Amerikai, kertvárosokban játszódó tinivígjátékokból és ifjúsági filmekből ismerős karakterek: az iskola előtt biciklivel újságot kihordó tinédzser és az elkényeztetett, felelőtlen és sekélyes negatív szereplő, akinek apuka mindent a feneke alá tol. Nálunk is ismerős a zsebpénzzel motiválás, a jó vagy jobb tanulmányi eredményekhez kötött zsebpénz, vagy annak emelése, de az iskolai szünidő alatt vagy az egyetem mellett nem a szülő nevelési szándékából, hanem szükségből dolgozó fiatal is. De mi a helyzet Európa más részén?
A fiatalok fogyasztási szokásaira szakosodott osztrák T-factory piackutató felmérése szerint az osztrák fiatalok havonta, átlagosan 150-200 eurót tudnak magukra költeni, és ez az összeg az életkorukkal párhuzamosan nő. Ugyanezen felmérés szerint a megjelenésükre fordítják a legtöbbet: divatcikkekre, tetoválásra és testékszerekre jóval többet költenek, mint sportra vagy művelődésre. A gazdasági válság ugyanakkor az osztrák fiatalok zsebén is érezteti hatását, a szórakozás, az alkohol- és cigarettafogyasztás terén a korábbinál nagyobb önmérsékletet tanúsítanak.
Nagy-Britanniában több egyidejű felmérés (a London School of Economics és több pénzintézet kutatása) arra az eredményre jutott vizsgálódásai során, hogy az utóbbi húsz évben messze az infláció feletti mértékben nőtt a zsebpénz összege, de régiónként eltérő mértékben. Míg 1987-ben mindenütt átlagosan 1-1,2 fontot adtak a szülők gyermekeiknek hetente, addig a 2009 végi adatok szerint 4,50 és 10,79 között változott az összeg. A legtöbbet - kevéssé meglepő módon - a londoniak kapják, és a viccekre rácáfolva, a skótok is az országos átlag felett. A recesszió az angol zsebpénzfronton is éreztette a hatását, de csak annyiban, hogy idén sokkal szerényebben volt a növekedés, mint az előző években. A brit fiatalok a legtöbbet édességekre, csokoládéra és sült krumplira költenek. Igaz, a ruhákat és más nagyobb kiadásokat a szüleik állják, viszont majdnem a felük állította, hogy félretesz a zsebpénzéből.
Egy friss németországi kutatás szerint a nemi megkülönböztetés már a gyermekkorban kezdődik: a fiúk havonta átlagosan 19,08 eurót kapnak, lányok pedig 16,13 euróval kénytelenek beérni. Az ossie-wessie ellentét a gyerekeknek járó havi költőpénzben is megmutatkozik. A legtöbbet, 20,26 eurót, a Saar-vidéken élők kapják, a keleti országrészben élő szászok ezzel szemben csupán 11,63 eurót vághatnak zsebre. Érdekes, hogy a bevándorlók gyermekei kapják a legtöbbet, ők átlagosan 23,09 euróval gazdálkodhatnak egy hónapban. A német fiatalok 61 százaléka egészíti ki munkával a zsebpénzét, a lányok leginkább gyerekekre felügyelnek, a fiúk között az autómosás és a kerti munka a legnépszerűbb.
Egy tavalyi, nemzetközi felmérés szerint a francia szülők a legzsugoribbak a kontinensen. Nem csak a 17,7 eurós havi átlaggal voltak sereghajtók, hanem azzal is, hogy 45 százalékuk ad csak rendszeresen zsebpénzt - szemben a 71 százalékos európai átlaggal. Ugyanezen felmérés szerint a legtöbbet a portugálok adták csemetéiknek - havonta 59 eurót -, de a skandinávok sem szégyenkezhetnek. A Nordea Bank 2007-es felmérése szerint Svédországban 63, Dániában 50 eurónak megfelelő svéd, illetve dán koronát, Finnországban 40 eurót adtak átlagosan költőpénzként a szülők gyermekeiknek. Szintén a Nordea Bank jutott arra az eredményre, hogy a dán diákok több mint fele dolgozik tanulás után, a finneknek viszont mindössze 12 százaléka. Igaz, a dánok, az imponáló ösztöndíjazási rendszer következtében az egyetemi idők alatt már főleg a tanulással foglalkoznak.
Akárcsak Magyarországon, Európa többi részén is jellemzően készpénz a zsebpénz formája. Az első bankszámlát a fiatalok túlnyomó többsége a munkába állásakor vagy az egyetemi, főiskolai évek alatt nyitja, többnyire azért, mert a fizetése vagy az ösztöndíja ilyen formában érkezik. Igaz, távoli városban vagy külföldön tanuló diákok esetében jó szolgálatot tehet a saját folyószámla, ilyenkor a hazulról érkező apanázst is átutalással kapják a fiatalok.