Elvesztették hitüket a klímaegyezményért küzdők

Régi ellentétek és egy hibás tudományos megállapítás is nehezíti a klímaváltozás elleni hatékony fellépést. A decemberi, csalódást keltő koppenhágai klímacsúcs végén még arról volt szó, hogy a szennyezőanyagok csökkentéséről szóló nagyon várt globális megállapodást egy éven belül tető alá hozhatják, de ennek esélyei 2010-ben sem jobbak, mint tavaly. Az ellenzők egyre jobban bekeményítenek, a pártolók reményei pedig lassan elúsznak.

"A klímaváltozás ellen fellépni kívánó erők összezavarodtak, kis csoportokban kószálnak a csatatéren, mint egy megvert hadsereg" - idézett a Guardian a hét elején egy brit diplomatát, akit arról kérdeztek, hogy várható-e áttörés 2010-ben a klímaváltozás elleni küzdelemben, és hogy idén sikerülhet-e tető alá hozni a klímaváltozást előidéző káros anyagok kibocsátásának csökkentéséről szóló globális egyezményt. Az egyezményről sikertelenül tárgyaltak a világ országai tavaly december elején Koppenhágában.

"Nem érdekel, hogy egyes miniszterek vagy éppen civil szervezetek azt hiszik, hogy össze lehet hozni és aláíratni egy jogilag is kötelező érvényű megállapodást novemberre Mexikóban, nem hiszek benne" - mondta a brit lapnak John Prescott korábbi brit miniszterelnök-helyettes, aki jelenleg az Európa Tanács klímaügyi jelentéstevője.

A hasonló céllal indult, de végül kudarcba fulladt koppenhágai klímakonferencia után, még sokan azt állították, hat hónapon belül megszülethet a végleges egyezmény, amely mindenki szerint létfontosságú, hogy el lehessen kerülni a károsanyag-kibocsátásból fakadó klímaváltozás legdrasztikusabb hatásait. Múlt héten is erről beszélt Dzsajram Rames indiai környezetvédelmi miniszter a sokat kritizált koppenhágai megállapodás tető alá hozásában kulcsszerepet játszó BASIC-országok (Kína, India, Brazília, Dél-Afrika) Új Delhiben tartott klímaügyi konferenciáján.

Esélyek

Csakhogy a Guardian által megszólított több tucat szakember többsége szkeptikus. Abban mindannyian egyetértenek, hogy a globális, jogilag kötelező érvényű megállapodás a legjobb módszer, hogy meg lehessen előzni a klímaváltozás katasztrofális hatásait, de annak esélye, hogy erről 2010-ben megállapodást kössenek, szerintük szinte a nullával egyenlő.

Az akadályok egy része már fennállt Koppenhága előtt is, mások azt követően merültek fel. Ide tartozik, hogy a legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátók közé tartozó USA vezetése várhatóan nem lesz képes példamutató törvényeket hozni a klímaváltozás megelőzésére - sok más állam ehhez köti, hogy maga is hasonló intézkedéseket hozzon -, továbbra is bizonytalan, hogy a feltörekvő gazdaságával szintén a legnagyobb kibocsátók közé tartozó India és Kína mennyire kész a kompromisszumra, és az EU, amely vezető szerepet szeretne játszani a kérdésben képtelen erre.

Kétségek

A legsúlyosabb probléma a klímaszkeptikusok hangjának megerősödése, amelyhez több tényező is hozzájárult. Tavaly novemberben, közvetlenül a koppenhágai csúcs előtt valakik feltörték, és nyilvánosságra hozták a klímaváltozással foglalkozó kutatók levelezését, amelyben szerepeltek olyan megjegyzések, amelyeket sokan úgy értelmeztek, hogy a kutatások során visszaélések történtek.

Idén januárban kiderült, hogy az ENSZ klímaváltozást kutató kormányközi szervezete (IPCC) 2007-es jelentésében, amely arra a következtetésre jutott, hogy a klímaváltozást az emberi ipari tevékenység okozza, egy fontos kérdésben - a himalájai gleccserek elolvadásának becsült időpontjában -, súlyos tévedés történt. A hiba miatt heves kritikák érték az IPCC indiai elnökét, Radzsendra Pacsaurit, többen lemondásra szólították fel, még saját országának vezetése is megfeddte, de végül kiálltak mellette a héten Új Delhiben folyó fenntartható fejlődésről szóló konferencián.

A városban múlt héten tartott BASIC-csúcstalálkozón pedig már a kínai klímaügyi főtárgyaló is arról beszélt, hogy további, több és jobb tudományos vizsgálatot kell folytatni, hogy kiderüljön, valóban az emberi tevékenység okozza-e a klímaváltozást, és még nem szabad elvetni azt a gondolatot, hogy esetleg mégsem.

Erővonalak

A szkeptikus hangok mellett azok is egyre többen vannak, akik megkérdőjelezik az ENSZ klímaváltozási testületének alkalmasságát, Pedig ennek vezetésével kell kidolgozni egy megállapodást. Csakhogy a 192 ország teljes egyetértését követelő döntési rendszere miatt szinte teljesen működésképtelennek tekintik.

A kerettestület ráadásul a koppenhágai megegyezést - amelyről eredetileg az USA, Kína és India vezetésével 28 ország állapodott meg - sem hagyta jóvá, csupán tudomásul vette. Ezek az országok azt szeretnék, hogy 20-30, a többiek érdekeit is képviselő állam, illetve a G20-as csoport döntsön a jogilag kötelező globális egyezményről. Ezt azonban a kisebb és kevésbé fejlett, a koppenhágai megállapodást is ellenző országok hevesen elutasítják.

Az ENSZ a Guardian szerint február-március folyamán szeretne összehívni egy tanácskozást a kerettestület szerepéről, hogy felülvizsgálják a sokat támadott döntési rendszert.

Eközben különböző blokkokban szervezkednek azok az országok is, amelyeknek egyáltalán nem fogadták el a koppenhágai megállapodást. Az Alba-országok (vagy Boliváriánus-országok, többek között Venezuela, Bolívia, Dominika, Ecuador, Nicaragua, Kuba és még és néhány karibi szigetország) például várhatóan áprilisban ülnek össze, hogy egységesítsék álláspontjukat.