Sok pontosítást és enyhítést tartalmaz a szlovák nyelvtörvény alkalmazásáról szóló utasítás-tervezet, a dokumentumban azonban továbbra is maradtak ellentmondások és következetlenségek, amelyek bizonytalanná tehetik a szlovákiai magyarok nyelvhasználatát. A dokumentum, amelytől Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa a vitatott nyelvtörvény rendezését várta, szinte semmiben nem fogadta meg a biztos nyáron tett javaslatait.
A szlovák parlament június végén fogadta el a szigorított szlovák államnyelvtörvényt, Vollebaek pedig július végén adott ki a jogszabályról kritikus hangú állásfoglalást: a főbiztos kijelentette, hogy a törvény ugyan nem sért semmilyen nemzetközi egyezményt, de nem elég letisztult, fogalomhasználata következetlen, és emiatt többféleképpen lehet értelmezni. Mivel - a biztos szavai szerint - a jogszabály "közvetett eszközként a kisebbségek nyelvi jogainak aláásására használható", Volebaek egy olyan végrehajtási utasítás kidolgozását kérte a szlovákoktól, amely tisztázza, hogy a hatóságok miként fogják alkalmazni a törvényt (a biztos ajánlásait és kifogásait pontokba szedve itt találja).
Az utasítás első verzióját november végén minisztériumok közti egyeztetésre bocsátotta a szlovák kulturális minisztérium, a javaslatot várhatóan december 16-án veszi napirendre a kormány, bár a szlovákiai magyar pártok elutasították azt. A Magyar Koalíció Pártja szerint a dokumentum nem oldja meg a nyelvtörvény okozta problémákat, a másik magyar párt, a Híd-Most szerint pedig nincs jogi hatása, mert a törvényben nincs benne, hogy milyen kiegészítéssel szabályozható. Az [origo] összeszedte, hogy mire ad választ, és mire nem az utasítás szövege.
(Az összeállításhoz a Felvidék.ma hírportál fordítását használtuk a nyelvtörvény és a végrehajtási utasítás esetében is)
Lehet-e magyarul kérni a formanyomtatványokat?
Ha egy településen a kisebbségi lakosok aránya eléri a 20 százalékot, a hivatalok kötelesek kisebbségi nyelven is elfogadni a beadványokat. A közigazgatási vagy önkormányzati szervek kérésre maguk is kötelesek nemzetiségi nyelven, például magyarul válaszolni az állampolgárnak, és igény esetén, a szlovák formanyomtatványokat is le kell fordítaniuk magyar nyelvre. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a szlovákokat magyartanulásra köteleznék: a törvény szerint az állami szervek és területi önkormányzati szervek alkalmazottai nem kötelesek ismerni a kisebbségi nyelvet.
Beszélhetnek-e egymás közt magyarul az önkormányzatban?
Amennyiben egy településen legalább a lakosság 20 százaléka magyar, úgy az önkormányzati szervek tanácskozásait is lehet magyarul tartani, de csak akkor, ha ebbe minden jelenlévő beleegyezik - írja az útmutató. A törvény szerint minden önkormányzati képviselőnek joga van anyanyelvén felszólalni, de ha a tanácskozás nem magyarul folyik, úgy az önkormányzatnak tolmácsot kell biztosítania. Ez azt jelenti, hogy ha csak egyetlen képviselő is ragaszkodik a szlovák nyelvhez, a tanácskozást már le kell fordítani szlovákra, ha kell, tolmács segítségével.
Beszélhetnek-e egymás közt magyarul a rendőrök?
Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó, relatív szabadság nem vonatkozik a hadseregre, a rendőrségre, a börtönökre, mint ahogy a tűzoltókra, a mentőkre és a városi rendőrségre sem. Ezek a szervek - akár nagy többségben magyarlakta területeken is - kötelesek szlovák nyelven kommunikálni a belső szolgálati érintkezés során - írja elő a végrehajtási utasítás. Ez a kitétel ellentmond az EBESZ-ajánlásnak, amely kifejezetten ellenezte, hogy a rendőrség és a hadsereg kizárólagos nyelve az államnyelv legyen.
Megbüntetik-e a magyarul beszélő orvost?
Bár a nyelvtörvény egyértelműen kimondja, hogy az egészségügyi intézmények ügyvitele államnyelven folyik, a végrehajtási utasítás ebben látványos engedményeket ad. Eszerint az intézmények dokumentációját az államnyelv mellett a kisebbségi nyelven is lehet vezetni, amennyiben az szükséges a pácienssel (ügyféllel) való érintkezés érdekében. A nyelvtörvény eredeti szövege is megengedte, hogy amennyiben a páciens nem tud szlovákul, vagy 20 százalék feletti településen van, beszélhessen saját anyanyelvén, a magyarázat azonban ennél még megengedőbb: gyakorlatilag a büntetéssel való riogatás miatt teljes visszavonulót fúj, és kijelenti, hogy "az államnyelv (...) használatát a (...) személyzet és a páciens (ügyfél) között semmilyen közigazgatási szerv nem felügyeli."
Lehet-e magyarul beszélni az ügyféllel?
Az államigazgatási, önkormányzati és egyetemi dolgozók, a rendőrök, tűzoltók, katonák, valamint a posta, a tömegközlekedés és a telekommunikáció alkalmazottai kötelesek ismerni és használni a szlovák nyelvet, de használhatják a kisebbség nyelvét is, ha a településen a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot. Ugyanígy az állampolgár is beszélhet saját anyanyelvén ezekhez a hatóságokhoz és hivatalnokokhoz, ha azok megértik őt, és hajlandóak is a kisebbségi nyelvet használni - írja az útmutató. Bár a törvényből nem egyértelmű, a végrehajtási utasítás szerint a 20 százalék alatti településeken sem büntetik a kisebbségi nyelvhasználatot, ha a hatóság olyan emberrel akar kapcsolatba lépni, aki nem beszéli - és nem is köteles beszélni - az államnyelvet. Általánosságban a dokumentumból az derül ki, hogy hivatalos érintkezésben mindenki beszélhet kisebbségi nyelven mindenkivel, amíg nincs jelen egy harmadik személy, aki azt nem érti, vagy akit az zavar.
Lehet-e magyarul beszélni a bíróságon?
Az igazságszolgáltatás az előzőeknél jobban szabályozott területté válik a nyelvtörvényben: a bíróság nyelve alapvetően a szlovák, és például szerződéseket is csak szlovák nyelven tekintenek érvényesnek a bírók. A sértett és a vádlott is jogosult tolmács igénybevételére, ha bejelentik, hogy nem beszélik az államnyelvet. 20 százalék feletti településeken akkor is beszélhet kisebbségi nyelven a vádlott, ha tud szlovákul: ekkor szintén tolmácsot rendelnek mellé, mivel a tárgyalás menete továbbra is szlovák marad.
Lehet-e beszélni idegen nyelven a külföldiekkel?
Az utasítás szerint a kötelező államnyelvhasználat nem tiltja, hogy a hivatalok és hatóságok külföldiekkel idegen nyelveken kommunikáljanak: itt "a nemzetközi kapcsolatokban megszokott gyakorlat szerint" folytatódhat a kommunikáció, vagyis nyugodtan lehet például angolul beszélni azzal, aki nem tud szlovákul.
Át kell-e vésni a régi magyar sírköveket?
A nyelvtörvény kimondja, hogy az emlékművek, síremlékek és emléktáblák feliratait államnyelven is fel kell tüntetni, méghozzá a kisebbségi szöveg előtt, és legalább ugyanakkora vagy nagyobb betűméretben. Ez nagy felháborodást váltott ki, mivel a törvény néhány kritikusa szerint az következik belőle, hogy a régi magyar sírkövekre is szlovák feliratot kell majd vésni. A végrehajtási utasítás ezt a félelmet eloszlatja. A dokumentum szerint sem a sírkő, sem a sír fedőlapja, sem a sírfelirat nem számít emlékoszlopnak vagy emléktáblának, így rájuk ez a kitétel nem vonatkozik. Az emlékművek közül is csak az 1996 óta emelt táblákat említi az utasítás: itt, ha hiányzik a szlovák szöveg, akkor azt 2009. december 31-ig pótolni kell, ha viszont csak annyi a probléma, hogy a magyar van előbb, azt nem kell megcserélni. Ha a korábbi emléktáblákon a szlovák felirat kisebb, mint a magyar, a kulturális minisztérium dönt arról, hogy át kell-e vésni. A jövőben állítandó emléktáblákról előre állásfoglalást kell kérni a minisztériumtól.
Beleszólnak-e az egyházi iratokba?
Knut Vollebaek külön figyelmeztetett a nyáron az egyházi dokumentumok szabályozására, amelyeket szintén államnyelven követelt meg az új törvény. Egy oslói nemzetközi ajánlás szerint az egyháztól csak regisztrációs célra kérhet be dokumentumokat államnyelven az állam: ebben az esetben az utasítás tisztázza is, hogy az egyházak államnyelven bekért, "nyilvánosságnak szánt napirendje" alatt, csak az egyházi szerv előtti házasságkötések dokumentumait értik.
Ki viseli a kétnyelvű iskolai könyvelés terheit?
Az új nyelvtörvény kötelezővé teszi a nemzetiségi iskolákban is a hivatalos dokumentumok, többek közt a tantervek, osztálynaplók, ellenőrzőkönyvek, jegyzőkönyvek és bizonyítványok szlovák nyelvű vezetését: ezáltal a magyar iskolák kénytelenek lesznek jövő szeptembertől két nyelven vezetni a dokumentációt. A minisztérium ezt ellenőrizni is fogja, és hiányában büntet, viszont ígérete szerint szakmai, technikai és pénzügyi segítséget, valamint tanácsadást is nyújt majd hozzá. Ennek pontos részleteit, az anyagi támogatás mértékét a végrehajtási útmutató nem tartalmazza.
Ki mondja meg, milyen a jó szlovák nyelv?
Bár az élő nyelvek, a modern nyelvtudomány szerint folyamatosan és természetesen változnak, a szlovák nyelvtörvény ezt mesterséges folyamattá alakítja. A törvény szerint a kodifikált nyelvben lehet majd változtatásokat végrehajtani, de azokat tudományosan meg kell indokolni: a változtatásokra illetékes tudományos munkahelyeken nyelvészeti, szlavisztikai szakemberek részvételével lehet majd javaslatot tenni. A koncepciót opponensi eljárásra, majd "össztársadalmi vitára" bocsátják, végül egy szakmai nyelvtudományi bizottság dönt. A végső javaslatot ezután a minisztérium tanácsadó testülete, a Központi Nyelvtanács tárgyalja meg és fogadja el.
Ki és hogyan ellenőrzi a nyelvtörvény betartását?
A végrehajtási utasítás erre részletes tervezetet tartalmaz: eszerint a kulturális minisztérium, írásos megbízólevéllel ellátott munkatársai végezhetnek ellenőrzést országszerte. Az ellenőrzésnek szigorú formai szabályai lesznek: az ellenőrzés előtt 7 nappal jelezni kell az ellenőrök érkezését, akik a vizsgálat során minden bekért dokumentumról nyugtát adnak, és az egész folyamatot jegyzőkönyvezik. Ha törvénysértést tapasztalnak, a jegyzőkönyvet meg kell vitatniuk az ellenőrzöttekkel, és helyt kell adniuk az ellenvetéseknek. Arra is időt kell adniuk, hogy a nyelvtörvény megsértője pótolja, kijavítsa, megváltoztassa a hiányosságokat, és csak akkor bírságolhatnak, ha a felszólítás ellenére sem történik változás. Azokat, akiket bírsággal sújtanak, a minisztérium egy feketelistán, a honlapján is közzéteszi majd a tervezet szerint.
Ki ellenőrzi a tévéket, rádiókat és az újságokat?
A nyelvtörvény több megkötést tartalmaz a médiára is, például előírja az idegen vagy kisebbségi nyelvű műsorok feliratozását, rádió esetében szlovák nyelvű ismétlését, de néhány kivétellel a helységnevek szlovák használatát is megköveteli. A tévé és a rádió esetében a Rádió és Televízió Tanács gyakorolja a felügyeleti jogot. Ez a szerv az útmutató szerint meglehetősen szabad kezet kap, meghatározza a nyelvtörvény rendelkezéseinek magyarázatára szolgáló elveket, amelyek a rádióműsorok és a televízióműsorok sugárzására vonatkoznak - áll az utasításban. A folyóiratok esetében a minisztérium jár el, a nemzetiségi nyelven és idegen nyelven kiadott periodikus sajtót és publikációkat azonban semmiféle közigazgatási szerv nem felügyeli.
Átláthatóak-e a büntetési tételek?
Vollebaek egyik legfontosabb kifogása a nyelvtörvénnyel szemben az volt, hogy a jogszabály 100-tól 5000 euróig terjedő pénzbírságot szabott meg a törvénysértőkre, de nem fektetett le átlátható szabályokat arra, hogy milyen törvénysértésre, pontosan mekkora büntetés jár. Az EBESZ-főbiztos szerint az arányosság érdekében sokkal világosabban meg kell határozni a büntetések mértékét, különben a törvény visszaélésre adhat lehetőséget: ez a végrehajtási utasításban nem történt meg. Az utasítás ugyan tartalmaz kitételeket arra vonatkozóan, hogy ésszerűen, logikusan, meggyőző és törvényes módon kell megindokolni a bírságot, hasonló esetekre pedig nem szabad aránytalanul más bírságokat kiszabni, konkrétumok azonban nincsenek. A minisztériumnak az utasítás szerint olyan általános szempontokat kell figyelembe vennie, mint a törvénysértés "jellege" és "módja".
Koncepcionális ellentmondások
Korábban több kritika érte a nyelvtörvényt amiatt, hogy a kisebbségek alapjogait, a nemzetközi egyezményekben is garantált nyelvhasználati jogukat csorbítja. Az alkalmazási utasítás ezt igyekszik cáfolni: megerősíti, hogy a hivatali ügyintézésben való kisebbségi nyelvhasználat joga nem változik azokon a településeken, ahol a lakosság legalább 20 százaléka a kisebbséghez tartozik. Az EBESZ-főbiztos ugyan ajánlásában jelezte, hogy nem elégedett a pusztán népszámlálási adatokra alapuló rendszerrel, ebben azonban nem történt változás. Az útmutató azt is kimondja, hogy a kisebbségi nyelvhasználatról szóló korábbi törvény erősebb az államnyelvtörvénynél, így a vitás pontokon felülírja azt. A dokumentum a szlovák alkotmányra hivatkozva megerősíti a diszkrimináció tilalmának elvét és kimondja, hogy nyelve, nemzetiséghez vagy etnikai csoporthoz való tartozása miatt senkinek nem lehet kárt okozni, "senkit nem lehet előnyben vagy hátrányban részesíteni". A nyelvtörvény ennek ellenére továbbra is úgy kezdődik, hogy "a szlovák nyelv előnyt élvez a Szlovák Köztársaság területén beszélt többi nyelvvel szemben."