A Berlusconinak csúfolt chilei törheti meg Pinochet átkát

Húszéves baloldali kormányzás érhet véget Chilében, ha az ország egyik leggazdagabb emberének tartott Sebastian Pinera megnyeri az elnökválasztás második fodulóját is. Támogatói a chilei gazdasági csodából kimaradt középosztály tagjai, mindenki más viszont gyakorlatilag ellene van. Ellene szól, hogy az ország gazdasága sikeres volt a baloldali vezetés évei alatt, a most hivatalban lévő elnök például lemosná a közvélemény-kutatások szerint, ha indulhatna a választáson.

Egy jobbközép milliárdos üzletember, egy korábbi balközép államfő, egy független filmrendező és egy veterán kommunista: ők négyen szálltak versenybe Chilében az elnöki székért, ami különösen értékes, mert állam- és kormányfőséget jelent egy személyben.

Az első fordulót a milliárdos Sebastian Pinera nyerte a szavazatok 44 százalékával, ezért második fordulót kell tartani. Pinerát már csak a Chilét 1994-2000 között vezető 67 éves Eduardo Frei szorongathatja meg, aki 31 százalékot szerzett az első fordulóban.

Freit a Concertación szövetség, a keresztényszocialisták és szociáldemokraták szövetsége támogatja, ezért Pinera esetleges győzelme a január 17-i második fordulóban nagy jelentőségű lenne a BBC szerint: Augusto Pinochet chilei diktátor 1988-as bukása óta ugyanis nem volt olyan kormány, amelyet ne a balközép támogatott volna.

A győzelemre a népszerű Pinerának van jelenleg a legtöbb esélye, aki megfelelő anyagi háttérrel is rendelkezik, hogy megvívja a drága kampányt. Pinerának saját tévécsatornája van (Chilevision), részesedéssel rendelkezik egy fociklubban (Loco Loco - Santiago) és a nemzeti légitársaságban (LAN), illetve dollármilliós értékű befektetései vannak. Üzletemberi vénáját is kihasználta a BBC szerint, hogy meggyőzze a 8 millió chilei választópolgárt. Hat százalékos gazdasági növekedést ígért többek között. A Guardian szerint kijelentette: "Jobb idők jönnek Chilére".

Csoda a középosztály kifelejtésével

Nincs könnyű dolga Pinerának, mivel úgy kéne meggyőznie a chileieket a változás szükségességéről, hogy az ország nem áll rosszul már most sem. December közepén a brit bankóriás, a Barclays olyan gyorsan fejlődő piacok közé sorolta Chilét, mint Szingapúr, Izrael vagy épp Csehország. Az egy főre jutó GDP alapján Chile jelenleg Dél-Amerika legfejlettebb állama, bár a növekedés lassult a válság miatt. A chilei húzóágazatok, a bortermelés és rézbányászat jól teljesítettek a válságban is. Az országot meghívta tagjai közé a világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő OECD (aminek Magyarország is tagja), így Chile első dél-amerikai országként csatlakozhatna a csoporthoz.

Azért is lesz nehéz dolga Pinerának, mert a baloldali Bachelet-kormány több fontos szociális intézkedést is hozott. A kormány modernizációs programja célul tűzte ki a nagyvárosok peremén kialakult nyomornegyedek felszámolását. Ehhez 446 068 új otthont építettek vagy kezdtek el építeni a Washington Post szerint. A lap arról ír, hogy az országban szokatlanul alacsony, 14 százalékos a szegénységi küszöb alatt élők aránya. A baloldali kormányok vívmánya volt a jól működő egészségügy és nyugdíjellátás megalapozása is - teszi hozzá a Forbes.

Santiago, a modern főváros

Chile elképesztően sokat költ szociális kiadásokra, aminek meg is van az eredménye. A chilei oktatás egyre kiterjedtebb, már a fiatalok 40 százaléka eljut a felsőoktatásba, és az ő 70 százalékuk olyan családból érkezett, ahol még nem volt diplomás ember. Pinera ettől függetlenül sokat akar fektetni az oktatásba a Forbes szerint - főleg az alapfokú és a középfokú oktatással elégedetlen.

A Chistian Science Monitor szerint épp azok veszélyeztethetik Pinera győzelmét, akik a baloldai kormányok szociális politikájának legnagyobb haszonélvezői, és félnek egy kormányváltástól, ami bizonytalanságot hozhat nekik. A Washington Post szerint azonban a középosztály elhanyagolva érzi magát, ők csak a drogfogyasztás és a bűnözés növekedését látják (a CIA adatbázisában az olvasható Chiléről, hogy "a belföldi kokainfogyasztás nő, jelentős kokainfogyasztóvá téve Chilét"). Ahogy a 37 éves Fredy Acosta fogalmaz: "Én középosztálybeli vagyok, és nem érzem, hogy ez egy nagy chilei csoda lenne".

A chilei Berlusconi

Honlapja szerint a Harvard Egyetemen végzett Pinera karrierjét azzal kezdte, hogy a nyolcvanas években behozta Chilébe a Visát és a MasterCardot, és ezzel az ország hitelkártyaüzletét éveken át a markában tartotta. 1993-ban eladta a hitelkártyacégét, és 74 millió dollárt kapott érte. Az Apple informatikai cég chilei fiókvállalatát és az Inmobiliara Las Americas ingatlanforgalmazó vállalatot is ő hozta létre.

Pinerát az első fordulóban kiesett Marco Enriquez-Ominami elnökjelölt egyenesen a "chilei Berlusconinak" nevezte. "A Berlusconi-összevetésnek nincs alapja" - utasította vissza a bírálatot Pinera a Business Week szerint. A gazdasági lap is tagadja a párhuzamot, mondván Berlusconinak eddig jóval több botránya és peres ügye volt, mint Pinerának. Azonban neki is kellett már egyszer közel 700 ezer dolláros büntetést fizetni az értékpapír kereskedelmi szabályok megsértése miatt. Berlusconi vagyona is legalább ötszöröse Pineráénak, bár a Forbes magazin szerint így is Pinera a harmadik leggazdagabb chilei a maga egymilliárd dolláros vagyonával (ezzel a világ 701. leggazdagabb embere).

Mi lesz azzal a 20 százalékkal?

Pinerát óvatosságra inti, hogy a chilei baloldal Michelle Bachelet jelenlegi elnök vezetésével egyszer már vereséget mért rá 2006-ban. Ráadásul ha az alkotmány engedné az újraindulást, Bacheletet elsöprő többséggel választanák újra, a Washington Post szerint 80 százalék körüli a támogatottsága. Külön érdekes lehet, hogy a másik két kieső jelölt voksai a két állva maradt jelölt közül kinek jelentenek majd előnyt.

Michelle Bachelet jelenlegi elnök (balra) és Eduardo Frei egykori - és talán leendő - elnök

A 36 éves a BBC szerint a semmiből kiemelkedő filmrendező, Marco Enriquez-Ominami független balközép jelöltként ért el 20 százalékot. Olyan tabutémákhoz is hozzá mert nyúlni kampányában, mint a marihuana-fogyasztás és a melegházasság. Enriquez-Ominamira nagyrészt azok szavaztak a Christian Science Monitor szerint, akiknek már elegük van a jelenlegi Conertación-kormányból, de ódzkodnak tőle, hogy a jobboldalra szavazzanak.

A negyedik jelölt, Jorge Arrate a Chilei Kommunista Párt jelöltje volt, ő mindössze 6 százalékot szerzett. Ha a két kibukott kis jelölt szavazói makacsul ragaszkodnak majd a baloldali vokshoz, akkor Pinerának nem lesz esélye Frei ellen. Egy chilei elemző a Reutersnek azt mondta, szerinte Frei kapja majd a legtöbb lehulló voksot, de ő is bizonytalan volt: "A nagy kérdés ez: mi lesz Marco Enriquez-Ominami szavazataival?"