali kormány, mind Basescu egy másik magyar pártot, például a Szász Jenő által vezetett Magyar Polgári Pártot támogat majd. Kiss úgy látja, a kormányzati szerep lehet az RMDSZ számára a biztosíték arra, hogy továbbra is az erdélyi magyarok legfőbb képviselete maradjon.

"El kellett dönteni, hogy mit teszünk. Ki lehetett volna várni, de az mire lett volna jó?" - mondta az [origo]-nak a kormányzati szerepvállalásról Markó, aki szerint Emil Boctól ígéretük van arra, hogy ismét előveszik a régóta fiókban heverő kisebbségi törvényt. Emellett az elnök abban bízik, hogy az új kormánnyal felgyorsulhat a magyarok által sürgetett decentralizáció, több szerepet kaphatnak az önkormányzatok, illetve fontos infrastrukturális fejlesztések indulhatnak meg. Utóbbiak fontosságát az is mutatja, hogy a kormányba lépésről döntő szövetségi képviselők tanácsának ülésén a döntést kritizáló Frunda György szenátor épp azt sérelmezte, hogy az RMDSZ nem tudta kialkudni magának a regionális fejlesztési minisztériumot.

A magyar párt kormányzati szerepvállalásával ahhoz is hozzájárul, hogy három hónap után végre működőképes kormánya legyen Romániának, január közepére legyen elfogadott költségvetés, így az ország hozzájuthasson a gazdasági válság kezeléséhez elengedhetetlen IMF-kölcsönhöz is. Az RMDSZ 2008 előtti koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem kívánt koalícióra lépni a PDL-lel, a PSD-t pedig Basescu nem akarta a kormány közelébe engedni, így csak a magyarok maradtak, akikkel össze lehetett hozni egy működőképes kormányt.

A szerdai bizalmi szavazás azonban így is egy hajszálon fog múlni: a román parlamentben összesen 471 szenátor és képviselő van, a többséghez 236 szavazatra van szükség. A PDL-nek az RMDSZ-nek együtt sincs többsége, ahhoz meg kellett nyerni a kisebbségek 18 képviselőjét, illetve a függetleneket, így összesen 238 szavazattal rendelkezik. A függetlenek vezetője egy kiugrott szociáldemokrata politikus, Gabriel Oprea, aki a támogatásért cserébe honvédelmi miniszter lesz Emil Boc második kormányában.