Nem engedik el könnyen Haiti árváit

Sok száz árva gyereket fogadtak örökbe Haitiról az utóbbi hetekben különböző országok állampolgárai, az ő örökbeadási folyamatuk azonban még korábban indult, a katasztrófa csak felgyorsította azt. Az újonnan elárvult gyerekek még évekig várhatnak, a haiti kormány ugyanis nem fogad új kérelmeket, amíg nem tisztázzák, hogy élnek-e még távolabbi rokonaik. Addigra feltehetően Magyarországon is könnyebbé válik majd Haitiról örökbe fogadni gyereket.

Sorra érkeztek az elmúlt hetekben a hírek, hogy többtucatnyi, esetenként száznál is több haiti árvát fogadtak örökbe különböző országok állampolgárai. Két hete hétvégén Franciaországban Nicolas Sarkozy és felesége személyesen köszöntött 33 örökbe fogadott gyereket. Az Egyesült Államokba 350 gyerek érkezett meg az utóbbi hetekben, és várhatóan további 500-600 indul. A két országon kívül Hollandia, Belgium és Spanyolország is felgyorsította a már folyamatban lévő örökbefogadási procedúrákat, amit szorgalmaznak a haiti kormánynál is.

Céljuk, hogy a gyerekek minél előbb elhagyják a január 12-i pusztító földrengés után víz- és élelemhiányban szenvedő országot, ahol sok árvaház is összedőlt vagy súlyosan megrongálódott, így a megmaradt épületekben nagy a zsúfoltság.

A BBC helyszíni tudósítója járt egy épen maradt árvaházban a haiti főváros, Port-au-Prince mellett fekvő Carrefourban, ahol másik két összedőlt gyerekotthon lakosait is elszállásolták, ráadásul sok amerikai örökbe fogadó szülő is odautazott, akik aggódnak leendő befogadott gyerekeik sorsa miatt, tovább növelve a zsúfoltságot. Sokuk örökbefogadását ugyanakkor hátráltatja, hogy irataik megsemmisültek a földrengés miatt összedőlt kormányépületekben.

380 ezer árva

Az ENSZ szerint Haitin a földrengés előtt is körülbelül 380 ezer gyerek élt árvaházakban, állami gondozásban. Az USA külügyminisztériuma úgy becsüli, hogy a földrengés következtében több ezren váltak árvává. Míg azonban azoknak a gyerekeknek, akiknek örökbefogadási folyamata még a földrengés előtt elindult - körülbelül 1100 gyerekről van szó -, előbb vagy utóbb rendeződhet a sorsa, a többieké és az újonnan elárvultaké még évekig bizonytalan lesz.

Pedig jelentkezők lennének örökbefogadásukra, még Magyarországról is. Szenczy Sándor a Baptista Szeretetszolgálat - amelynek munkatársai több alkalommal is jártak a katasztrófa sújtotta országban - elnöke az [origo]-nak elmondta, hogy miután bejelentették, hogy Haitin felkérték őket segítségnyújtásra a tényleges örökbefogadásokban, 250 magyar család érdeklődött náluk a lehetőségekről.

Egy Haitin a baptistákkal tíz napig együtt dolgozó mentős is közölte, hogy örökbe szeretne fogadni egy árvát. Siklósi Gábor egy másfél év körüli kisfiút szeretne Magyarországon nevelni, akit kint ápolt, és akinek több helyen eltört a karja, és elvesztette szüleit. Még a nevét sem tudni a kisgyereknek - mondta a Független Hírügynökségnek a mentős. Már kint megfogalmazódott benne, hogy Magyarországon nevelje fel az árván maradt gyermeket, ezt itthon megbeszélte a családjával, és most arra készül, hogy örökbe fogadja a kicsit. Azt mondta, mindent megpróbál ennek érdekében.

Közvetítenének, de nem lehet

Csakhogy nem lesz egyszerű dolga. A baptistáknak az összes érdeklődőt el kellett utasítaniuk, nekik ugyanis nincsen jogosultságuk arra, hogy közvetítsenek ilyen helyzetben. Ahhoz hogy Magyarországon bárki is örökbe fogadjon, rendelkeznie kell gyámhivatali határozattal, amely megállapítja, hogy alkalmas az örökbefogadásra. Ahhoz, hogy valaki Magyarországon Haitiról fogadjon örökbe árvát, legalább tíz éve házasságban kell élnie, és legalább 19 évvel idősebbnek lennie az örökbe fogadott gyereknél, ráadásul ki kellene utaznia, és a helyi hatóságokkal lefolytatnia az örökbefogadási procedúrát.

Szenczy szerint ők kezdeményezték a szociális és családügyi tárcánál, hogy megfelelő törvénymódosítással lehetővé váljon a szervezet közreműködése az ilyen nemzetközi örökbefogadási folyamatokban, ám ez egy évnél hamarabb nem valószínű, hogy megvalósul.

Hiába valósulna meg azonban a közreműködés, még azok az örökbefogadást felajánlók is várakozásra kényszerülnek, akik eleget tesznek a szigorú haiti feltételeknek, és akiknek hazájában működik olyan szervezet, amely foglalkozik nemzetközi örökbeadással.

Letiltott befogadások

A haiti kormány ugyanis a már a földrengés előtt elindult örökbeadási folyamatokat kivéve minden ilyen procedúrát leállított, és nem fogad új igényeket. Megfogadták ugyanis azt az ENSZ-ajánlást, amely szerint egy-egy hasonló természeti katasztrófa után csak két év türelmi idő elteltével lehessen ismét örökbe fogadni gyerekeket, hogy az árvák és esetleges távolabbi rokonaik nagyobb eséllyel találjanak egymásra, és megakadályozhassák, hogy a gyerekek emberkereskedők kezei közé kerüljenek. Haitin a földrengés előtt is súlyos probléma volt a gyerekkereskedelem, az ENSZ korábbi adatai szerint évente 30 ezer kiskorút hurcoltak csak a szomszédos Dominikai Köztársaságba, ahol ültetvényeken dolgoztatják vagy prostitúcióra kényszerítik őket.

A hatóságok keményen fel is lépnek azok ellen, akiket rajtakapnak, hogy vétenek a törvények ellen. A múlt hét végén tíz amerikait vettek őrizetbe, akik több tucat olyan gyereket akartak kimenekíteni az országból, akiknek nem voltak rendben az örökbefogadási papírjaik. Az egyik amerikai keresztény felekezet feltehetően jó szándékú tagjai most többek között gyerekkereskedelem miatt felelhetnek, de valószínűleg amerikai bíróság előtt, mivel a haiti hatóságok bejelentették, a földrengés miatt saját igazságszolgáltatásuk nem képes erre a feladatra.

A kormány célja, hogy tényleg csak azok az elárvult gyerekek kerüljenek külföldre, akiknek az ügyét alaposan kivizsgálják. A haiti SOS Gyermekfalvak nevű szervezet szerint az újonnan elárvult gyerekek 80 százalékának (5-10 ezer gyereknek) valószínűleg él közelebbi vagy távolabbi hozzátartozója, aki tud róla gondoskodni. Akár több év is eltelhet, mire kivizsgálják a hozzátartozók meglétét, és újra lehet Haitiről gyerekeket örökbe fogadni. Azoknak, akik segíteni akarnak, addig marad a jelképes örökbefogadás.