Aprópénzért teszi kockára hitelét az EU

Miért kapjanak fizetésemelést az uniós intézmények amúgy is jól kereső dolgozói, ha közben szinte mindenhol csökkentették a közszolgák bérét? - ez az alapkérdése annak az EU csúcsszervei között zajló vitának, amely most bíróság elé kerül. Az emelés aprópénz az EU teljes költségvetéséhez képest, de rossz fényt vethet Brüsszelre. Bokros Lajos EP-képviselő megpróbálta megfúrni a fizetésemelést, Kovács László távozó magyar uniós biztos szerint azonban a megállapodásokat akkor is be kell tartani, ha ettől pazarlónak tűnik az EU.

"Az Európai Unió az egyetlen rendszer, ahol előfordulhat, hogy a bírók és a bürokraták döntenek arról, jutalmazzák-e magukat fizetésemeléssel egy generációk óta nem látott méretű válság kellős közepén" - csóválta a fejét a brit Daily Telegraphnak nyilatkozva Mats Persson, az Open Europe kutatóintézet vezetője. Még decemberben veszett össze egymással az EU két csúcsszerve, az Európai Bizottság (EB) és a tagállamok vezetőiből álló Tanács, és az EB úgy döntött, bíróság elé viszi a konfliktust.

A bizottság egy, még 2004-ben létrejött megállapodás alapján számolta ki, mennyivel változzon a mintegy 50 ezer uniós alkalmazott fizetése 2010-ben. Ennek alapján - amely a brüsszeli infláción kívül nyolc régi EU-tagállam köztisztviselői fizetéseinek másfél évvel ezelőtti (azaz 2008 július elsejei) szintjét veszi figyelembe - 3,7 százalékos fizetésemelést javasoltak.

A tagállamok többsége azonban a tanácsban úgy döntött, hogy blokkolja a javaslatot, mondván, az emelés nem fér össze a súlyos gazdasági válsággal, amely 2009-ben sok európai országban éppen a köztisztviselők számának vagy fizetésének lefaragásával járt. A tanács ezért megfelezte az emelést, és még decemberben csak 1,85 százalékot hagyott jóvá.

Ekkor több uniós intézmény dolgozói sztrájkba léptek, Barroso európai bizottsági elnök pedig levélben biztosított minden dolgozót arról, hogy az EB küzdeni fog a 3,7 százalékos emelésért. Szerdán az EB bejelentette, hogy a szabályok védelmében - azaz a fizetésemelésért - a luxemburgi Európai Bírósághoz fordul. A konfliktust azonban jól példázza, hogy az EB tisztségviselői éppen ezen a napon jártak Görögországban, hogy takarékoskodásra buzdítsák az athéni kormányt.

A döntést a fizetésemelésről az Európai Bíróság fogja kimondani, feltehetően fél éven belül. A bírósági dolgozók fizetése azonban szintén a jogvita rendezésétől függ.

Bagoly mondja

A legjobban fizetett eurokraták akár havi 14 000 eurót, azaz 3,78 millió forintot is megkeresnek, amely mellé számos juttatás és nagy összegű nyugdíj is jár. A Financial Times számításai szerint a tanács által megszavazott béremelés 90 millió eurót takarítana meg a mintegy 140 milliárd eurós uniós költségvetésből. "Valójában nem az összeg a lényeg" - mondta egy meg nem nevezett diplomata a brit üzleti lapnak. "Az EU egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy 3,7 százalék béremelést fizessen, miközben sok tagállamot éppen a költekezés visszafogására próbál rávenni."

Bokros Lajos, az MDF európai parlamenti képviselője szerint nem indokoltak a béremelési követelések akkor, amikor milliók veszítik el a munkájukat. A képviselő ezt decemberben a dolgozók sztrájkbizottságának is megírta. "Felhívtam a figyelmet arra, hogy a társadalmi szolidaritás erkölcsi követelménye éppen azt követelné, hogy a dolgozók és a képviselők maguk is lemondanak minden bérnövelésről" - írta Bokros az [origo] megkeresésére. A sztrájkbizottság azt válaszolta neki, hogy a béremelés nekik szerződés szerint jár, de arra a felvetésére már nem reagált, hogy a szerződéseket meg lehet változtatni.

Érdek nélkül

"Nem az a kérdés, hogy milyen képet mutat magáról ez EU. Az a kérdés, hogy betartjuk-e a törvényt. Az EB-nek lépnie kell minden esetben, amikor az uniós szabályokat megszegik, márpedig a tanács a saját szabályait is megszegve döntött. Nem volt más lehetőségünk, mint bírósághoz fordulni, ha ezt nem tennénk meg, az EB hírneve szenvedne csorbát" - mondta az [origo]-nak Dale Kidd, az EB-alelnök Siim Kallas szóvivője.

A szóvivőt megkérdeztük arról is, nem ütközik-e törvénybe vagy erkölcsi korlátokba, hogy egy olyan bíróság dönt a kérdésben, amely maga is érintett. Azt válaszolta, az Európai Bíróság az egyetlen, amelynek ebben döntési joga van, és biztosak benne, hogy érdek nélkül dönt majd.

Egyhangú döntés

Kovács László, az Európai Bizottság távozó magyar tagja szerint az EB javaslata a 3,7 százalékos emelésről automatikus volt, éppúgy, ahogy automatikusan a bírósághoz kellett fordulnia a "szerződéses szabályok alkalmazása" érdekében. A kérdéssel a biztosok kabinetfőnökeinek értekezlete foglalkozott hétfőn, ők javasolták a bírósági utat, és az EB e heti ülésén a kérdés a vita nélküli napirendi pontok közé került - mondta Kovács az [origo]-nak. Így a bizottsági tagok hivatalosan nem vitáztak vagy szavaztak erről - tette hozzá.

Kovács szerint a fizetésemelés relatív, mert 2004 óta - mióta ugyanezzel a módszerrel számolják ki a bérek változását - egy év kivételével minden évben csökkent az EU-alkalmazottak nettó fizetése. A biztos azt állította, a csökkenés olyan mértékű volt, hogy még az idei 3,7 százalékos emeléssel együtt is összességében 1,7 százalékkal alacsonyabb lenne az EU-dolgozók fizetése a 2004-es szintnél.

Az [origo] megkérdezte Kovácsot, hogy nem lehetne-e megváltoztatni a fizetésekről rendelkező szabályokat. A biztos azt válaszolta, ehhez a tanácsnak lenne joga, amely azonban nem változtatott szabályokat, hanem megszegte a jelenlegieket. A felvetésre, hogy a 3,7 százalékos emelésnek mégis rossz lehet az üzenete az uniós polgárok számára, azt mondta, "nem az üzenetekhez kell igazítani egy nemzetközi szervezet működését".